Élesedik a verseny a jó tőkéért a startupok világában – Index.hu

Kövesse az Indexet Facebookon is!
A Vespucci Partners kockázatitőkealap-kezelő társalapítója arról is beszélt lapunknak, hogy
Nehezített pályára állt 2022-ben a hazai és a nemzetközi gazdaság, amit kisebb és nagyobb szereplői egyaránt megéreztek. 2023-ra fordulva milyen trend uralja a befektetések körüli változásokat?
A globális recesszió hatással van a piacra, a befektetésekre és a startupértékelésekre is. Csökkent a befektetések száma, és az értékelésekben is brutális változást hozott 2022, a koraitól a késői fázisú startupokig. Egy hónapos adat:
az amerikai piacon 627 céges tőzsdére lépés történt, ám az addig beléjük fektetett érték alig ötödét érik csupán átlagosan ezek a vállalatok.
Ezek a lufik tehát jóval kisebbek, mint korábban. A legnagyobb újrarendeződés a késői fázisban lévő cégeknél látszik.
Minden szektorban jellemző ez az újrarendeződés?
Egyáltalán nem, számos területen nem volt jellemzően nagy változás a cégértékekben, ilyen az egészségügyi szektor is. Értékes tapasztalat, hogy az egészségügyi szektorra kisebb hatást gyakoroltak a tőzsdepiaci változások, kiderült, hogy értékállóbbak ezek a befektetések recesszió idején.
A cégértékelésekben megjelenő átrendeződés hatással van az alapítási kedvre is, vagy csak a befektetői motivációt befolyásolja?
Hála istennek az alapítási kedv nem csökkent, sőt talán még nőtt is a startupok száma. Viszont apad a bevonható tőke mennyisége, így a startupok látják, hogy élesedik a verseny a jó tőkéért. Huzamos ideig azért nem tartható az alacsony befektetési szint, hiszen minden cégnek van egy átlagosan három-öt éves befektetési időszaka, mandátuma, emiatt csak egy-két negyedévig lehet halogatni a döntést. Viszont a piacon elérhető kevesebb tőke és a növekvő számú startup miatt egy idő után csak a legjobb minőséget kínáló cégek tudják bevonzani a befektetést.
Mi várható a közeljövőben a tőkealapok piacán?
Minden valószínűség szerint kevesebb tőkealap jön majd létre. Jelenleg sokféle típusú alap működik, léteznek nyugdíjalapok, a funds of funds, a banki alapok vagy akár a vagyonosabb emberek saját alapjai.
Látszik, hogy a nagyobb méretű befektetőknek több felhasználható pénzük maradt, a vagyonosabb embereknek viszont csökkent a likviditásuk, így a kisebb alapok rajtuk keresztül kevésbé tudnak majd befektetni.
A Vespucci Partnersszel a közelmúltban tárgyaltunk az Abu Dhabi Investment Councillal, ahol több mint 3 trillió dollárt kezelnek, befektetéseiknél a belépő küszöb 200 millió dollár. Ők olyan nagyobb vállalatokba fektetnek, mint például az amerikai Sequoia alapkezelő, amely már bizonyított a piacon. Érdekesség, hogy a Sequoia is befektetője volt az FTX kriptotőzsdének, amely a közelmúltban váratlanul összeomlott. Ez a jelenség még az intézményi befektetők oldaláról is jóval nagyobb bizalmatlanságot fog előidézni a jövőben.
Mi vezethetett egy ekkora bukáshoz?
Látszik, hogy nem végezték el a megfelelő átvilágítást a befektetést megelőzően. A gigabotrányt kavaró Theranosnál ugyanezt a problémát lehetett látni. Ez egy most indult folyamat, a startupok az élesedő verseny közepette rá tudtak venni befektetőket, hogy pár nap alatt megállapodjanak, és a pénzügyek alaposabb ellenőrzése nélkül vágjanak bele a kalandba. Vissza kell térni ahhoz a módszerhez, hogy ismerjük meg jobban az alapítókat, és világítsuk át megfelelően a befektetési célpontokat.
Van eltérés a globális és a hazai folyamatok között a befektetések, értékelések terén?
A kelet-közép-európai régióban, benne Magyarországon lemaradásban van az innovációs ökoszisztéma – például az amerikai piachoz képest. Emiatt a cégértékelések a korai és a késői fázisban is még mindig sokkal alacsonyabbak nálunk, mint az Egyesült Államokban.
További különbség, hogy a startupok többsége magvető, esetleg Series A fázisban van, csak néhány található a Series B-ben.
Nagy eltérés, hogy míg például az USA-ban bizonyos cégeknél a recesszió nyomán hatalmas leértékelési hullámot láttunk, addig nálunk ilyet nem lehetett tapasztalni, egészségesebb módon reagált a piac.
Ezt érzékeli a Vespucci is?
Mi a Vespucci Partnersnél a hibrid struktúrában hiszünk: azt támogatjuk, hogy a velünk kapcsolatba kerülő startupok itthon végezzék a fejlesztést, az értékesítés viszont már az Egyesült Államokban legyen.
Ennek a modellnek a működőképességét most lehet igazán megtapasztalni. Amíg a fejlesztés itthon továbbra is költséghatékony, addig sok amerikai startup a techszektorban kénytelen megválni munkavállalói jelentős részétől.
Az ottani techszektor munkaerőpiacán nagy verseny lesz, és csak a legképzettebbekre lesz komoly kereslet.
Egy novemberi felmérés szerint a lakosság jelentős része kriptovalutába és ingatlanba fektetne, hiszen ezek inflációálló befektetések. Valóban azok?
A felmérés valószínűleg az FTX-összeomlás előtt lehetett.
Ez így van.
Visszatérve az eredeti kérdésre, valószínűleg inflációállók. Az ingatlanbefektetésekhez hasonlóan a kriptopiaci befektetések sem egy-két éves megtérülési idejű üzletek. Hosszabb távra szólnak, ezért kevésbé mozgatja őket a pénzromlás, értékálóbbak. Hozzá kell tenni, hogy amikor a kriptoügyletek beindultak, mindenki azt hangsúlyozta, hogy azért rendkívül előnyös befektetés kriptovalutát venni, mert egyik típusa sem korrelál a tőzsdei piacokkal, emiatt recesszióálló.
Aztán kiderült, hogy mégsem ezt mutatja a valóság.
Az elmúlt év bizonyítja, hogy a kriptopiac is reagál a tőzsdei folyamatokra, mégpedig azért, mert tőzsdei befektetők is megjelentek a piacon. Természetesen az, hogy továbbra is hosszabb távra veszik az emberek a kriptopénzt, az értékállóság megmarad. Ám az FTX sorsa intő jel arra, hogy mi történik, ha egy teljesen decentralizált piacon megjelennek azok az befektetők, akik képesek centralizálni a tőkét. Hatalmas buborékot tudnak fújni, ami egyszer csak kipukkan. Ahogy korábban is említettem, ez kikezdi a bizalmat, piros zászlót jelent a befektetők számára a következő időszakban. Személy szerint azt gondolom, hogy a kriptovalutáknak van jövőjük.
(Borítókép: Macher Péter. Fotó: Vespucci Partners)
Kövesse az Indexet Facebookon is!

forrás