Ide utaztak a magyarok a meghosszabbított téli szünetben – MSN

A szallas.hu szállásfoglalási portál adatai szerint a vendégéjszakák egy főre vetített átlagára extrém léptékben, 45 százalékkal drágult a koronavírus előtti időszakhoz, 2019-hez képest. De a tavalyinál is 23,5 százalékkal magasabb az egy éjszakára szóló átlagár a kiemelt ünnepi időszakban, ami egy személy esetében 14-16 ezer forintot tesz ki. Ennek ellenére a foglalások száma 30 százalékkal meghaladta a 2022-est, és 3 százalékkal a 2019-es év azonos időszakára vonatkozó adatokat. 
Mint említik, a karácsonyt otthonuktól távol töltők fele a wellness-szolgáltatást nyújtó hoteleket választotta, a második legnépszerűbb szállástípus az apartman volt, az utazók 23 százaléka töltötte itt a karácsonyt, szilveszterkor a foglalási arány megváltozott az önellátó szálláshelyek javára. Mind a drágulás mértéke, mind az egy főre jutó átlagár megegyezett a két ünnep esetében, de a tavalyinál 60 százalékkal többen utaztak el az óév búcsúztatásának idejére. A szallas.hu-n keresztül foglalók átlagosan 81 ezer forintot költöttek két éjszakára az ünnepek alatti kikapcsolódásra. 
Karácsonykor a legtöbben Budapestre, Hévízre, Egerbe, Gyulára és Zalakarosra utaztak, szilveszterkor Eger, Szeged, Pécs, Gyula és Siófok volt a legnépszerűbb desztináció. Sok balatoni szállás zárta teltházzal az évet, Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Tihany ilyenkor is a kedvenc úti célok közé tartozik. A legvonzóbb turisztikai régiónak Észak-Magyarország bizonyult, minden ötödik foglalás ide szólt.
Ez egybecseng azzal, amit Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró az Indexnek nyilatkozott, miszerint a magyarok előszeretettel kirándulnak és keresik fel a népi hagyományokat megörökítő kulturális kincseket, amelyekkel például Hollókőn és Mezőkövesden találkozni. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy számos gyógy- és termálfürdő található az említett régióban, mint Parádfürdő, az Egerszalóki Hőforrás, Zsóry-fürdő a bogácsi vagy a bükkszéki gyógyfürdő. Több híres borvidékünk is itt található: a Mátrai, az Egri, a Tokaji. 
Nem véletlen, hogy a nyári időszakon kívül a magyarok többsége ebben a térségben kíván feltöltődni. A Szallas.hu adatai szerint a január 2-8  közötti hetet is itt töltötte a honlapjukon keresztül foglalók 22,2 százaléka, ezután a megszokott módon a Balaton bizonyult a legnépszerűbbnek 14,5 százalékkal. Az év első hetében Budapest után Egerben majd Hajdúszoboszlón, Gyulán és Hévízen pihent a lakosság nagy része.
Közölt adataikból az is kiderült, hogy 2019-hez képest közel tíz százalékkal, a tavalyihoz képest pedig kétszeresére növekedett a magyarok utazási kedve belföldön az év első két hónapjában. Mint megírtuk, sokan pihenést adtak ajándékba, aminek időpontját a munka- és iskolaszüneti napokra tették. 
Kiss Róbert Richárd is úgy fogalmazott, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ regiszteréből is egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a turizmus szempontjából az idei bizonyult évek óta a legjobb januárnak.
Az látszik, hogy a magyarok többsége az ünnepi időszakban a belföldi utazásokat részesítette előnyben, de például sokan választottak szilveszterre olyan európai célpontokat, mint Bécs, Párizs, London vagy Barcelona. A telet kevésbé kedvelők Dubaiba, Egyiptomba, Tunéziába, Marokkóba utaztak, Délkelet-Ázsiában Thaiföld még mindig a legkapósabb desztinációk közé tartozik, bár a héten jelentették be, hogy ismét kérnek oltási igazolást a hozzájuk érkezőktől.
