Kövesse az Indexet Facebookon is!
Londonról sok minden eszünkbe juthat: a piros telefonfülkék, a királyi őrök, a Tower Bridge, a Big Ben, de akár a bandaháborúk is. A brit fővárosban komoly problémát jelentenek az erőszakos bűncselekmények – a pandémia legnehezebb időszakától eltekintve évek óta nő ezek száma.
Gyakori a postcode wars, azaz irányítószám-háború. A bűnbandák igyekeznek kisajátítani azt a körzetet, ahol kábítószerrel kereskednek, és egyéb illegális tevékenységeket folytatnak. A terület az aranytojást tojó tyúk. Megszerzése és védelme kulcsfontosságú, gyakran vérontással járó élet-halál harc árán is.
Hogyan kapcsolódnak a bandaháborúk a pénzügyi technológiához? Nos, ennek a kérdésnek a megválaszolásában a drill a kulcs.
A drill a hiphop egyik műfaja, Chicagóban bontakozott ki, de Londonban született újjá. Az utcai zenei stílusok gyakran hátrányos szocioökonómiai helyzetű csoportok körében válnak népszerűvé, és innen lépnek a mainstreambe. Nem volt ez másképp a drill esetében sem.
A pörgős, nyers számok sorra szállították a bandahimnuszokat. Az előadók rendre saját sikereikkel és más bandákra mért csapásaikkal dicsekedtek. Néha már annyira magabiztosan, hogy a számok szövegei a bírósági tárgyalások bizonyítékai közé kerültek.
A túlzott őszinteség odáig fajult, hogy egy előadó még azt is listázta, hogy milyen fintech szolgáltatásokat használ pénzügyi csalásaira.
Tankz a Non VBV című számban énekelte meg a kriptotőzsdék és a neobankok „segítőkészségét”. Pontosabban azokat a szolgáltatásokat említette meg, amelyeket bankkártyás csalásai során előszeretettel használt.
Már a címben megjelenik a „Non VBV” kifejezés, amely a Verified By Visa (VBV) megoldásra utal. Ez egy bankkártyás, online vásárlásoknál használt hitelesítési szolgáltatás. A „Non VBV” viszont éppen olyan weboldalakat foglal magában, amelyekről hiányzik ez a hitelesítés, így ezeken jóval könnyebb pénzt leemelni a számlákról a lopott bankkártyaadatokkal.
A kicsalt pénz nyomát később bitcoinra váltva tüntették el. Ehhez pedig főleg a tőzsdén jegyzett Coinbase kriptotőzsdét használták, de két másik platform, a Blocky és a Luno is szóba jöhetett.
A pénzmosási körben két neobankot és egy hagyományos bankot említettek meg: a Monzot és a Starling Bankot, amelyek a brit neobanki szektor ékkövei. Feltűnt mellettük a Barclays is, amely az egyik legismertebb név a helyi bankszektorban. Az intézmények hírneve azonban, úgy tűnik, nem garancia a megfelelő pénzmosás elleni védelemre, sőt…
Ezzel a számmal Tankz mondhatni megspórolta a felügyeletek kutatási díjait és a csalás elleni védelem tesztelésének az árát. Egyértelmű, hogy ezeknek a fintecheknek javítaniuk kell gyakorlatukon – különösen azután, hogy milliós hallgatottságú számokban lejáratták őket.
A drill zene rávilágít tehát a fintechek egyik gyengeségére. Nevezetesen arra, hogy közülük több nem képes kontroll alatt tartani az illegális tevékenységek finanszírozását és a pénzmosást – függetlenül attól, hogy rendelkezik-e teljes értékű banki engedéllyel vagy sem.
Nem véletlenül merült fel itt a Monzo neve. A neobank szolgáltatásait már többen megpróbálták bűncselekményekhez köthető tranzakcióknál használni, amire többször a bankszámlák befagyasztása és felszámolása volt a válasz – néha még ártatlan embereknél is. Hasonló esetek miatt kezdeményezett 2021 nyarán átfogó vizsgálatot a brit pénzügyi felügyelet a fintechnél.
A német N26 esete talán még érdekesebb. A digitális banknál évek óta a tőzsdére lépést tervezik. A pénzmosás elleni védelem hiányosságai azonban jelentősen hátráltatják ennek megvalósítását. A neobankot már két országban is elmarasztalták ezzel összefüggésben: Németországban korlátozták, Olaszországban teljesen felfüggesztették az új felhasználók regisztrációját. Mindez persze jelentősen visszavetette az N26 növekedését és a tőzsdei terveket is.
A kriptoszektor jelentős mínusszal zárt 2022-ben. Az esztendőt elején még 2000 milliárd dollár fölött járt a coinok és tokenek összértéke, majd 800 milliárd dollár alá zuhant a kapitalizáció – a vagyon több mint fele elveszett tehát.
A tiltott tevékenységekhez köthető tranzakciók összege ugyanakkor rekordot döntött tavaly.
Illegális tevékenységhez több mint 20 milliárd dollár kriptovaluta-üzlet kapcsolódott.
A növekedésben nagy szerepe volt az Oroszországra kiszabott szankcióknak. Sokan kriptovaluták használatával kerülték például meg a hagyományos pénzügyi csatornákat. A tranzakciós forgalom 44 százaléka kötődött szankciókkal tiltott ügyletekhez. Persze az egyéb bűncselekmények 56 százalékos részaránya is tetemes összeget képvisel.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a kriptovalutáknál alkalmazott blockchain technológia nem anonim. A névtelenség annyit jelet: a személyazonosság felfedése nélkül lehet bárkinek kriptotárca címe. A címekhez tartozó tranzakciók azonban követhetők.
Olyan ez, mint amikor valaki álnéven ír. Mindaddig nem ismert a szerző személyazonossága, amíg a valós személlyel össze nem kapcsolják az álnevet, utána azonban már minden általa írt mű valós szerzőjeként megnevezhető. A kriptovaluta-tranzakciókkal ugyanez a helyzet. Ha egyszer hibázik valaki, teret nyit személyazonossága kikövetkeztetésére, amit követően minden ügylete megtalálható lesz – így kapott el rengeteg embert az FBI is.
Ahogy a bűntetteikről rappelő drillelőadókat, úgy a kriptovalutákat használó bűnözőket is elérheti tehát az igazságszolgáltatás.
A fintech- és kriptoszektor tavalyi évét részletesen mutatja be a Fintech Sparks legújabb kiadványa, amely az esztendő fejleményeihez hűen a Félelem és reszketés a fintech szektorban címet kapta. Az alábbi linken megtalálható, ingyenesen letölthető kiadvány közérthetően tálalja az év legizgalmasabb fintech trendjeit és történeteit.
A szerző a Peak tanácsadója.
Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |