Kövesse az Indexet Facebookon is!
December 30-án tette közzé a Pénzügyminisztérium az előttünk álló évekre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseit. Tekintve hogy a tárca a táblázatokban szereplő számok mellé nem fűzött kommentárt, az Index elemzőkhöz fordult.
A kormány 2023-ban sem vár recessziót, hiszen 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Ezt követően – bár a 2021-es 7,1 százalékos növekedést nem közelíti meg a GDP (bruttó hazai termék) teljesítménye, de – gyorsulhat az emelkedés.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ennél pesszimistább: 0,5–1,5 százalék közötti GDP-növekedésre számít 2023-ban, míg egy évvel később 3,5–4,5, 2025-ben pedig 3–4 százalékos bővülés várható.
„A Pénzügyminisztérium 2023 egészére nézve gazdasági növekedésre számít, viszont az elmúlt években megszokottnál jóval alacsonyabb, 1,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálnak” – értékelt Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.
Ez a szám nem kincstári optimizmust mutat, hiszen az 1,5 százalékos GDP-növekedés elérése – bár nem lehetetlen – nagyon gyors lendület-újranyerést feltételez valószínűleg a második negyedévtől
– egészítette ki Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, hozzátéve, hogy a piaci előrejelzések ennél visszafogottabbak az idei év kilátásait illetően. „A Bloomberg konszenzusa 0,2 százalékos éves átlagos GDP-növekedést vár, míg a Reuters lényegében stagnáló magyar gazdaságra számít. Az Erste Bank az idei évre 0,2 százalékos éves átlagos GDP-bővülést jelez.”
A bank 2024-re vonatkozó 4,2 százalékos növekedési előrejelzése összhangban van a PM prognózisával, 2025–2026-ban azonban a pénzintézet 3–4 százalék közötti GDP-emelkedésre számít, ami némileg elmarad a tárca által előre jelzettől.
Sághy Balázs is kiemelt egy túlzottan optimistának tűnő mutatót: szerinte a GDP-n belül legnagyobb súllyal bíró háztartási fogyasztás növekedésének gyors – 3-4 százalékos – felépülése a 2024–2026-os időszakban rendkívül optimista: ennek motorja az előrejelzés szerint a nehezen elképzelhető, 5 százalék feletti reálbér-növekedés lenne.
Ugyanakkor a nettó exporttöbblet-előrejelzés – figyelembe véve a magyar gazdaság szerkezeti sajátosságait – összhangban van a nyersanyagárak visszaesésével.
Baljós adat, hogy 2023-ban még az előző évinél is magasabb lehet az éves infláció. A 2022-es 14,6 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedést idén 15 százalékos követheti, ami gyakorlatilag megeszi az idénre előre jelzett 15,8 százalékos átlagos bruttó béremelkedést. Az infláció 2024-től állhat lassuló pályára,
Az MNB szerint ugyanakkor – idén az infláció fokozatos csökkenése várható – az év első felében továbbra is magas fogyasztói árindexszel kell számolni, és várhatóan a negyedik negyedévben fékeződik a drágulás. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén azonban a 20 százalékot is karcolhatja az éves infláció idén, ami – a PM előrejelzésével párhuzamosan – meghaladja a tavalyit. 2022-ben 14,5–14,7 százalék, 2023-ban 15–19,5 százalék között alakulhat az éves fogyasztói árindex az MNB szerint.
Nyeste Orsolya rámutatott, hogy a PM 2023-as átlagos inflációra vonatkozó előrejelzése optimistább az Erste Bank várakozásánál (18,5 százalék). „Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzat növekedési előrejelzése nem számol a belső kereslet visszaesésével. A kereslet fennmaradása szintén a magasabb infláció irányába mutat, hiszen még inkább lehetőséget ad az intenzív átárazások folytatására” – mondta.
A magas inflációt hajtó egyik fő kínálati oldali tényező, az energiaárak emelkedése visszafordult: a kőolaj világpiaci ára visszatért a háború előtti szintre, és a holland tőzsdén jegyzett földgáz árfolyama szintén visszakerült az előző év eleji szint alá – ugyanakkor a magas energiaárak időszakának áthúzódó hatásai 2023-ban még velünk maradnak, és a jelentős idei béremelések is éreztetni fogják hatásukat
– erre Sághy Balázs világított rá.
„A Pénzügyminisztérium – és a jegybank – inflációs előrejelzései 2023-ra alacsonyabbak az általunk vártnál, leginkább az ár-bér spirál kialakulása és ragadóssága miatt. A következő években a jegybank szigorú kamatpolitikája és az infláció megfékezésére tett lépései várakozásunk szerint eredményesnek bizonyulnak, és végül – a növekedés lassulása mellett – visszatérhet az infláció a jegybanki cél környékére” – tette hozzá. Utóbbival egybecseng a PM várakozása, amely 2025–2026-ban 3 százalékos inflációval számol, ami megegyezik az MNB célszintjével.
A PM 2024-re vonatkozó inflációs előrejelzése összhangban van az Erste Bank által várt 4,3 százalékkal. „Az infláció látványos mérséklődését 2024-ben (illetve már 2023 utolsó negyedévétől) a globális inflációs fordulat, a várt gazdasági lassulás, az egyre támogatóbbá váló bázishatás és a várhatóan konszolidálódó forintárfolyam hozhatja el. Azonban még a 2024-es infláció is a 3 százalékos jegybanki cél felett van” – ismertette Nyeste Orsolya.