– ismertette a turisztikai szakújságíró. Jordánia és a Maldív-szigetek is egyre kedveltebb úti cél, tavaly 3500-an keresték fel a szigeteket, ez ugyan elmarad a magyar turisták nyári horvátországi 660 ezres számától, de így is egyre jelentősebbnek tekinthető az üdülőcélpont népszerűsége itthon.
A meghosszabbított iskolaszünet miatt sokan az év első hetére időzítették a téli utazásaikat. „A 2023-as év első napjaiban különben nemcsak a magyarok üdülési kedve emelkedett meg, a külföldi turizmus számára is kiemelkedően jó heteken vagyunk túl, ami a szállásfoglalásokat illeti” – értékelte a szakértő. 
Kérdésünkre, hogy az extrém áremelkedések ellenére miért a magyarok utazási hajlandósága Európában nőhetett a leginkább, elmondta: 2019-hez képest a fizetések is némileg nőttek, ha nem is akkora mértékben, mint az árak, de az üdülésnek rekreációs hatása is van, aminek a nehézségek sorozatát jelentő 2022-es év után kiemelt jelentősége van, legalábbis mentális egészségünk szempontjából. Az elemző ezzel is magyarázza, hogy a wellness hotelek vezetik toronymagasan a foglalási listákat, hisz a teljes szolgáltatás és a pihentető élményeket nyújtó helyeken tudunk leginkább feltöltődni.
Az árakat illetően, pedig már átestünk azon a ponton, hogy minden legalább húsz százalékkal megdrágult, így aki megteheti, nem hagyja ki a kikapcsolódást, valamivel hajlandó többet fizetni érte, vagy csökkenti a vendégéjszakák számát, de elutazik
– tette hozzá.
Kiss Róbert Richárd arra is emlékeztetett, hogy a nem termál- vagy gyógyvíz táplálta wellness szálláshelyek rezsiköltsége hiába emelkedett meg, sokan nem zártak be, inkább némi áremeléssel, és egyéb szolgáltatások kivezetésével, módosításával, felár felszámítással próbálják a többletköltségeket kompenzálni, valamint a szektor számára elérhető energetikai állami támogatás igénybevételével.
„Ennek köszönhetően kevesebb szálláshely kényszerült a fűtési szezonra bezárni, mint korábban prognosztizálták az ágazat szereplői, olyan 20 százalékuk függesztette fel működését a hűvösebb hónapokra, de többen közülük ekkorra tették a renoválások, az energetikai hatékonysági beruházások megvalósításának időpontját, amivel készülnek egy a kiemelt szezonban történő, március 15-ei, húsvéti, vagy nyáreleji újranyitásra”– ismertette a turisztikai szakújságíró. 
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan változtatja meg a magyarok utazási szokásait, ha elmarad itthon a klasszikus havas tél, kifejtette, hogy ugyan 25-30 évvel korábbiakhoz képest nagymértékben megemelkedett hazánkban a síelők száma, ma 550 ezren vannak, de 90 százalékuk a magasabban fekvő külföldi síparadicsomokat keresik fel ilyenkor. Elsősorban az ausztriai, majd szlovákiai, olaszországi, a kicsit drágább francia, vagy a még költségesebb svájci sípályákat választja a többség, sok magyar ugyan előre hozta a múlt hétre ennek az időpontját, de a főszezon későbbre, februárra tehető. Évente 350 ezer sílátogatót vonzanak leginkább hétvégente a hazai sícentrumok, mint Mátraszentistván, Eplény vagy Bánkút.
Kiss Róbert Richárd elmondta: ezek kiemelkedő természeti vonzerővel rendelkező területek, ezért ha nem is lesz hó, a kirándulók miatt mégsem lehet számítani a foglalások drasztikus visszaesésére idén, az év első hetében is sokan tartózkodtak mátrai, visegrádi, bükki, főként a Szilvásvárad környéki szállásokon.
(Borítókép: A Hévízi-tó naplementekor 2019. december 14-én. Fotó: Varga György / MTI)

forrás