Államcsőd? – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről – Kiszámoló

Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Járok oktatást tartani cégeknek, szinte mindig felmerül kérdésnek, hogy ugye mindjárt itt az államcsőd?
Ezt a kérdést megkapom levelekben is, tanácsadásokon is és ismerősök is ezt kérdezgetik, hogy jaj mi lesz, hiszen itt az államcsőd.

Írtam róla már pár hónapja, de úgy tűnik, megint beszélni kell róla.
Államcsőd a küszöbön?

Az államcsőd az, amikor az állam nem képes új állampapírokat kibocsátani, mert a kutya sem akarja megvenni őket, viszont folyamatosan járnak le a régi állampapírok, amiket ki kell fizetni.
Az állampapírok kibocsátásának legfőbb indoka, hogy meg tudjuk újítani a lejáró adósságokat, vagyis az állam görgeti maga előtt a tartozást. (Jobb helyeken a költségvetés pluszos, így csökken a tartozás mértéke, rosszabb helyeken mínuszos az éves költségvetés, így folyamatosan nő az államadósság.)
Az állampapírok nem egyszerre járnak le, hanem folyamatosan, hétről-hétre. (Ez így szó szerint nem igaz feltétlen, de a lényeg, hogy folyamatosan van lejárat, nem egyszerre. Ha sok járna le egyszerre, akkor már előtte vásárol belőle vissza az Államadósság Kezelő a piacon, pont azért, hogy ne kelljen túl sok pénzt egyszerre kifizetni.)
Tehát nem az történik, hogy hirtelen minden államadósságot ki kellene fizetni, csak az éppen aktuálisan lejáró kötvényeket.
Az államnak vannak tartalékai és folyamatos adóbevételei is, ezért hónapokig tud úgy is fizetni, hogy nem tudja eladni az új állampapírokat, de egyszer eljön az a pillanat ebben az esetben, amikor már nem lesz miből kifizetni a lejáró állampapírokat.
Ekkor vagy az IMF-hez fordul áthidaló segítségért (ezt akkor is megteheti, ha piaci alapon túl drága lenne már a finanszírozás) vagy bejelenti a fizetésképtelenséget, azaz az államcsődöt. (Esetleg megegyezik a hitelezőkkel az átütemezésben, de ez már egy másik történet.)
Ha felmész az akk.hu oldalra, azt látod, hogy a meghirdetett mennyiség többszörösét meg akarják venni a befektetők, de jóval kevesebbet fogad be az Állami Adósságkezelő, mint amennyi kereslet van.

Tehát a kereslettel nincsen baj, az állam bőségesen tudja fedezni a lejáró hitelek újrafinanszírozását.
A kamat más kérdés, sokáig fogjuk még nyögni az elmúlt évek pazarlásának és az elhibázott gazdaságpolitikának a kamatokban megnyilvánuló költségeit. Addig robogtunk lefelé a lejtőn nyélgázon, amíg a magyar gazdaság az árokban kötött ki és szégyenszemre ilyen kamatokat kell adnunk, hogy ne omoljon össze forint még jobban és legyen vevő az állampapírokra.
De ami a lényeg: van jelentős kereslet ebben a pillanatban az állampapírra, felesleges kelteni a pánikot. Nagyon drágán tudjuk eladni az állampapírjainkat, de el tudjuk adni.

hu.wikipedia.org/wiki/Betteridge_t%C3%B6rv%C3%A9nye
Diszkont Kincstárjegy aukció esetén mit mutat meg az arányszám?
Csak szólok, hogy de. (Állam)csőd minden olyan esemény, amikor bármelyik papírt nem úgy törlesztik, ahogy az előre meg lett állapítva. Akár a kamatokon, akár a kifizetés ütemezésén változtatnak a hitelezők számára negatív módon.
Nem tudom, ezt a hülyeséget ki találta ki, hogy a lakosság nem is hitelező, de nem kellene hangoztatni, mert nem igaz.
Véleményem szerint a vásárlóknak jelentős része (80%+) korábbi állampapírokat vált vissza (pmáp, máp+), és keres jobban kamatozó papírt. Én is így tettem a család állampapírjaival (nekem nincs, nem is lesz).
Mi legyen a lejáró lakástakarékokkal?
[off]
Ezenkívül bemutatkozom a törzsgárdának, a blogot 3 éve olvasom, de csak egyszer szóltam hozzá, csak figyeltem és tanultam, viszont mostantól szeretnék rendszeresen bekapcsolódni, mostanra talán tudok hozzátenni is néha és egyre nehezebb kérdéseim is vannak. Fiatal, házasságban élő, Ausztriában dolgozó gépészmérnök vagyok, aki otthon tervezi a jövőjét, s hangyaként tengeti napjait.
Szóval, így fogja tudni kigazdálkodni az állam a magas kamatokat, hogy közben szép csendben elértékteleníti a tőkét. Meg persze a forintot is. Miért van az az érzésem, hogy itt valami nagyon csúnya dolog készül?
Szóval az IMF mindig ott van, mint menedék, ezért sem következik be az államcsőd.
Na akkor most mi van? Mi?
17%????
SCAM!!! ;]
@Belavoltam
Én is várom a kövi jó beszállót, bár el kell fogadnom, hogy 400 alá nem fog egyhamar benézni, de nem könnyű.
@Spam-elek
Az önbeteljesítő jóslat jellege miatt valóban nem lenne szerencsés leírni, ha itt lenne, a rémhírterjesztés meg a Btk.-val se kompatibilis.
@Kálmán
2010. novembere óta én is ezt érzem, 2018. eleje óta egyre intenzívebben.
@gaborr
Pontosan hol érhetők el ezek az adatok?
Lehet, hogy hétvégén programozástanulás helyett/mellett/gyanánt matekozok is egy kicsit.
@Gary
Szerintem az akk.hu-n.
“Másik probléma, ha volna, aki ad nekünk kölcsönt, de olyan kamatok mellett, amit már nem lehet ésszerűen kigazdálkodni. Mintha a lakáshitelünk törlesztőjét 40%-os hitelkártya-hitelből szeretnénk hosszú távon rendezni. Előbb-utóbb belerokkanunk a kamatokba.
A magyar államnál forintos hitelnél ez az érzékeny határ 9-10% körül van jelenleg, ha ennyiért kap kölcsönt az állam, csak idő kérdése, hogy mikor rokkan bele.”
OK, hogy most nem 9-10% az “érzékeny határ”. De akkor mennyi? És az “előbb-utóbb belerokkanunk” az most mennyi időt jelenthet? Tudom, hogy ez nem egy egzakt dolog, de azért mégis, van erre a részére valami támpont?
Ami izgalmasabb, hogy a devizában fennálló tartozásokat milyen feltételekkel tudja az állam megújítani. Az a piac jóval kevésbé transzparens, mint a heti kincstárjegy aukciók, de a devizakötvények mindenkori piaci árazása azért adhat egy erős támpontot.
Ha netán 2 év múlva 2%-ot esnének a piaci hozamok, akkor majd azt látnád, hogy a visszaváltási ár hirtelen 10%-ot emelkedik.
Ha lejáratig megtartod a papírt, a tőkét és az ígért kamatokat meg fogod kapni, azon ne aggódj.
A kötvények árazásával csak akkor kell foglalkoznod, ha idő előtt el vissza szeretnéd váltani. Ezesetben tartsd észben, hogy sokéves kötvényekkel bizony nemcsak nyerni, de veszteni is lehet.
Pláne, hogy a lakosság már 20+%-ban hitelezője az államnak. Ha definíció szerint nem jelentene államcsődöt a lakossági papírok ki nem fizetése, a lakossági hitelezők eltűnése miatt előálló hiány elég hamar megjelenne a rendszerben, az állam pedig így a külföldi adósságokat se tudná kifizetni, és következő lépésben mattot kapna. Mindenesetre érdekes ilyen véleményt olvasni egy olyan cikk alatt, ami explicit leírja, hogy az újonnan kibocsátott állampapírokból törlesztjük a lejárókat 🙂
Mondjuk az igaz, hogy lesz gond a toronyban az infláció csökkenésekor, hogy mit csináljanak a prémium állampapírokkal. Ha nem tudják szép lassan leereszteni az inflációt, akkor abból szép össznemzeti zsákban futás lesz… Brüsszeles zsákokban természetesen 🙂
Ja, ja, többet nem. De minek is csinálnál többet, amikor bárki csinálhat egy újat a semmiből és csinál is? 🙂
Mintha én magánemberként csinálhatnék furintot, ferintot, firintot és büszkén mondanám, hogy ez sokkal jobb, mint a forint, mert ezt nem lehet inflálni, ezt vegyétek, ezt vigyétek, ez a jövő.
Az ugyan igaz, hogy én csináltam mindet a konyhaasztalnál ülve, a semmiből, de becsszó, hogy nem lesz egyikből sem több, inkább csinálok egy újat.
S ha már dolgoztam vele, ugye nem baj, ha hagyományos forintot kérek érte, neked az már úgysem kell, mert ez a jövő.
Most próbálják megtalálni az ellenséget máshol, lásd a hányingert keltő szankciós plakátkampány. És amit nem érdemes elfelejteni: Infláció és az alapkamat között VAN összefüggés. Amikor azt mondják, hogy a balti államoknál hasonlóan magas az infláció mint Mo-n, akkor azért azt is nézzük meg, hogy mekkora az alapkamat mellette. Például Litvánia is 20% körüli inflációt produkál, DE! EUR-van náluk és emiatt az ECB EUR alapkamat érvényes, ami 1-2%. Mo. úgy produkálja ugyanezt az inflációt, hogy közben Matolcsy effektíven már 15% feletti kamatot kell hogy adjon.
Ez nagyon jó hasonlat!
Vagy valamit nem vettem észre?
Ha lejáratig tartod, akkor nincs 1% “büntetés”, akkor vissza fogod kapni a tőke (névérték) 100%-át, és az addig felhalmozott kamatot.
Csinálj inkább furmintot, annak több értelme van mint bármelyik shitcoinnak 🙂
#flamesuit-on
A rövid kamatok történelmileg csak rövid időszakokra haladták meg a hosszú kamatokat. Mielőtt valaki rövid kamatszint mellett hosszú időre hitelezné a pénzét, érdemes alaposan megfontolni, hogy milyen diszkontáron hajlandó ebbe belemenni.
S mindez hogyan jött most ide? 🙂
Ha becsődölt a magyar állam, mert nem tudja fizetni az állampapírjait, akkor meglepő lenne, ha egy állami szervnél még lenne pénz. (Meg elvben sem vállal ilyent. Az csak betéteket véd.)
“Üres az OBA”, “nem lesz benzin”, “ki kell vinni a pénzt” – és hasonlók. Hát persze. Valami egészen hasonlókat lehetett olvasni ha jól emlékszek 2011-ben és 2012-ben ugyanitt (is). Az OBA-val kapcsolatban csak annyit, hogy legalább az alapdolgoknak utána kellene nézni, és akkor nem tetszene beírni ilyen csacsiságokat.
A benzincirkuszt khmm. “testközelből” átéltem, nem egy településen a helyi fodrász, vegyesboltos, vagy valamelyik hasonló “kisaranyos” csinálta a cirkuszt. A gazdaságpolitikáról pedig csak annyit: azt persze senki nem írja meg, milyen lenne a nem elhibázott? 🙂
Úgy, hogy az elmúlt 1-2 hét legjelentősebb intézkedései azok voltak, hogy kértünk a Gazpromtól fizetési halasztást majd az MNB bejelentette, hogy az MVM számára biztosítja a szükséges devizát (nem mintha eddig nem ezt tették volna…). Ezek azért történtek mert jelen helyzetben az MVM helyett az állam fizeti az energia számlát az MNB pénzéből és az aktuálisan fizetett összegekkel több elemzés is kihozta, hogy a teljes devizatartalék kb 3 hónapra elegendő újabb devizahitel felvétel vagy kötvénykibocsátás nélkül.
Jelen helyzetben a deviza tartozások esetén állt fenn egyensúlytalanság ami hosszabb távon akár államcsődhöz is vezethetett volna. A cikk az államadósságról és a forint fizetés esetén bekövetkező államcsőd lehetőségéről szólt ami jelenleg teljesen irreleváns mert a hosszútáv helyett a problémát az akut likviditáshiány okozhatta volna
Mert igaz, hogy az allam a sajat penznemeben annyit nyomtat, amennyit akar, de lassuk be, ez 20%-os inflacional nem szerencses, nem atomfizika, hogy mi lesz a vege. (Nem csoda, hogy kvazi befagyasztottak a kozalkalmazottak beret es rohejes takarekoskodasi intezkedeseket vezetnek be mindenhol.) Masreszt az alapkamat emelese sem vegtelen ideig jo az inflacio ellen, egy szint felett ezek maguk is inflaciot kezdenek okozni. Ha 5%-ot fizet az allampapir, az olyan, mint parkoltatni a penzed es nem elkolteni, ha 50%-ot fizet az allampapir, az olyan, mintha allam bacsi neked nyomtatna penzt.
A csuf veget nem lehet elkerulni kulso segitseg nelkul (ami lehet akar egy nagy villagazdasagi fellendules is).
Új vagy az oldalon? Itt találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.






Vegyél pénzért időt és ne időért pénzt. A időd jó eséllyel hamarabb fog elfogyni, mint a pénzed.

forrás