HRBLOG.hu – Karácsony Zoltán blog – 2022 elhozta a rekord … – HRPortal.hu

Infláció, reziliencia, újratervezés. Három szó, ami gyakran felbukkant a HR osztályokon. Már-már hagyományos évértékelő írásomban 2022 trendjeit emelem ki és egy kis kitekintés 2023-ra.

Milyen év is volt 2022 a munka világában? Tavalyi évösszegző írásomban a 2020 elején indult pandémia első évét a home office évének tituláltam, a 2021-eset pedig az irodába való visszatérés évének. Mindkét esztendő nagy érzelmi és gazdasági hullámzásokkal tarkított év volt. Ha egyetlen szóval kellene 2022-t jellemeznem, akkor az infláció éveként emlegetném. Ahogyan ugyanis az omikronnal a háttérbe szorult covid a munkahelyi mindennapokban, úgy került át a hangsúly az inflációra és a bérek értékvesztésének kezelésére.
A HR Portálnál decemberben hat vállalati HR igazgatót kértünk arra, hogy értékelje az évet, és vázolja fel 2023-as elképzeléseit. Nem akarok spoilerezni, mert az interjúk nagyobb részét a jövő héten publikáljuk. Mindössze ennyit: az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy mi volt az a 3-4 szó, ami áthatotta az évet, ami a leggyakrabban került szóba.
A válaszokban négy elem jelenik meg 2022-ről:
– Infláció, fizetés reálbér megőrzése, alternatív kompenzációs eszközök;
– Reziliencia, rugalmasság;
– Újratervezés, változásmenedzsment;
– Stabilitás, megbízhatóság, törődés.
 
A bérkérdés kezelése mindent vitt
Nyáron bejárta a sajtót az a mondat, amit idéztem egy kedves ismerősömtől (egy német tulajdonú nagyvállalat HR igazgatója, nevet nem mondhatok), hogy cégüknél a munkavállalókat egyáltalán nem érdekli, hogy a HR, a munkaadó mit tesz a covid ellen vagy a rugalmas munkavégzésért, mindenki a fizetésemeléssel ostromolja őket. Nem vitás, hogy a 20 százalék fölé kúszó infláció, a 40 százalék körüli élelmiszerinfláció dominálta a munkaadó-munkavállaló közötti kommunikációs teret és késztette cselekvésre a munkaadókat. Már júniusra elillant az év eleji béremelések hatása, a nyáron és az ősszel a cégek jelentős része lépett. A többség nem alapbért emelt, hanem cafeteriában vagy egyszeri kifizetéssel (“inflációs pótlék”, “rezsitámogatás”) kompenzált havi 30-50-70 ezer forinttal.
Most pedig nagy kérdés, hogy mit lépnek év elején a munkaadók. A Korn-Ferry tanácsadócég 2022. őszi, magyarországi kutatása szerint a várható országos átlagos bérfejlesztési mérték 10,2% lesz. A minimálbér 16 és a garantált bérminimum 14% emelése is azt vetíti előre, hogy a 20 százalékhoz közeli éves infláció alatt lesz az átlagos béremelés, azaz a munkavállalóknak néhány százalékos reálbérveszteséggel kell számolniuk, amire másfél évtizede nem volt példa. Kell tehát minden jó HR-es gyakorlat a tehetségek vonzásához és a megtartáshoz, amiről kollégám Papp Tamás István írt néhány nappal ezelőtt cikket.
 
Toborzás harmadik országból
2022 meghatározó trendje volt gyári környezetben a harmadik országból történő munkaerő-toborzás. Ezt gyorsított eljárásban olyan kölcsönzőcégek végezhetik amelyek keresztülmennek egy állami minősítési eljáráson. Az orosz-ukrán háború ebben is fordulatot hozott. Az utóbbi években Ukrajna nőtte ki magát a magyar álláspiac egyik legfontosabb munkaerőutánpótlás-bázisává. Február 24-e után azonban a hadköteles férfiak nem hagyhatták el az országot. Kezdetben élt a hit, hogy a több százezer menekült enyhítheti a magyar munkaerőgondokat Ám gyorsan kiderült, hogy ez illúzió. Egyrészt a Beregsurányban a határt átlépők nem munkát vállalni jönnek, hanem a háború elől menekülnek, másrészt többségében kisgyerekes nők, gyerekek és idősek érkeznek, akik aztán tovább is utaznak. Így más országok – a Távol-Kelet felé – tolódott el a kölcsönző cégek működése.
Jelzi a gyári vendégmunkás-toborzás felfutását, míg 2021-ben hét cég szerezte meg a minősítést, 2022. december közepéig újabb 15 (december 6-án a Randstad), így már 22-en vannak. Időközben folyamatosan jelentik be a magyarországi gyártók az újabb beruházásokat, és kiépültek a toborzási kapacitások a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Vietnámban, Mongóliában. Év közben ráadásul a kormány további országok felé (például Brazília, Kolumbia, Venezuela, Oroszország) nyitotta meg a gyorsított eljárású munkaerő-importot, így már 17 EU-n kívüli országból könnyebb a toborzás.
Politikai szempontból nagyon kényes kérdés a vendégmunkások behozatala. A munkaadóknak fontos, ám a nagyobb szavazói réteget kitevő munkavállalóknak nagyon nem tetszik. Talán nem véletlen, hogy kormányzati körökből nem kapunk hivatalos választ kérdéseinkre, infoforrásaink többnyire a hivatalos szervekkel és a kormányzattal kapcsolatban levő kölcsönző cégek. Képviselői kérdésre Orbán Viktor kormányfő a parlamentben azt mondta, amíg munkaerő-hiány van, addig marad ez a szabályozás. Akikkel beszéltem a munkaadók részéről, nagyon meg vannak elégedve elsősorban a fülöp-szigeteki munkások teljesítményével. Interjún kívül még azt is elmondta egy HR vezető, hogy már most jobban teljesítenek nagy átlagban, mint a magyarok. Eljutunk-e oda, hogy a kormány egy idő után rálép a fékre? Nem lehet előre látni. Szerintem ez nem 2023-ban következik be.
 
A hibrid munkaforma térnyerése
A covid kevés pozitív hozadéka, hogy sok cég szintet lépett digitalizációban és egyre több helyen gyökeret vert a hibrid munkavégzés. 2022-ben folytatódott az irodai munka és a home office egymáshoz csiszolása az irodák átalakításában (több közösségi tér, kevesebb egyéni munkaállomás), a vezetőfejlesztésben és a folyamatok optimalizálásában. Ugyan érezhető visszaáramlás az irodába, a heti egy-két nap home office már egyre inkább alapelvárás a munkavállalók részéről. Az energiaárak elszabadulásával szempont lett az energiatakarékos iroda.
 
4 napos munkahét
Slágertémává nőtte ki magát a 4 napos munkahét az utóbbi hónapokban Magyarországon, elsősorban a Magyar Telekom és a Libri Bookline kísérleti projektjének köszönhetően. Annyit elárulhatok, hogy a téma rekord olvasói számokat hoz nekünk, tehát nagy az érdeklődés és az elvárás a munkaerőpiac szereplői részéről. Tehetségvonzásban, megtartásban és munkaadói márkában is nagyot dobbanthat az a munkaadó, amely ezt a mindennapok részévé tudja tenni. Ám nagyot is kockáztat. A nagyvállalatok közül a Telekom úttörő kísérlete rávilágít arra is, hogy nem árt az óvatosság, kell a folyamatos újratervezés és nincs minden cégre ráhúzható modell, sőt még házon belül is differenciálni kell. A Telekomnál a bő 5000 fős állományból a projektben idén 150 fő vett részt, februártól 300 fog, ami még mindig csak 16%-os részarány. A heti munkaidőt pedig a második kísérleti szakaszban 32-ről 36 órára növelték, ugyanis teljes fizetés mellett 20 százalékot nem, csak 10 százalékot tudtak növelni a termelékenységen.
Világszerte kísérlezetnek, legutóbb Spanyolországból érkezett hír, hogy a kkv szektor munkaadói állami forráshoz juthatnak, ha elkezdik kipróbálni a fél nappal rövidített munkahétre való áttérést. Sőt, akad, aki már tovább emeli a tétet, az USA-ban már három napos munkahéttel csábító cég is akad.
 
