Egy rosszul megválasztott CPU-hűtő jó esetben „csak” zajos, rossz esetben viszont PC-nket is lelassíthatja.
Rég elmúltak már azok az idők, amikor a processzorhűtő az utolsó utáni tétel volt egy új konfiguráció összeállításánál, és a tuning vagy éppen néma működés megszállottjait kivéve a senki sem foglalkozott azzal, hogy milyen borda kerül a CPU-ra. A megfelelő hűtés megtervezése manapság egyre fontosabb szerephez jut, nem utolsósorban azért, mert ha nem biztosítjuk az elvárt szintet, akkor gépünk sem fogja hozni azt a teljesítményt, amire egyébként képes lenne. Bejegyzésünkkel most a hűtő kiválasztásában próbálunk kicsit segíteni.
Egy processzorhűtő feladata nagyon leegyszerűsítve nem több annál, mint hogy a CPU-ban a működés közben keletkező felesleges hőt átadja a környezetének, ami esetünkben a szoba levegője. Nagyon régen ehhez nem volt szükség igazából semmire, az Intel 386-os processzorok esetében elég volt pusztán a CPU-kupak felülete is ehhez, de a mai, esetenként több száz wattot fogyasztó, és így ugyanennyi hőenergiát termelő modelleknél a rendelkezésre álló pár négyzetcentiméterre már nem lehet ezt rábízni, muszáj a felületet növelni.
[+]
Tehát a hűtő valójában egy olyan interfész, amely „megnöveli” a hőleadó felületet. Ezt régen egy szimpla alumínium (drágább modelleknél réz) bordázat is képes volt elvégezni, melyet rugós fémlemez szorított a processzorra, és egy kis ventilátor növelte a rajta átáramló levegő mennyiségét. Manapság viszont ez már nem elegendő: a CPU közelében egyszerűen nem fér el a hőmennyiség leadásához szükséges bordázat, ha pedig távolabb helyezzük el, akkor a fémen belüli hővezetés lesz kevés ahhoz, hogy a rendszer működőképes maradjon. Ennek eredményeként terjedtek el végül azok a megoldások, melyek közül a két legismertebbet, a hőcsöves és a „vízhűtéses” technológiát mutatnánk be.
Mivel a klasszikus, egyszerű bordázott alumíniumtömb méretét már nem lehetett helyben tovább növelni, a gyártók azt találták ki, hogy a fém-levegő közötti átmenetet biztosító felületet egyszerűen „felemelik” a CPU-ról, így annak lesz helye minden irányban terjeszkedni. Ezt az emelést és mellette a nagy hatékonyságú hővezetést pedig az úgynevezett hővezető csövekre bízták, melyekkel ma a CPU-, GPU- és notebookhűtésekben is láthatunk. Ezeknek a csöveknek a működését korábban már részletesen ismertettük.
(forrás: MSI) [+]
Ami a hűtő kiválasztásánál szempont lehet ezeknél a termékeknél, az például a hővezető csövek száma és átmérője. Minél több és vastagabb csövet használ a gyártó, annál hatékonyabb a hővezetés – egy bizonyos határig. Manapság a középkategóriában hat, a csúcskategóriában 7-8 hővezető elem dolgozik. De fontos természetesen az is, hogy mennyire jó a hőátadás a cső két végén: a bordázat oldalán a vékony lemezeknek a lehető legszorosabban kell illeszkedni a hővezető csőhöz – például forrasztással –, míg a másik oldalon egy jó minőségű talpnak kell biztosítania ezt. Korábban divat volt a közvetlen érintkezés a hővezető csövek és a CPU kupakja között, de ez valójában nem ideális, a csövek fala ugyanis túl vékony, az így lefedett terület pedig túl kicsi. Jobb tehát egy vaskosabb, rézből készült talp, mely teljes felületen veszi át a hőt a processzortól, és azt gyorsan, a hővezető cső teljes felületén adja át a hőt a bordák felé szállító közegnek.
[+]
A bordázat-levegő közötti hőátadás hatékonysága a bordázat felületén és a légáramláson múlik. Elméletben mindkettő könnyen növelhető, de persze praktikus megfontolások ennek azért határt szabnak, hiszen nem lehet kisasztal méretű bordákat meg hajszárító hangerejét produkáló ventilátorokat berakni egyetlen PC-be sem. Jelenleg így az a helyzet, hogy az alapkategóriában 12 cm-es, a csúcskategóriában 14 cm-es ventilátorokra méretezett bordázattal találkozhatunk. Minél nagyobb a bordázat felülete, annál jobb a hőátadás, így a drágább hűtők legtöbbször két külön „toronyban” hordják ezeket a bordákat, melyeket két külön ventilátorral szellőztetnek át. Találkozhatunk olyan megoldásokkal is, ahol egy szélesebb bordázat mindkét oldalára kerül egy-egy légkavaró: ilyenkor ezek egymást segítve (push-pull konfigurációban) dolgoznak azon, hogy a bordák között minél tökéletesebb legyen a légáramlás.
Aki igazán jó hatásfokú, egyben csendes hűtésre vágyik, annak az ideális választást a vízhűtések jelentik. Az elnevezés persze csalóka, hiszen itt valójában a víz nem hűt, hanem csak szállítja a hőt a processzorra szerelt blokktól a számítógépház előlapja vagy fedlapja mögé szerelt radiátorhoz. Ennek a megoldásnak a hatékonysága egyrészt annak köszönhető, hogy a pumpa által biztosított vízáramlás az egyéb lehetőségekhez képest jóval nagyobb hőszállításra képes, másrészt a térben távolabbra helyezett radiátor felülete könnyebben növelhető.
Vízhűtésből általában kétféle típussal találkozhatunk: az alkatrészenként „összelegózható” megoldások a profik számra készülnek, míg az ilyennel babrálni nem akarók inkább a kompakt, egybeépített, más néven AiO (All in One) változatokra teszik le voksukat. Egy kompakt vízhűtés három jól elkülöníthető részből áll: a processzorra felszerelhető, a pumpát is tartalmazó hűtőblokkból, a hőt leadó radiátorból, illetve a kettő között a hűtőfolyadékot (vizet) szállító csövekből. A csövek hossza általában 40 cm körül mozog, ez általában elég ahhoz, hogy egy PC-n belül bárhol kényelmesen elhelyezhető legyen a hűtés anélkül, hogy a belső teret tekergő csőkígyóval töltenénk meg.
A hűtőblokk manapság már általában plusz funkciókat is kap: az egész rendszert irányító vezérlés mellett rendszerint RGB világítással is felszerelik, de a csúcskategóriában a működési paraméterekről tudósító kijelző is kerülhet rá.
MSI MEG Coreliquid S360 [+]
Az MSI esetében például az alaplapoknál ismert módon három kategóriába – MAG, MPG és MEG – sorolt kompakt vízhűtések közül a MEG széria az, amelyik ilyen kijelzős blokkot kapott. Ez a 2,4”-es LCD kijelző hőmérsékletről, fordulatszámokról tudósíthat bennünket, de megjeleníthet GIF-eket, időjárás-előrejelzést is és így tovább. Természetesen ez csak a külső – ami itt fontos, az a nagy térfogatáram biztosítására képes, csendes működésű, megbízható, hetedik generációs Asetek pumpa és mikrobarázdás hűtőfej.
[+]
A rendszer másik oldalán, a radiátornál a méret a lényeg: a MEG Coreliquid S280 esetében két 14 cm-es, a MEG Coreliquid S360 esetében pedig három 12 cm-es, a cég Silent Gale P szériába tartozó ventilátora dolgozik a szellőztetésen. A kompakt vízhűtések esetében fontos, hogy a kiválasztott légkavarók ne csak sok levegőt tudjanak szállítani, de statikus nyomásuk is magas legyen, a radiátorok sűrű bordázata ugyanis jelentős ellenállást képvisel. A MEG Silent Gale P szériás ventilátorok ennek a feltételnek tökéletesen megfelelnek, mind 12 cm-es, mind 14 cm-es méretben. Ami fontos még, hogy a rendszer nemcsak erős, de halk is tud lenni, ugyanis félpasszív üzemmódot is támogat: megadott terhelés alatt nullára is csökkentheti a fordulatszámokat.
[+]
Sokan, akik elsőként vásárolnak kompakt vízhűtést, csak a gép használata során szembesülnek azzal a problémával, hogy az alaplapot gyártó cégnél klasszikus léghűtéssel számoltak a tervezés során, és a VRM részleg, illetve a RAM modulok hűtését is az erről származó légáramlásnak kellene biztosítania. Egy átlagos AiO-nál ez viszont hiányzik, így egy házba szerelt ventilátorral kell ezt pótolni, különben a rendszer lassul vagy instabillá válik. A MEG Coreliquid családnál azonban erre nincs szükség, ugyanis itt magába a hűtőblokkba épített az MSI be egy olyan ventilátort, ami gondoskodik erről is.
A gusztusos blokkal, kétféle méretben érkező újoncokhoz adott ventilátorok támogatják a 0%-os PWM jelet.
Hír 7
it Hét év aktív időszak után nyugdíjazza a Microsoft az operációs rendszert.
it Az FBI igazgatója szerint az új technológia új kockázatokat is hoz.
it Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval.
Cég: Contrall Ipari Informatikai Kft.
Város: Pécs
Cég: Test Innovation Technology Zrt.
Város: Budapest
gp Az akció-szerepjáték a tervek szerint valamikor idén érkezik.
gp Ha hiányzik a gyűjteményedből a játék, akkor érdemes lehet elgondolkodni a beszerzésén.
gp Korlátozások nélkül játszható mindkét játék ezen a hétvégén.
ma Újabb strapatelefont mutatott be az Ulefone, ami egy régebbi variációja.
ma Nagyobb javítások és biztonsági hardverkulcs támogatás jön egy héten belül az iPhone-ba.
ma Azért érdekes a demó, mert az általa használt zsanért kaphatják meg a Galaxy Z-széria idei mobiljai.
gp Folytatódik az ismert sorozat, az új rész PC mellett természetesen konzolokra is elérhető lesz.
Copyright © 2000-2023 PROHARDVER Informatikai Kft.
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |