A NAV ellen döntött a Kúria: a transzferárazás nem egzakt tudomány – Jogászvilág

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A vállalatcsoportokon belüli kölcsön- és finanszírozási ügyletek ellenőrzése évek óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzéseinek célkeresztjében áll. A NAV vizsgálódása általában arra irányul, hogy a cégcsoportokon belüli résztvevők az egymás közötti ügyleteiket a szokásos piaci feltételeknek megfelelő árazással bonyolítják-e, vagy a szokásos piaci ártól eltérő, annál alacsonyabb vagy magasabb kamatmértékek alkalmazásával csökkentik az adókötelezettségüket. A közelmúltban a Kúria egy ilyen adóellenőrzéssel kapcsolatban hozott ítéletet és megállapította, hogy a NAV eljárása jogsértő volt.
A Kúria már több korábbi ítéletében is felhívta a figyelmet, hogy a multinacionális vállalatcsoportokon belül elvárás, hogy a csoporttagok az egymással kötött ügyleteiket független vállalkozások üzleti tevékenységéhez képest értékeljék, ezeket a független ügyleteket és tevékenységeket hasonlítsák össze a saját ügyleteikkel és tevékenységükkel. A transzferárazás a szokásos piaci ár elvének gyakorlati alkalmazását jelenti.
Azt azonban nem szabályozza a jog, hogy a vállalkozásoknak pontosan milyen adatok vagy adatbázisok alkalmazásával kell megállapítaniuk a szokásos piaci árat. „Évek óta bizonytalanságot jelent a vállalkozások számára, hogy milyen adatok alapján és milyen mélységű elemzések árán kell megállapítani a szokásos piaci árat. Az adóhatóság az átlagos vállalkozásnál lényegesen nagyobb adatvagyonnal rendelkezik, nemzetközi adatbázisokhoz is hozzáférése van. Ezek felhasználásával elég csak minimális mértékben módosítania a vállalkozások között irányadó áron és már az is százmilliós vagy milliárdos adókülönbözethez vezethet” – hívja fel a figyelmet a jogi szakértő.
A Kúria az újonnan hozott ítéletében leszögezi, hogy a transzferár meghatározásához elérhető adatok a gyakorlatban lehetnek hiányosak, nehezen értelmezhetők, beszerzésük bizalmi okok miatt nehézségekbe is ütközhet. Ezért a szokásos piaci ár elvének gyakorlati alkalmazása során a cél mindig a szokásos piaci ár megbízható adatokon alapuló, elfogadható becsült értékének a meghatározása. A szokásos piaci ár megállapításának „becsült” jellege azt eredményezi, hogy a transzferár kialakítása soha nem egzakt cselekmény, ahhoz mind a vállalkozás, mind a NAV részéről a realitás keretein belül mozgó bizonyítási cselekmények szükségesek.
A Kúria döntése iránymutató a jövőbeni NAV ellenőrzések számára, mert egyértelművé teszi, hogy a vállalkozásokat csak a realitás keretein belül terheli a szokásos piaci ár megállapításának kötelezettsége. A NAV az így kialakított árat nem módosíthatja még akkor sem, ha további adatok felhasználásával precízebben tudná meghatározni a szokásos piaci ár mértékét.
Az ítélet gyakorlati jelentőségét növeli, hogy 2023. január 1-től már a helyi iparűzési adó szabályozásban is megjelenik olyan elvárás, hogy a cégcsoporton belüli árak transzferárazási célú dokumentálására sor kerüljön. Az új szabályok értelmében csak abban az esetben van lehetőség a vállalkozás számára, hogy transzferár-korrekció jogcímén csökkentse a helyi iparűzési adó alapját, ha rendelkezik az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, miszerint az ugyanezen ügyletre tekintettel azonos összeggel növelte a helyi iparűzési adó alapját.
Forrás: Harcos Mihály, ügyvéd, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda sajtóanyag alapján
Összesen 4.590 milliárd forint összértékben folytattak le eredményesen közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők a tavalyi évben, ami közel 370 milliárd forinttal haladja meg a 2021-re vonatkozó adatokat. A nemzetgazdaság egészére vonatkozóan pozitívum, hogy a hazai foglalkoztatás gerincét biztosító kis- és középvállalkozások több mint 2.300 milliárd forint értékben nyertek el tendereket. Az ajánlatok átlagos száma 6,6 db volt, ami jól szemlélteti, hogy folyamatosan biztosított a verseny a hazai közbeszerzések terén.
Közismert tény, hogy minden olyan, ingatlannal kapcsolatos szerződésnek, amelyet benyújtanak a földhivatalhoz is, szigorú formai követelményi vannak. Jelen cikkükben a szerzők eme alaki követelmények közül talán a legközismertebb alóli kivétellel foglalkoznak.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. §-ának…
Nyílt közbeszerzési eljárásban, valamint keretmegállapodás alapján történő versenyújranyitás során az…
A tombola játék szervezése nem elhanyagolható előkészületeket igényel, hiszen néhány…

Mert fontos, hogy jól döntsön!
What color is the sky?
A feliratkozással a Wolters Kluwer Hungary Kft. a megadott e-mail címére az adatai és a hírlevelekben mutatott aktivitása (pl. megnyitás, kattintás) alapján személyre szabott hírlevelet küld, valamint üzleti ajánlataival felkeresheti elérhetőségein. Az adatközlés önkéntes, bármikor jogosult az adatkezelésről tájékoztatást kérni, valamint az adatok helyesbítését vagy törlését igényelni a Wolters Kluwer Hungary Kft., 1117 Budapest, Budafoki út 187-189., A. épület III. emelet címre vagy az info-hu@wolterskluwer.com e-mail címre küldött levélben. Az Ön által rendelkezésre bocsátott adatok valódiságáért felelősséget nem vállalunk. Adatkezelési tájékoztatónkat itt olvashatja.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!

forrás