Brüsszel döntött: jöhet az újabb üzemanyagár-robbanás – Index.hu

Kövesse az Indexet Facebookon is!
Mint ismeretes, az Európai Unió 2023. február 5-én betiltja az orosz olajtermékek behozatalát is. Ez pedig, ahogy arról korábban beszámoltunk, jelentős változásokat idézhet elő a dízelkereskedelemben. Az urali típusú olaj árát jelentősen leszorította az uniós olajembargó – ami a csővezetéken érkező szállításkora nem vonatkozik – és a G7-ek által bevezetett ársapka. Azonban most a dízel mint olajtermék áremelkedése fenyegeti a kontinenst.
A brüsszeli szankciók december 5-től tiltják az orosz nyersolaj tengeri, február 5-től pedig az orosz olajtermékek behozatalát. A korábban bevezetett ársapka lényege, hogy az unión kívüli országok továbbra is importálhassanak tengeri szállítású orosz nyersolajat, de tiltja a hajózási, biztosítási és viszontbiztosítási társaságoknak, hogy orosz nyersolajszállítmányokat kezeljenek – ha nem 60 dollárnál olcsóbban értékesítik. A G7-ek is hasonló árplafont terveznek bevezetni az orosz kőolajtermékekre.
Ugyanakkor egyelőre nem látni, hogyan lehetne ezt kivitelezni, hiszen nehéz meghatározni, hogy a finomított termékekhez használt nyersolaj pontosan honnan származik.
Európa nagymértékben függ az orosz gázolajimporttól, ezért az elemzők szerint a február 5-i tilalom várhatóan növelni fogja az üzemanyag haszonkulcsát. A várakozások szerint a gázolaj nyeresége, amelyet egy finomító a nyersolaj gázolajjá történő finomításából szerez, az év első felében átlagosan 38 dollár lesz hordónként – ez a Reuters számításai alapján több mint kétszerese a korábbi átlagoknak.
Az európai gázolajimport átlagosan napi 700 000 hordó volt eddig idén, ami 2021 márciusa óta a legmagasabb érték, ez pedig annak volt köszönhető, hogy a brüsszeli szankció előtt a kereskedők igyekeznek feltölteni a készleteiket. A Portfolio felhívja arra a figyelmet, hogy Európa növelte gázolajimportját Ázsiából és a Közel-Keletről, és ez a két régió várhatóan a tilalom életbelépése után az orosz kivitel nagy részét fel is fogja tudni vásárolni.
Magyarország tekintetében a legújabb szankciók azért lényegesek, mert bár a kormány kiharcolta, hogy részleges mentességet kapjunk az olajembargó alól, így a behozatali tilalom csak az orosz tengeri exportra vonatkozik – a vezetékes szállításokra nem –, de a hazai szükségletek kielégítésére nem elegendő az itthon finomított dízelmennyiség,
Így importra szorul az ország.
Viszont februártól tiltják az orosz olajtermékek továbbértékesítését is. Korábban Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt mondta, már a jogszabályi kötelezettség előtt is igyekszik az európai piac felkészülni erre a helyzetre. Az átállásra biztosított türelmi időnek köszönhetően nem egyik pillanatról a másikra kell új importútvonalakat találni. Emiatt lehet remélni, hogy Európa elébe megy a dízelmizériának. A főtitkár felhívta arra is a figyelmet, hogy a gázolajtípusú termékek jelentős részét a tüzelőolaj teszi ki, amely gyakori árunak számít Nyugat-Európában.
Ezek a középpárlatok segíthetnek a dízeligény kielégítésében, mivel adalékanyaggal a tüzelőanyagból dízel állítható elő
– mondta az Index megkeresésre Grád Ottó, aki szerint Közép-Kelet-Európában más a helyzet: itt elképzelhető, hogy lesznek nehézségek.
A nem orosz gázolajimport túlnyomó része a Közel-Keletről és Ázsiából származik. Az orosz dízel egyik legnagyobb exportálója Törökország. A Facts Global Energy tanácsadócég szerint a jövőben, a szankciók életbelépése után többek között Törökországon keresztül lehet majd kijátszani a büntetőintézkedéseket. Az ország az orosz nyersanyagot saját finomítóiban dolgozza majd fel, és azt exportálja tovább Európába.
Korábban az Indexnek nyilatkozó piaci szakértő szerint a szankciókat más térségekből is meg lehet kerülni, hiszen a kőolajtermékek esetén a késztermékből az adalékanyagok miatt lehetetlen megmondani, hogy milyen eredetű nyersanyagból állították elő. „Azt konkrétan tudjuk: vannak a Közel-Keleten olyan országok, akik rendszeresen megveszik az orosz nyersolajat, amit finomítva, késztermékként adnak el Európának. A molekulát nem lehet felcímkézni” – nyilatkozta az Indexnek egy, a piaci körülményeket nemzetközi szinten ismerő forrás. Ráadásul a kőolajtermékek rugalmasabban szállíthatók, mint a földgáz, nem kell hozzá pluszinfrastruktúra.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!

forrás