Beteg a magyar gazdaság, már látszanak a tünetek – Index.hu

Kövesse az Indexet Facebookon is!
A hazai cégek vállát már így is mázsás teherként nyomják a megemelkedett energiaköltségek, erre rakódik rá, hogy magasabb fizetést kérnek a munkavállalók – egyébként érthető okokból, hiszen a mindennapi megélhetés drágább lett, és valahonnan elő kell teremteni a rávalót.
A vállalkozások pedig árral szemben eveznek a túlélésért, de azt a felmérésekből látjuk, hogy nem dobnák ki a dolgozókat holtteherként, ha attól jobban is menne a hajó. Ugyanakkor nem lehet a végtelenségig kitartani. A Tungsramot például úgy kiütötte az energiaválság, hogy közel ezer dolgozójának kellett búcsút mondania karácsony előtt. Nem meglepő tehát, hogy a gazdaságkutatók orvosi gondossággal vizsgálják a cégek életjeleit. 
A VÁLLALATVEZETŐK HARMADA ÚGY LÁTJA, HOGY CÉGE NEM LESZ NYERESÉGES A KÖVETKEZŐ FÉL ÉVBEN, TOVÁBBI 26 SZÁZALÉKUK PEDIG A NYERESÉG MÉRTÉKÉNEK CSÖKKENÉSÉRE SZÁMÍT
– derült fény a borús kilátásokra egy korábbi felmérésből. Az ár-bér spirál réme Damoklész kardjaként lebeg tehát Magyarország felett, a jelenség kibontakozása alapjaiban írná át a gazdaság idei állapotáról alkotott előrejelzéseket.
Az ár-bér spirál nem egy egzakt, könnyen körülírható közgazdasági jelenség, így az egyes közgazdászok véleménye is megoszlik arról, hogy ár-bér spirálban vagy ár-ár spirálban vagyunk, ha egyáltalán beköszöntött már hazánkban a jelenség. 
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint már ár-bér spirálban vagyunk.
Ezt az Eurostat listájára hivatkozva állítja, amelyen összegyűjtötték, hogy milyen tünetek jelezhetik az ár-bér spirál jelenség fennállását egy adott gazdaságban. Ezek:
Amennyiben ezt tekintjük alapnak, úgy elmondható, hogy a magyar gazdaságban az első négy tényező egyértelműen fennáll, így beszélhetünk hazánkban jelenleg ár-bér spirálról. Talán a két legfontosabb tényező a feszes munkaerőpiac és az elszálló infláció, ezen belül is az élelmiszerárak gyors emelkedése – vélekedik Nagy János. A szakértő szerint a brutális áremelkedés minden alapot megad a munkavállalóknak, hogy magasabb fizetést harcoljanak ki, hiszen nem szeretnének az életszínvonalukból veszíteni.
Az ár-bér spirál az egész nemzetgazdaságot érintő jelenség, amely termelő- és szolgáltatóegységeket egyaránt érinthet. A kiutat a rendkívül feszes fiskális és monetáris politika jelentheti, amely együttesen leszoríthatja az inflációt és horgonyozhatja a várakozásokat
– mondja a makrogazdasági szakértő.
Pogátsa Zoltán nem osztja Nagy János véleményét, a közgazdász szerint ugyanis nincs ár-bér spirál. A Partizánnak adott interjúban arról beszélt, hogy sokkal inkább ár-ár vagy másnéven ár-profit spirál lehet az élelmiszeripar indokolatlannak tűnő áremeléseit látva.
Az ár-profit spirál azt jelenti, hogy az inflációs környezetben a cégek már csak azért is emelik az árakat, mert megtehetik, mert az emberek még annyiért is megveszik a termékeiket. 
Magyarország toronymagasan vezet az élelmiszerárak tekintetében. Ez szokatlan egy olyan ország esetében, amely élelmiszert exportál. Még olyan országokat is megelőzünk inflációban, amelyek élelmiszerimportra szorulnak.
A mezőgazdasági termelői árak szinte megegyeznek a régióban, de az élelmiszerek előállítása az, ami nagyon megdobja az árakat és az inflációt. Az inflációs eltéréseket rá lehetne fogni a versenyképességi különbségekre, az aszályra és egyéb tényezőkre, de ugyanezek a gondok sújtják a környező országokat is, ott mégsem ilyen mértékű az élelmiszerek árnövekedése
– világított rá Pleschinger Gyula, a jegybank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja egy decemberben tartott közgazdasági konferencián. 
Szerinte az élelmiszerárak emelkedése a verseny hiánya miatt van. A hallgatóságnak személyes történettel mutatta be, hogy zajlik az élelmiszer-árazás. 
Egy nagy élelmiszeripari sütöde vezetőjétől megkérdezte, hogyan áraznak, erre azt a választ kapta, hogy „ami belefér”.
Tehát a gyártók pontosan tudják, hogy inflációs hangulatban könnyebben elfogadják az áremeléseket a vásárlók, és ezt kihasználva elmennek a határig.
Ezt erősítette meg Virág Barnabás, az MNB alelnöke is, aki a jegybanki adatok alapján megállapította, hogy a vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban is, azaz nyerészkedtek az inflációs környezetben. Abban több szakértő is egyetért, hogy a nyerészkedőket a Gazdasági Versenyhivatalnak meg kell szorongatnia.
Idén januártól a minimálbér 16 százalékkal (232 ezer forintra) nő, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal (296 400 forintra), ráadásul az ennél magasabb fizetési kategóriákban is nőttek a fizetések. Korábbi elemzésünkben a kiskereskedelmi láncok bérviszonyait vettük szemügyre, és arra jutottunk, hogy bruttó 350 ezer forint alatt lassan már nem lehet boltost találni.
A közgazdászok szerint épp ezért ragadhat be az infláció, mert a béremeléseket a cégek csak áraik emelésével tudják majd kigazdálkodni, aminek újabb bérkövetelés lesz az eredménye, hiszen a vásárlók a kasszáknál érzékelik, hogy kevesebb terméket tudnak vásárolni a pénzükből.
A friss béradatok alapján pedig a bérek szakadatlanul nőnek: 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 18,4, a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Ami az átlag-, illetve a mediánbéreket illeti: mindkét bérmutatót érdemes nézni, mert e két statisztika egymáshoz való viszonya a bérek eloszlásáról is ad némi képet, nem csak egy-egy számba sűríti bele a sokaságot – ismerteti Nagy János makrogazdasági elemző.
A mediánbéreket sokan azért tartják alkalmasabbnak a bérviszonyok meghatározására, mert kiszűri az extrém eseteket, azaz a legmagasabb és legalacsonyabb fizetéseket, ezzel valóságosabb képet ad.
Hazánkban a bruttó átlagbér (510 ezer forint) jóval meghaladja a mediánbéreket (410 ezer forint), ami azt jelzi, hogy számottevően többen vannak a bérskála alacsonyabb részén, mint a magasban – világít rá a makrogazdasági szakértő.
(Borítókép: Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!

forrás