Van még egy fontos csata Brüsszellel, amin több mint 3300 milliárd forint múlik – Index.hu

Kövesse az Indexet Facebookon is!
December 31-ig van lehetősége lehívni Magyarországnak a 2014–2020-as programozási időszak keretében felhasználható uniós fejlesztési forrásokat, miután a ciklus csak nevében hétéves, valójában hét plusz három esztendőt ölel fel.
Hazánk rendelkezésére összesen 32,098 milliárd euró áll a Strukturális és Beruházási Alapokból, ebből 27,158 milliárdot az uniós intézményrendszer áll, a többi nemzeti önrész.
 Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint
Magyarország 2022 végéig a rendelkezésre álló források 85 százalékát hívta le, miközben a tagországi átlag 78 százalékon áll.
Ez azt jelenti, hogy több mint 23,1 milliárd euró már a „kerítésen belül” van. Mielőtt azonban ezt a tetemes összeget reflexből felszoroznánk négyszázzal, fontos leszögezni, hogy a fejlesztéspolitika nem egy pénzváltó módjára működik. A korábban alkalmazott 350-es váltószámot már 375 körüli szintre emelték, a 400-as kurzushoz közelítő módosítás azonban egyelőre csak terv. A 375-ös árfolyamnál maradva több mint 8660 milliárd forint már megérkezett.
A hét százalékpontos versenyelőny kézzelfogható, ezzel Magyarország nyolcadik helyen áll a 27 EU-tag sorában, miközben az e téren megosztott éllovas görög–észt kettős (91 százalék) mögött ugyancsak holtversenyben Lengyelország és Portugália (90 százalék) foglalja el a harmadik-negyedik pozíciót.
A területfejlesztés mellett tárca nélküli miniszterként az uniós források felhasználásáért felelős Navracsics Tibor nemcsak arra tett ígéretet, hogy múlt év végéig megköti a 2021–2027-es strukturális és beruházási forrásokhoz, továbbá a helyreállítási tervből lehívható pénzekhez szükséges megállapodásokat, hanem arra is, hogy 2022. decemberig 80 százalék fölé kúszik a 2014–2020-as lehívási mutató.
Bár mindkét pályán szoros volt a küzdelem, végül teljesültek a vállalások.
A 85 százalékos lehívási mutatót annak tükrében érdemes igazán vizsgálni, hogy a túlvállalás lehetőségével élve Magyarország a keret 118 százalékát ítélte oda, azaz minden öt, uniós társfinanszírozású forint mellé odatett egy hatodikat saját felelősségére az ország.
A közberuházások mellett vállalati fejlesztések sorát mozdították elő az elmúlt években meghirdetett pályázatok, mindaddig azonban, amíg az Európai Bizottság nem ellentételezi a Brüsszelbe (jellemzően félévente, tömbösítve) kiküldött fejlesztési számlákat, ezek az EU-s projektek a magyar költségvetés kockázatára és terhére valósulnak meg.
A legutóbb közölt, novemberi államháztartási adat azonban a legkevésbé sem azt tükrözte vissza, hogy az uniós pályázatok megelőlegezése ütött volna rést a költségvetés pajzsán. A válságkezelés többletterhei után saját magán is erőteljesen meghúzta a nadrágszíjat a kormány, a központi alrendszer egy hónap híján teljes éves, 3466,4 milliárd forintos hiánya azt mutatta, hogy a költségvetés stabilitása mellett elérhető a 4,9 százalékos hiánycél.
Egy kicsit előre, a 2021–2027-es ciklusra tekintve, a decemberi brüsszeli megállapodásokkal eldőlt, hogy a helyreállítási terv, egészen pontosan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára.
Ez tehát az RRF, Navracsics Tibor pedig a brüsszeli alku után arról is beszélt, hogy az operatív programok esetében (MFF) a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig.
Ebből több mint négyezer milliárd forintot már előzetesen jóváhagyott az Európai Bizottság az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően kilenc-tízezer milliárd forint jut a többi operatív programra.
(Borítókép: Orbán Viktor 2020. december 10-én. Fotó: Geert Vanden Wijngaert / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!

forrás