Külföldi hajóscégeket büntettek százmilliókra az USA-ban, mert … – Mérce

2022. december 22-i határozatában Beth Bloom floridai bíró cégenként több, mint 100 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezett négy, floridai illetőségű hajózási céget (Carnival, MSC SA, Royal Caribbean és Norwegian), amiért kirándulóhajókat üzemeltettek Kubába.
Bloom bíró egyébként már a tavasszal is elítélte a nem floridai bejegyzésű, de onnan is hajójáratokat működtető cégeket, akkor hivatalosan csempészés és tiltott turizmus miatt. Mindezt annak ellenére, hogy a hivatkozott társaság az államosítás nélkül is csak 2004-ig rendelkezett volna kikötőkoncesszióval – miközben az Obama-féle olvadásig, 2016. előtt a fenti hajózási cégek egyáltalán nem is szállítottak, szállíthattak turistákat Kubába. Ráadásul épp az obamai olvadás eredményeképp a cégeknek engedélyezték a turisztikai tevékenységet, az USA és Kuba közötti kirándulóhajó-járatok szervezését.
A kártérítésre kötelezés alapja egy 1996-os törvény, melyet Bill Clinton akkori Demokrata párti írt alá republikánus kezdeményezésre. Ez a Helms-Burton törvény, ami jogalapot teremt arra hogy az Egyesült Államok Kubával kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó külföldi vállalatokat büntethessen meg. A törvényt hatályba lépése óta most alkalmazták először sikeresen. A büntetéseket a törvény III. paragrafusa alapján szabták ki, amelynek alkalmazását a hatályba lépése óta évről évre felfüggesztették – Donald Trump egykori elnök azonban 2019-ben nem hosszabbította meg a felfüggesztését. Így azóta fennáll az elméleti lehetősége – és immár a gyakorlati példája – az alkalmazásának.
Mivel ugyanis a Szovjetunió összeomlása óta Kuba a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben függ a tőkés világgazdaságtól és külföldi cégektől, a törvény alapvetően azt a célt szolgálja hogy a lehető legtöbb kárt okozza a szigetországnak. Jelen ítélet ugyanis precedenst teremthet, így más, Kubában gazdasági tevékenységet végző cégek kétszer is meggondolhatják hogy megéri-e nekik fenntartani ezen tevékenységüket, ha cserébe az Egyesült Államokban súlyos dollár-százmilliókra büntethetik őket.
Ráadásul a kártérítési peres ügyek alapját számos dolog képezheti: gyakorlatilag valamennyi gazdasági társaság vagy személy indíthat kártérítési pert bármely Egyesült Államokbeli vagy külföldi cég ellen, ami gazdasági tevékenysége során a kubai forradalom után államosított tulajdonnal lép kapcsolatba. Magyarra fordítva: ha egy utazási iroda egy államosított kubai szállodában szállásolja el a vendégeket, ugyanúgy kártérítésre lesz kötelezhető, mint a hajótársaság, ami Kubában megtermelt cukornádat szállít más országokba. A kártérítések kedvezményei pedig a korábbi tulajdonosok.
Érdemes megjegyezni, hogy a kubai blokád fenntartásának az eddigiekben is fontos eszköze volt, hogy a szigetország kikötőit megjárt hajók 180 napig nem köthetnek ki az Egyesült Államokban. Ezzel a kubai áruk USA-ba csempészését igyekeznek megakadályozni, egyszersmind a hajózási cégeket igyekeznek eltántorítani attól, hogy kiszolgálják a kubai kereskedelmet. Az Egyesült Államok – és egyes szövetségesei – ugyanakkor néhány kivétellel a mai napig tiltják a kereskedelmet Kubával, és a kubai áruk importját.
A blokád hátteréhez érdemes felidézni az események korabeli láncolatát. Miután az Egyesült Államok-beli tulajdonosi háttérrel rendelkező olajfinomítók megtagadták a szovjet olaj finomítását, ezért állami felügyelet alá vonták őket. Válaszul az Egyesült Államok határozott arról, hogy felfüggeszti a korábbi megállapodások szerinti kubai cukorimportot – amire válaszképp a kubai forradalmi kormány 1960 júliusa és októbere között valamennyi, Egyesült Államokhoz köthető tulajdont államosított.
A kubai kormány egyébként felajánlotta a tulajdonosok kártalanítását kubai állampapírban, ezt azonban az Egyesült Államok más országokkal – többek között Svájccal, Franciaországgal, ez Egyesült Királysággal, Olaszországgal, Mexikóval, Kanadával és Spanyolországgal – szemben a mai napig nem fogadta el.
Ellenben immár lassan 63 éve fenntartja a kereskedelmi blokádot. Miután a Disznó-öbölben végrehajtott támadás, és ezzel az USA puccskísérlete kudarcba fulladt, ezzel az eszközzel igyekszik megtörni a szocialista országot, és érvényt szerezni gazdasági követeléseinek.
A kubai forradalom előtt az országot az Egyesült Államok félgyarmati jellegű függésben tartotta. TGM szavaival élve
„1959, a kubai forradalom előtt Havanna óriási kupleráj volt, amelyet az észak-amerikai maffia, a United Fruit Company meg a CIA igazgatott. Kuba gazdasága monokultúra volt, ma is az: nádcukrot exportált meg a belőle kinyert rumot. Az észak-amerikai turistáknak a játékkaszinók jutottak meg a zsenge prostituáltak mindkét nemből, meg koktél meg kokain.”
Ez ellen lázadt fel a nép, aminek nyomán győzött a forradalom Kubában. Az Egyesült Államok pedig azóta igyekszik különböző módszerekkel, az elmúlt években elsősorban közvetlenül, valamint közvetve is alkalmazott gazdasági nyomással megdönteni a kubai kormányt.
Jánosfalvy Péter szerzőnk pedig nemrég még arról elmélkedett, hogy vajon enyhülhet-e az USA szankciós politikája a közeljövőben. A mostani ítélet alapján egyelőre aligha.
Barátai, tanítványai, tisztelői, országgyűlési képviselők és újságírók gyűltek össze a Fiumei Úti Sírkertben.
„A Natura 2000 rendelet perben irányadó rendelkezései alapján a fajok, illetve azok élőhelyének a fenntartása a cél. Különbséget kell tehát tenni a fajok és annak egyes egyedeinek védelme között.”
Épp nemrég döntött Németország arról, hogy harcjárműveket küldenének Ukrajnának.
Elrángatták az ellenállókat, immár semmi sem akadályozza a szénbányászatot és a környezetpusztítást.
A megemlékezésre a Fiumei úti Sírkertben kerül majd sor.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség a rendkívüli felmondásról szóló rendelet azonnali visszavonására szólítja föl a kormányt.
És ezen az sem segített, hogy női köztársasági elnökünk lett. A Nők Egymásért Mozgalom évértékelője.
A Fidesz egy körzetben sem jutott mandátumhoz, kiesett a Mi Hazánk is.
Számunkra nemcsak mélyenszántó esszék írója volt, briliáns publicista és eredeti gondolkodó, meghatározó közéleti ember. A barátunkat, a tanítónkat, a leginspirálóbb munkatársunkat veszítettük el.
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban folyamatosan növekszik a klímaperek száma – és itthon is adottak a keretek egy klímaper elindításához.

© Mérce 2023

forrás