Iparági mozgások: Hays-Randstad, Prohumán-WHC “párharcok”
Ezek talán csak a szűk szakmának érdekesek, de ejtenék néhány szót a toborzási szolgáltatókról. Munkaerő-közvetítésben egy évtized után először nem a Randstad vezeti a közvetítésből származó nettó árbevétel alapján készült listát. Az utóbbi években állandó „number two”, a Hays Hungary, ha orrhosszal is, de az élre ugrott a Budapest Business Journal közelmúltban publikált Book of Lists (Listák könyve) kiadványában, amelyet mi is közöltünk. A munkaerő-kölcsönzők között pedig két magyar tulajdonú cég, a Prohuman és a WHC között megy a párharc az első helyért. Itt a Prohuman továbbra is biztos piacvezető, a number two, a WHC azonban 2022 első félévében sokat hozott: 18 illetve 14 milliárd forint volt a két cég kölcsönzésből származó árbevétele az év első hat hónapjában. Trónfosztás történt még az executive search (vezetői kiválasztó) cégek között, itt a Humanfield tört a harmadik helyről az elsőre, a korábbi piacvezető, a Friisberg & Partners pedig hármat visszacsúszott. Az állásportáloknál a Profession dominanciája töretlen, a CV Online őrzi második helyét.
 
A legbefolyásosabb magyar HR vezetők
2022-ben mi a HR Portálnál is előrukkoltunk egy listával. Elsőként Magyarországon összeállítottuk „A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető” listáját. Több hónapos kutatás után 20 szempont figyelembe vételével monitoroztuk a magyarországi HR igazgatókat. Ők kerültek fel első alkalommal: András Klára (Egis), Bajor László (Flex), Bauer Dávid (MOL), Bertalan Imre (OTP), Csoknyainé Horváth Gertrud (DM), Erdei Katalin (Richter Gedeon), Fluck Benedek (MVM), Fremda Balázs (Morgan Stanley), Friedl Zsuzsanna (Magyar Telekom), Kalmár Ákos (Continental), Németh Kinga (Audi), Ráczné Szőke Ildikó (EKB), Simon Csilla (Magyar Posta), Somogyi András (Bosch), Széni Zoltán (EPAM), Szigeti Barbara (Tesco), Szijjné Kállai Ildikó (Spar), Szőcs László (bp), Tóth Csaba (LEGO), Tóth Zsuzsanna (Vodafone).
A végén néhány számadat a KSH-tól, ami alapján nem is volt annyira rossz év 2022:
A legutóbbi, októberre vonatkozó adatok szerint 17 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve, 74,7 százalék a foglalkoztatási ráta. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra, 0,2 százalékponttal csökkent. A bruttó átlagbérek 2021. szeptember – 2022. szeptember között 17,8%-kal, 504 100 forintra nőttek. És makrogazdasági elemzések szerint 2023-ban nem fog jelentősen nőni a munkanélküliség. 
Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasónak!
2001 óta figyelem az álláspiac minden rezdülését. Ez már több mint munka, inkább szenvedély. A HR Portál szerkesztője vagyok.
Merre megy a munka világa?
Főszerkesztő: Karácsony Zoltán
E-mail : zoltan.karacsony kukac hrportal.hu
Felelős kiadó: Markovics András
A HR Blog.hu kiadója a HR Portal.hu
A szerkesztőség címe: 1135 Budapest, Petneházy u. 55. I./7.
Telefon: +36 (1) 781 75 96
Blogger bejelentkezés
Blogger regisztráció
Adatvédelem
hrportal.hu
munkaugyi.hu
hrclub.hu
allasportal.hu
edenkert.hu
haziallat.hu

forrás