Százmilliárdban mérhető a veszteség, repkednek a hatalmas … – hvg.hu

Nem kérem Kérem
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el:
Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
2022-ben nem volt olyan nyugdíjpénztári alap, amelyik reálhozamot ért volna el, sőt a leendő nyugdíjasok többsége veszteséget szenvedett el – derül ki a Bank360.hu számításaiból. Százezrek zárhatták kétszámjegyű mínuszban az esztendőt a nyugdíjpénztárak tagjai közül.
Már 2021 is rosszul sikerült a nyugdíjpénztárak számára, 2022 azonban még feketébb lett. A több mint egymillió önkéntes nyugdíjpénztári tag többsége csalódottan veheti majd kézbe az egyenlegéről szóló, néhány hét múlva érkező értesítést. A legkevésbé kockázatosak kivételével ugyanis jóformán minden portfólió mínuszban zárt, miután tavaly mind az államkötvények, mind a tőzsdei részvények árfolyama esett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak szeptember végéig 187,33 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el, ami történelmi rekord. Azóta valamelyest ugyan korrigált a piac, de a bukás így is tetemes.
Jobbára csak a legalacsonyabb kockázatú klasszikus alapok értek el pozitív hozamot. Az MNB honlapján elérhető árfolyamadatok alapján az OTP kockázatkerülő alapja teljesített a legjobban, több mint 8 százalékos hozammal, a nyomában a második helyen a Honvéd pénzpiaci alapja áll, szintén valamivel 8 százalék fölötti teljesítményével. Ez is messze van azonban a reálhozamtól, hiszen a tavalyi átlagos infláció 15 százalék körül alakulhatott, vagyis az egyéni számlákon lévő pénz értéke csökkent.
A többi alacsony kockázatú – legalább 75 százalékban állampapírokat vagy bankbetéteket tartó – portfóliók rosszabbul zárták az évet. Voltak olyan alapok, amelyek árfolyama 8 százaléknál is többet esett, sőt a Honvéd nyugdíjpénztár klasszikus alapja 10 százalékosnál is nagyobb mínuszban zárt. A háttérben az állhat, hogy az államkötvények árfolyama 2022-ben csökkent, a hosszú kötvények 15–20 százalékos mínuszban álltak az év végén, ezek az alapok pedig ilyenekben tartották a pénzt.
Százezrek lehetnek két számjegyű mínuszban
A legtöbb pénztártag ráadásul nem is alacsony kockázatú, hanem úgynevezett kiegyensúlyozott portfólióban tartja a megtakarítását. A közepes kockázatú, részvényeket 25–40 százalékos arányba tartó alapokba kerül ugyanis minden olyan pénztártag, aki nem választ külön portfóliót. Ezek közül tavaly a Pannónia alapja vitte el a prímet mínusz 3,59 százalékos hozammal. Pozitív hozam ebben a kategóriában nem volt, akadt azonban több olyan nyugdíjalap, amelyiknek a vesztesége a tíz százalékot meghaladta, köztük olyan nagy pénztárak portfóliói, mint az Aegon vagy az Allianz. Ez azt jelenti, hogy százezrek számlája került két számjegyű mínuszba tavaly, ezek a pénztártagok reálértéken számolva a nyugdíjcélú megtakarításaik legalább negyedét elveszítették tavaly.
A nyugdíjalapok esetében a nagyobb kockázat nem volt teljesen egyenértékű a nagyobb bukással. A növekedési portfóliók közül több is megverte a kiegyensúlyozott alapok egyikét-másikát, ami nem meglepő, hiszen a tőzsde tavaly nem esett annyit, mint a hazai kötvénypiac. Ráadásul a nemzetközi tőkepiacokon befektető alapok akár a forint gyengülésén is profitálhattak. Mindenesetre a 40 százalék fölötti részvényhányadot tartó alapok hozama mínusz 5,15 és mínusz 13,82 százalék között alakult.
Hosszú távú szemlélet szükséges
A tavalyi gyászos teljesítmény azonban nem jelenti azt, hogy a pénztárak hosszú távon is rosszul teljesítenek majd. Az MNB már tavaly is arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy gyengébb időszak veszteségét a későbbi évek pozitív eredménye nemcsak korrigálta, hanem meg is haladta, reálértéken is növelve a tagok jövőbeli nyugdíjcélú kifizetéseit.
A rendszeres kisösszegű nyugdíjpénztári befizetések is csökkentik az árfolyamok változásából eredő kockázatokat a változékonyabb időszakokban, hiszen árfolyamesés esetén egy egység megtakarításért több értékpapír vásárolható (átlagköltséghatás). A tagoknak ezért a nyugdíjpénztári megtakarításaikra a céljuknak megfelelően (nyugdíjkiegészítés) érdemes hosszú távú megtakarításként tekinteni, és havi rendszeres befizetésekkel ellensúlyozni a hozamok kilengéseit. Az előző válságot követően is bebizonyították a pénztárak, hogy hosszú távon jól teljesítenek.
A pénztáraknak nem csak a tagok elégedetlensége miatt fájhat a rossz hozam. Az intézmények fő bevételi forrása, amelyből a kiadásaikat fedezik, a tagdíjakból elvont működési díj. Csakhogy a pénztártagok jelentős része (nagyjából a fele) nem fizet tagdíjat, a rájuk eső működési költséget a pénztárak elvileg levonhatják a pozitív hozamból. Ha nincs pozitív hozam, akkor viszont ez a kapu bezárul. Tavaly még 1,24 milliárd forint volt az innen származó forrásuk, az idén kilenc hónap alatt mindössze 32 millió forintot tudtak így levonni a számlákról. A szektor működési vesztesége ezért szeptember végén már megközelítette az egymilliárd forintot.
Elolvadt a reálhozam a magánkasszáknál
A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma alig éri már el az 52 ezret, és a kitartó tagság szintén nem fog örülni annak, amit az egyenlegértesítőn lát majd. Ezeknél az intézményeknél a növekedési portfóliók a legnagyobbak, amelyek kivétel nélkül mínuszban zárták a tavalyi évet, 7,46–8,92 százalékos lett a veszteségük – írja a Bank360.hu.
Jellemzően még ennél is nagyobb a mínusz a kiegyensúlyozott alapoknál az állampapírpiac esése miatt, a Szövetség portfóliójának vesztesége megközelítette a 10 százalékot. A klasszikus alapok között voltak azonban olyanok, amelyek nyereséggel zárták az évet, a Szövetség alapja csaknem 9 százalékot emelkedett, de ez is kevés lesz várhatóan az infláció fölötti vagy más néven reálhozamhoz.
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak ez azért fontos, mert ha visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, akkor ezt az összeget még mindig felvehetik a jogszabályok szerint. Csakhogy míg 2020-ig ez a summa folyamatosan gyarapodott, és egy átlagos pénztártagnál milliós nagyságrendűre hízott, az elmúlt két évben az emelkedő infláció és a csökkenő árfolyamok miatt sokaknál teljesen elolvadt.
FÉLMILLIÓ FORINTOT IS MEGTAKARÍTHAT EGY KÉTMILLIÓ FORINTOS HITELEN
THM-plafon ide vagy oda, havonta több ezer forintot is spórolhat, ha megfontoltan választ személyi kölcsönt. A hvg.hu és a Bank360 Személy Kölcsön Kalkulátorával könnyedén, mindössze néhány kattintással összahasonlíthatja különböző bankok ajánlatait. Ha kétmillió forintot igényel 72 hónapra, akkor egy kedvező kölcsön kiválasztásával akár félmillió forintot is spórolhat a hitel teljes futamideje alatt. Ide kattintva szabadon kalkulálhat, akár magasabb összegre vagy rövidebb futamidőre is összehasonlíthatja az ajánlatokat. Ha meglévő hitelét rendezné egy adósságrendező személyi kölcsönnel, akkor kattintson ide, ha pedig autóvásáráshoz keres kölcsönt, akkor pedig ide!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A szocializmus kilátástalanságát ikonikus regényében, a Makrában megörökítő írót, a decemberben elhunyt Kertész Ákost egy évtizeddel…
Az Egyesült Államok nélkül Ukrajna nem boldogulna az agresszorral szemben, ám Washington nem vonja le a legfőbb tanulságot az iraki és…
További friss állások ›
Súlyosan megsérült egy fiatal magyar síelő egy osztrák pályán
Jellinek Dániel szerint Tiborcz cégénél senki nem adott magasabb ajánlatot a Gellért Szállóra
Milák Kristóf lett az év férfi sportolója, a nők között Kozák Luca győzött
Szeretne egy kis pluszpénzt keresni? Új lehetőséget ad rá a YouTube
Kétértelmű választ adott az energiatárca, megmentik-e a sokszoros rezsitől a bérlőket

forrás