Egyre nő a feszültség: sorompót szerelnének az osztrák–magyar határra – Index.hu

Kövesse az Indexet Facebookon is!
Egyre több a probléma a somfalvi átkelőnél, és az osztrák polgármester ezért határozott lépéseket fontolgat – adta hírül az rtl.hu. A probléma gyökere most az, hogy a Somfalvát Sopronnal és Ágfalvával összekötő úton az ingázási időszakban tilos a közlekedés – tehát hétköznapokon öt és nyolc óra között, valamint délután négy és hét óra között.
Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban elvileg nem lehet áthajtani a határon autóval, de ehhez nem mindenki tartja magát.
Ágfalva és Somfalva között azóta okoz gondot a nagy autóforgalom, hogy a két települést összekötő földutat a 2010-es évek közepére uniós forrásból leaszfaltozták. Mostanra erre jár szinte mindenki, aki Sopron felől Nagymarton vagy Bécsújhely irányába ingázik, vagy a térségből indul Sopronba vásárolni, és nem szeretne félórás kerülőt tenni a Sopron határátkelő felé – írja a portál.
Thomas Hoffmann osztrák polgármester 2015-ben vezette be időszakos behajtási tilalmat. Feltehetően ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a polgármester ugyanis sorompóval és kamerával szereltetné fel a határátkelőt.
Sőt, a polgármester most azt szeretné, ha a kamera leolvasná a rendszámtáblákat, és a sorompó csak akkor nyílna fel, ha egy engedéllyel rendelkező jármű érkezik a határhoz.
Ugyanakkor a polgármester korábban azzal is fenyegetőzött, hogy március 1-jétől betontömbökkel vagy oszlopokkal teljesen lezárja a határátkelőt, ha nem hagyják jóvá a sorompót.
Korábban lapunk többször is megkereste az ingázókkal kapcsolatosan a Soproni Polgármesteri Hivatalt. Válasz azonban egyszer sem érkezett, ellenben a korábbi Technológiai és Ipari Minisztérium reagált még novemberben a kérdéseinkre. A kérdéseink arra vonatkoztak, hogy hogyan változott az elmúlt időszakban az ingázók mértéke. A minisztérium válaszát hiánytalanul közzétesszük:
A személyek, munkavállalók szabad áramlása az egyik legfontosabb uniós alapérték, az európai állampolgárok által legtöbbre tartott jogok közé tartozik. A különösen a határ menti térségekre jellemző külföldre ingázás nem magyar sajátosság, számos más területen tapasztalható hasonló tendencia.
Magyarország az uniós sereghajtók közül az élmezőnybe zárkózott fel a foglalkoztatásban 2010 óta. Ma már egymillióval többen, mintegy 4,7 millióan dolgoznak hazánkban. A munkanélküliségi ráta az elmúlt évtized elejéhez képest a harmadára csökkent, a szeptemberi adat szerint az ötödik legalacsonyabb volt az Európai Unióban.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat idén májustól augusztusig kevesebb álláskeresőt tartott nyilván, mint bármikor korábban. Győr-Moson-Sopron megyében tizenkét év alatt nyolcról 1,3 százalékra csökkent az álláskeresők gazdaságilag aktívakhoz mért aránya, ez a legkedvezőbb megyei ráta. Az itthoni munkavállalás mellett szól az is, hogy az elmúlt években folyamatosan két számjegyű béremelkedés valósult meg Magyarországon.
Farkas Ciprián, Sopron polgármestere korábban arról döntött, hogy a megnövekedett energiaárak miatt bevezet takarékossági intézkedéseket. Szeptemberben a város önkormányzata egyetlen nap leforgása alatt három ülést tartott, ezeken a költségvetés módosítását, valamint a spórolási intézkedéseket is megtárgyalták.
Sopron képviselő-testületének decemberi ülésén többek között arról is döntöttek, hogy a város átruházza a magyar államra a víziközmű-szolgáltatási kötelezettségét. Ennek értelmében:
TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTADJA AZ EGÉSZ VÍZIKÖZMŰVAGYONT A SOPRONI VÍZMŰ ZRT. – BELEÉRTVE A MŰKÖDTETÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKET IS – A MAGYAR ÁLLAMNAK.
Sopron arra is kéri a tulajdonostárs önkormányzatokat, hogy ezt a nyilatkozatot tegyék meg ők is január 31-ig. 
(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó:  Filep István / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!

forrás