A bevételi oldalon jelentős emelkedést vár a Pénzügyminisztérium idénre szinte minden soron, ami összhangban van a feltételezhetően magas, ismét várhatóan két számjegyű nominális GDP-bővüléssel.
Továbbá tükrözi a különadók bevételnövelő hatását is. Ám mivel a gazdálkodó szervektől származó befizetések 2023-ről 2024-re csökkennek, úgy tűnik, hogy a tervek már nem számítanak ezekre az extra bevételekre 2024-től. Tehát az extraprofitadók kivezetése 2023-ban nem valószínű; a bevételi oldal számai alapján csak 2024-től számíthatunk erre a lépésre – mondta Nyeste Orsolya.
Az EU-források kapcsán jelentősen emelkedő bevételekkel kalkulálnak 2022-ről 2023-ra a PM-ben, de az uniós programok kiadási során is magas számok láthatók, ezért úgy tűnik, hogy az uniós források előfinanszírozásának gyakorlata továbbra is fennmarad.
Lakástámogatásokra viszont középtávon érdembení kevesebbet költ majd a kormány.
A kiadási oldalon a leglátványosabb az adósságszolgálati terhek emelkedése, ami összhangban van a kamatkörnyezet 2022-ben bekövetkezett jelentős változásával.
A beruházásokat tekintve a leginkább pesszimista a minisztérium: egyedül itt várnak éves bázison visszaesést a felhasználási lebontás alapján, azonban reális forgatókönyvnek gondoljuk, hogy a 2024–2026-os időszakban visszatérjen a trendszerű, 5 százalék körüli beruházásemelkedés az üzleti kilátások javulásával, megtámogatva az EU-tól érkező forrásokkal – mutatott rá az Equilor elemzője.
Az Erste Bank elemzője szerint az árstopok kapcsán valószínűleg a jelenleg érvényes, április végi határidővel számolt a PM. „Ilyen magas inflációs számok mellett annyira már nem jelentős a közvetlen technikai hatásuk.”
Az Equilor várakozásai szerint az élelmiszerárstop a kihirdetett április 30-i időpontig fennmarad; kivezetésének hatásai a 2024-es inflációban is észlelhetők majd – jegyezte meg Sághy Balázs.
Abban konszenzus van az elemzők között, hogy a gazdasági recessziót elkerüli 2023-ban Magyarország, vagyis nem lesz negatív GDP-növekedés. A technikai recesszióról azonban már eltérő véleményt fogalmaztak meg. (Technikai recesszió: ha egy országban két egymást követő negyedévben is csökken a GDP évesített ütemben.)
Míg Nyeste Orsolya szerint jelenleg is épp technikai recesszióban vagyunk, addig Sághy Balázs úgy látja: mindez elkerülhető.
„A munkaerőpiac stabilitásának megmaradása mellett jó esély van rá, hogy elkerüljük a technikai recessziót is – ami az ország Európában alacsonynak számító fejlettségi szintjén a kontinens jelenlegi, a korábbinál borúsabb kilátásai mellett is elvárható” – véli az Equilor elemzője.
„Bár végérvényesen csak a 2022 utolsó negyedéves adatok ismeretében jelenthető ez ki – amit február közepén publikál majd a KSH –, minden bizonnyal már 2022 második felében technikai recesszióba süllyedt a hazai gazdaság. Nem kizárt, hogy az idei első negyedévben is visszaesés lesz még az azt megelőző negyedévhez képest” – mondta Nyeste Orsolya, aki szerint a technikai recesszió önmagában még nem tragikus, a nagy kérdés, hogy mennyire lesz széles az érintett ágazatok köre.
„Ugyanakkor az – a Pénzügyminisztérium szerint is – elkerülhető, hogy 2023 egészében a teljes éves GDP-növekedés is negatív legyen, de nem kizárt, hogy végül bekövetkezik. Mivel a belső kereslet idén várhatóan fékezi a növekedést, kulcskérdés, hogy a világgazdasági konjunktúra milyen gyorsan élénkül újra, mert ez a pozitív nettó exporton keresztül segíthetne a recesszió elkerülésében” – tette hozzá az Erste Bank szakértője.
A kormányzati kommunikáció a rezsivédelem költségvetésének nevezi a 2023-as büdzsét – erről beszélt többek között Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is. Ennek értelmében a kormány úgy döntött, hogy jelentősen emeli a Rezsivédelmi Alap forrásait: az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra. Emellett a központi tartalékot is megemelték: a tervezett 170 milliárdról 255 milliárd forintra.
Az Indexnek nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor a PM előrejelzésében nem egyértelmű, hol számolta el ezt az összeget. „A táblázatok nem elég részletesek a rezsivédelemre szánt összegek elkülöníthetőségéhez” – mondta Sághy Balázs.
Nyeste Orsolya ennél is sarkosabban fogalmazott:
Az áttekinthetőség szempontjából nem túl kedvező, hogy a középtávú költségvetési kitekintő táblázatai nincsenek teljesen összhangban magával a 2023-as költségvetési törvénnyel, illetve az azt felülíró decemberi rendelettel. Ez utóbbiban ugyanis szerepel a Rezsivédelmi Alap, ami részletesen tartalmazza, hogy mekkora terhet jelent a magasabb energiaszámla
– mutatott rá, megjegyezve, hogy a tárca valószínűleg az egyedi és normatív támogatások kiadási soron számolta el a magasabb energiaköltségek okozta terheket.
(Borítókép: Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |