Csökkennek a reálbérek és ez már meg is látszik a magyarok költésein – Index.hu

Kövesse az Indexet Facebookon is!
A KSH adatai szerint novemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 6,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,3 százalékkal csökkent, az üzemanyag-kiskereskedelemben 27,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
2022. január–novemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. 
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztartások számára jelentős emelkedése okozhatták.
Tovább csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása okozott.
Másrészről pedig a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése okozhattak – értékelte az adatokat az Indexnek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Az elemző kiemelte, hogy az üzemanyag-kiskereskedelemben azonban 27,7 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, amiben a pánikváráslások mellett a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is szerepet játszhatott.
Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,1 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13,1 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,1 százalékkal, a használtcikk-üzletekben 8,6 százalékkal nőtt, azonban, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3 százalékkal, , a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,1 százalékkal mérséklődött. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 10 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,8 százalékkal csökkent.
23,6 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 4,3 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet.
2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37,2 százalékkal, 2010-hez képest 50,9 százalékkal emelkedett – világított rá az elemző.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az év első felében a magas bérkiáramlás és a fiskális transzferek támogatták a forgalom látványos bővülését, a harmadik negyedévi adatokon azonban már jól látszik, hogy ezek a hatások elenyésztek, miközben a háztartások rendelkezésre álló jövedelméből egyre többet harap ki a még mindig erősödő infláció és a megemelkedett rezsiköltségek.
Az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásának 6,7 százalékos éves volumencsökkenésén.
A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma is negatív tartományba került már októberben. Az éves változást már csak a lakossági fogyasztók számára maximált áron vehető üzemanyagforgalom tartja a pozitív tartományban az elmúlt hónapokban – világít rá az elemző.
Amennyiben kiszűrnénk ezt a rendkívül torzított piacot az adatokból, akkor a fennmaradó kiskereskedelem 4,7 százalékos zsugorodást jelez éves alapon. Az intézkedés december eleji kivezetése gyökeres változást hozhat a forgalomban. Emellett a magas frekvenciás adatok és a felmérések is a fogyasztás jelentős lassulását vetítik előre az elkövetkezendő hónapokra – közölte.
Suppan Gergely szerint a forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. 
Tavalyelőtt 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, tavaly azonban az azelőtti év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására tavaly 6 százalék felett alakulhatott a növekedés.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása.
– mondta Suppan Gergely.
Az elemző szerint a romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet, bár ezt a munkapiaci adatok egyelőre egyáltalán nem támasztják alá. Az előbbieket némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások.
Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is, azonban az orosz vendégek tartósabban hiányozhatnak.
A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása.
Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülnek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes ületek megszűnéséhez is vezethet.
Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 2,5-3 százalék közötti visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést – világít rá az elemző.    
A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében, amit a gépkocsiárak kiugró emelkedése és a forint tavalyi gyengülése is fokozott. Tavaly 8,5 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak voltak a megrendelések – fűzte hozzá Suppan Gergely.
Kövesse az Indexet Facebookon is!

forrás