Baljós előrejelzés érkezett: recesszióba zuhan Magyarország, idén nem jönnek EU-s források – Portfolio

Az UniCredit Bank arra számít, hogy a magyar GDP 1%-kal csökken 2023 során a gyenge belső kereslet, fiskális és monetáris szigorítás, a privát és az állami beruházások visszaesése, valamint az eurózóna gazdasági gyengélkedése miatt. Az idei visszaesést a bank szerint 2024-ben 3,5%-os növekedés követi, ahogy a pénzügyi feltételek lazulnak, valamint az export és a beruházások is helyreállnak.
Az infláció 2023 első negyedévében 26%-on tetőzhet, 2023-ban két számjegyű marad, és még 2024 folyamán is bőven a jegybanki cél (3%) felett alakul. Ennek következményeként a kamatcsökkentések is erősen korlátozottak lesznek: a bank várakozása szerint az irányadó kamat idén 12%. jövőre 7% lehet. A magas energiaszámla miatt az alapmérleg negatív lesz 2023 és 2024 folyamán.
A működőtőke-beáramlás (FDI) viszont helyreállhat, amint véget ért a recesszió Európában, és a felfüggesztett 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási EU forrás feloldását idén el tudja érni a kormány, de tényleges folyósítás ebből várhatóan csak jövőre lesz. Az EU-s helyreállítási alapból (RRF) viszont az UniCredit nem számít kifizetésekre 2023-ban (és a 2024-es kifizetést is bizonytalannak látják), mivel a szükséges intézkedések komoly feladatnak tűnnek (lásd alább). A forint árfolyama 420 felett alakulhat idén és jövőre is a bank szerint, a dezinflációs környezetben a kötvényárfolyamok jelentősen emelkedhetnek.
Bár az UniCredit nem tér ki rá külön, a cikkhez csatolt ábrák szerint idén összesen 2,2 milliárd, jövőre 3,4 milliárd eurónyi strukturális és beruházási (felzárkóztatási) EU-pénz beáramlására számít Brüsszelből a bank, ami a méretét tekintve arra utal, hogy idén lényegében csak a régi, 2014-2020-as uniós ciklusbeli folyósításokra számítanak, és jövőre már a 2021-2027-es felzárkóztatási pénzek egy része is megérkezhet (mivel 4 milliárd eurót nem utalt még ki nekünk Brüsszel, így kijön, hogy a 2,2 és a 3,4 milliárdban együtt már új felzárkóztatási pénz is benne van).
A bank elemzésében emlékeztet, hogy a magyar gazdaságpolitika a koronavírus-válság előtt magas nyomású gazdaságot idéztek elő az alacsony finanszírozási költségekkel és adócsökkentésekkel, abban reménykedve, hogy a kínálat drasztikus emelkedésével az inflációt kordában lehet tartani. Szerintük a kelet-közép-európai régióban a legnagyobb FDI-beáramlás támogatta ezt a stratégiát. A járvány idején viszont az ellátási láncok problémája és a magasabb költségek befolyásolták a kibocsátást és az exportot 2020 óta. Az alacsonyabb export és a magas energiaszámla kombinációja 5% környékére növelte a kereskedelmi mérleg hiányát, ami a pénzügyi válság óta a legmagasabb hiány. Az EU-s források és az FDI-beáramlás visszaesése miatt az alapmérleg negatív, a kieső forrásokat portfólió-befektetésekkel kell helyettesíteni. Az UniCredit emlékeztet, hogy Matolcsy György jegybankelnök szerint Magyarország a világ öt legsérülékenyebb gazdaságának egyike.
Az alapmérleg hiánya 2023-ban a GDP 5,4%-át teheti ki, 2024-ben pedig eltűnhet. A külkereskedelmi mérleghiány idén a GDP 5,6%-ára rúghat, 2024-ben pedig 2%-ra szűkülhet. Az UniCredit szerint az időbeli tervezés csökkentheti az energiaszámlát 2023 és 2024 fordulóján, télen – emlékeztetnek, hogy a magyar kormány az európai kormányoknál később, csak idén ősszel kezdett nyugati forrásokból gázt vásárolni, magas áron.
Amennyiben az európai gazdaság csak enyhe és rövid recesszióba süllyed (ez tekinthető az UniCredit alapforgatókönyvének), akkor a magyar export ismét megugorhat 2023 második felében, valamint 2024-ben, az FDI-beáramlások ismét nőhetnek. A bank anyaga megemlíti a magyar beruházási terveket, a kínai CATL-től (amely a 2022-es becsült GDP 4,3%-át teszi ki) a BMW-ig, amelyek Debrecent a kelet-közép-európai elektromobilitás fővárosává tehetik. Ezek a projektek csökkenthetik az észak-kelet-magyarországi munkanélküliséget, és Magyarország 2031-re Európa második legnagyobb szereplője lesz az elektromos autógyártásban Németország után a Financial Times szerint.
Míg a működőtőke-beáramlások jelentősen felpattanhatnak, addig az uniós pénzáramlások kilátásai kevésbé rózsásak a bank szerint.
Arra számítanak, hogy az EU 6,3 milliárd eurónyi strukturális forrást szabadít fel idén, a tényleges beáramlás azonban a pályázatok és a kifizetés közötti hosszú folyamat miatt 2024-ig elhúzódhat. Emellett úgy gondolják, hogy Magyarország a decemberben jóváhagyás ellenére alig vagy egyáltalán nem kap pénzt az RRF-ből 2023-ban, és talán még 2024-ben sem. Orbán Viktor miniszterelnök kifejezetten ellenzi az EU által a magyarországi jogállamiság megerősítésére kért 27 mérföldkő közül néhányat, és az UniCredit szerint ebben nem várható fordulat.
Ami az inflációt illeti, az ellátási problémák és a jelentős kereslet nagyobb nyomást helyeztek a lakossági árakra, mint az EU-ban bárhol máshol. A magyar kormány árstopokat rendelt el, amelyek az UniCredit szerint 2023-ban megszűnhetnek, ahogy az üzemanyagár-stop decemberben már meg is szűnt. Az UniCredit elemzőinek értékelése szerint az MNB szakembereinek igaza van abban, hogy az árstopok felfelé hajtják az inflációt. Azt is írják, hogy a lakossági gáz- és áramáraknak tovább kell nőnie, ha a kormány csökkenteni akarja a támogatásra fizetett összeget és a költségvetési hiányt. A lakossági energiaárak kis emelkedésével számolva arra számítanak, hogy az infláció 2023 első negyedévében 26%-on tetőzik, és a második félévben a gyengülő kereslet valamint a bázishatás miatt dezinflációs folyamat kezdődik. Csakhogy az energia- és élelmiszerár-nyomás az év egészében is 10% feletti inflációt eredményez, és még 2024-ben sem teljesül az inflációs cél, ha az árstopok miatt veszteséget elszenvedő vállalatok áremeléssel kompenzálják a kieső bevételt.
Amennyiben az UniCredit által vázolt inflációs pálya helyesnek bizonyul, akkor a kamatok magasabbak maradnak, mint a többi uniós kelet-közép-európai országban. Az egynapos betéti eszköz kamata 12% lehet idén év végén, jövő év végén pedig 7%-ra mérséklődhet. Az elemzők emlékeztetnek, hogy a kamatemelkedés nem fogja érinteni a kihelyezett jelzáloghiteleket és a kisvállalati hiteleket, de az új hitelezést visszavetheti 2023-ban és 2024 első felében.
A költségvetési politika az UniCredit várakozása szerint prociklikus marad. A költségvetési szigorítás 2022 szeptemberében kezdődött, és a tavalyi költségvetési hiányt a GDP 6%-a körüli értékre korlátozta. A bank szerint viszont a szigorítás sebessége arra utal, hogy a kormány hátralékot halmozhatott fel. Amennyiben ez így van, akkor az UniCredit szerint a költségvetési hiány 2023-ban a GDP 4%-a körül lesz, ha az energiatámogatások továbbra is jelentősek maradnak. 2024-ben a GDP 3%-a körüli szintre történő kiigazítása pedig azt jelentené, hogy az évtized közepére az államadósság a GDP 70%-a fölött maradna.
A technikai recesszió és a prociklikus monetáris és fiskális politikai miatt az UniCredit Bank elemzői arra számítanak, hogy a magyar GDP idén 1%-kal csökken, még akkor is, ha a második félévben beindul a növekedés. A visszaesést a bank szerint az alábbi tényezők okozzák majd:
A bank elemzői 2024-ben 3,5%-os növekedésre számítanak a javuló magánberuházások és az export növekedése, a hitelezés felpattanása és a reálbérek növekedése miatt.
2023 Magyarország számára a nehéz döntések éve lehet.
Orbán Viktornak, aki országát a Keletet és Nyugatot összekötő platformnak tekintette, bizonyítania kell az európai intézményekhez és prioritásokhoz való hűségét, ha az EU továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz-ukrán konfliktusban – írja a bank. Az elemzők úgy gondolják, hogy egy különutas álláspont tovább növelheti Magyarország elszigeteltségét az EU-ban, ami végső soron az ország politikai és gazdasági érdekei ellen hatna.
A forint kiszolgáltatott marad a kockázati étvágynak, miközben az alapmérleg negatív. Az UniCredit arra számít, hogy a forint 420 fölé gyengül az euróval szemben idén, és a csekély nemzetközi tartalékok miatt az MNB-nek magasan kell tartania a kamatokat és sterilizálnia kell a likviditást. Eközben azonban a kormányzati kamatplafonok csökkentik a monetáris politika hatékonyságát.
Azonban még EU-s források nélkül is nagyon alacsony egy árfolyamválság valószínűsége a bank elemzői szerint.
A dezinfláció segítheti a magyar kötvényárfolyamok emelkedését 2023 tavaszán, de az UniCredit továbbra is óvatos az államadósság 2024-es és az azt követő lejárati profilját illetően. A lakossági kötvények 2024-25-ben történő nagymértékű visszaváltása és a 2022-23-as korlátozott visszavásárlások arra kényszeríthetik az ÁKK-t, hogy 2023-25-ben magasabb hozamokat fizessen, mint Közép-Európa többi országa. Az UniCredit idén 3 milliárd eurónyi kötvénykibocsátásra számít.
Címlapkép: Getty Images
Az orosz és az ukrán hadvezetés is ezt mondja.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Még kitartanak.
Az árstopok április végéig érvényesek.
Az 1-es blokk 50 százalékos teljesítménnyel üzemel.
Az eddigi egyik legjelentősebb személycsere történt Oroszország ukrajnai háborújának élén.
Vad mozgások várhatóak.
Ha ez igaz, nőni fog a munkanélküliség.
A Széchenyi Kártya Programot irányító Kavosz Zrt honlapján megjelent végre a lista, amely tartalmazza, hogy mely pénzintézetek…
Írtam nemrég a telefonos csalókról, akik bankosoknak adják ki magukat. Ha még nem olvastad el azt a cikket, érdemes…
HOLD After Hours. 2023-ban is dinamikusan szurkáljuk a buborékokat! Évnyitó adásunk második részében felgöngyölítjük…
Az tisztán látszik, hogy a blog olvasók legkedveltebb témája a forint. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy akik még…
Jó fizetőeszköz-e a bitcoin? Nem. Drága és lassú, és még inkább az lehet, ha tovább nő az elfogadottsága, a használata….
Az év eleje a cégek bérszámfejtési területén mindig az ellenőrzéssel és a jogszabályi változások áttekintésével…
Még csak egy hét telt el az évből, de Zsiday Viktor szerint máris megszületett a magyar gazdaság kapcsán a legfontosabb…
Január másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt…
Ilyet még biztosan nem láttál.
A legjobb ügyvédek egy helyen
Egyebek mellett erről szólt a Checklist kedden.
Van utca, ahol 2,5 millió forint volt az átlagos négyzetméterár.

forrás