Magyarország az EU legkorruptabb országa a Transparency … – Szeretlek Magyarország

A 2021-es utolsó előtti helyet követően tavaly már az egész Európai Unió legkorruptabb állama lett Magyarország, írja a Telex a Transparency International jelentése alapján. A korrupciós világranglistán hat másik országgal, köztük Vietnámmal, Burkina Fasóval és Kuvaittal együtt holtversenyben a 77. helyre sorolták hazánkat.
A 180 országot számba vevő világranglistán ezzel nagyjából a középmezőnyben vagyunk. A nemzetközi szervezet pontrendszere alapján 100 pontot kaphat, ahol a legkisebb, 0 pontot pedig ahol a legnagyobb a korrupció.

Ezek alapján Magyarország 42 pontot kapott, ami eggyel kevesebb, mint 2021-ben. A két évvel ezelőttihez képest egy hellyel sorolták hátrébb hazánkat a listán. Magyarország 2012-ben még 55 pontot szerzett. A legkisebb korrupciót Dániában érzékelték 2022-ben: az északi ország 90 pontot szerzett, és így két helyet javítva lett első a holtversenyben második Finnország és Új-Zéland előtt. A negyedik helyre Norvégia került, éppen csak megelőzve Szingapúrt és Svédországot.

A lap megjegyzi, hogy Dániát leszámítva az első tíz helyezést elérő országok mindegyikében romlott a korrupciós helyzet (egyedül a tizedik helyre – holtversenyben Luxemburggal – befutó Írország szerzett 3 pontot a 2021-es eredményéhez képest).
A két évvel ezelőttihez képest az akkor még mögénk sorolt Bulgária egy ponttal jobb eredményt ért el 2022-ben, amivel megelőzte hazánkat a rangsorban. Nem szerepeltek jól az EU-tagságra hajtó ukránok sem: 33 pontjukkal a 116. helyre kerültek, de még így is megelőzik a 28 ponttal 137. helyen álló Oroszországot.

A jelentés szerint Oroszország ukrajnai inváziója is rávilágított a határokon átívelő korrupcióra, és nyilvánvalóvá tette, hogy a tétlenségnek katasztrofális következményei lehetnek.
Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a magasan teljesítő országok közül sok helyen a pénzügyi titoktartás áll a külföldi befektetések vonzására szolgáló üzleti modell középpontjában, ami torzíthatja a jelentést. Ilyen Hongkong, ami 76 ponttal az előkelő, 12. helyen áll, köztudott azonban, hogy a névtelen jogi személyek létrehozása és bejegyzése kifejezetten könnyű a Kínától kvázi független „különleges közigazgatási terület”-en, ami többek között a Kremlhez köthető orosz oligarcháknak is kedvez.
A társadalmi és nemzetközi nyomásra sok állam vezetett be intézkedéseket a fedőcégek és átláthatatlan, visszakövethetetlen céghálózatok ellen, de a folyamat lassú és országonként nagyon eltérő eredménnyel fut.

Kérem, mutasson példát – többek között ezt üzente a Facebookon Nagy János, Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa a dnyiprói polgármesternek, aki korábban „ribancarcú baromnak”, illetve „erkölcsi nullának” nevezte a magyar miniszterelnököt. A bejegyzést a 444 szúrta ki.
Ahogy mi is beszámoltunk róla: óriási vihart kavartak Orbán Viktor kijelentései Ukrajnáról, amiket a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiakonferenciáján résztvevő külföldi újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen mondott.

Az ukránok eléggé berágtak ezen és később bekérették a kijevi magyar nagykövetet is. Az igazi ütős „válaszcsapást” azonban talán az ostrom alatt lévő Dnyipro városának polgármestere mérte a magyar a kormányfőre: Borisz Filatov többek között „ribancarcú baromnak”, illetve „erkölcsi nullának” nevezte Orbán Viktort, és szerinte „alávalóságra vall megbocsátani 1956-ot a szovjeteknek és utódaiknak”.
Hétfő este megérkezett a kormányzati válasz is. Nagy János, a Miniszterelnöki Iroda államtitkára, Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa ugyanis egy Facebook-videóban üzent Filatovnak.
Nagy azzal kezdi, hogy a „tisztelete kijár mindenkinek”, majd megemlíti, hogy a polgármesterre 150 782-en szavaztak, míg Orbán Viktort több mint hárommillióan választották meg.
Nagy azt mondta, hogy Orbán nem Ukrajnára gondolt, amikor azt mondta, hogy senkiföldje, hanem szerinte Orbán arról a frontszakaszról beszélt, „ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak”.

– fogalmazott az államtitkár. Nagy problémásnak nevezte, hogy a polgármester „egy politikai vezető gyűlöletéből soviniszta következtetéseket von le”, és ferdítésnek tartja, hogy „Magyarország a zsarnok kedvében járt volna”.
Az államtitkár szerint szó sincs arról, hogy Orbán megbocsátott volna a szovjeteknek és utódaiknak. Ezután emlékeztette Filatovot, hogy „a Vörös Hadsereg legerősebb egységeit éppen az ukrán katonák alkották, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében is Budapesten”, és szóvá tette, hogy Ukrajnában „a nácikkal együttműködő személyeknek” állítanak szobrot.

– zárta a videóját Nagy, aki ezután elmondta, hogy mennyi menekültet fogadott be az ország, illetve hogy folyamatosan küldünk segélyszállítmányokat Ukrajnába és Kárpátaljára.

Érdekes levelet kapott az Óbudai Egyetem néhány hallgatója – számolt be róla a Telex.

Persze elsőre sokan arra gyanakodtak, hogy valaki feltörhette a Neptunt, de az Óbudai Egyetem aztán levélben értesítette a diákokat, hogy egyszerű beállítási hibáról van szó.
„2023. 01. 16-án kiküldött (…) Neptun-üzenetnél nem volt a Válasz tiltása bejelölve, és így mindenki, aki megkapta az üzenetet, tud rá válaszolni, és azt minden címzett megkapja. A fejlesztőkkel felvettük a kapcsolatot a probléma megoldása érdekében” – írta a Neptun képviselője. Arra kérte a diákokat, hogy amíg a hiba elhárításán dolgoznak, ne válaszoljon senki az üzenetre.

Az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának – közölte Joe Biden elnök hétfőn. Az elnök Baltimore-ban egy építőipari eseményről távozva újságírói kérdésre válaszolva beszélt erről, és azt is elmondta, hogy ellátogat Lengyelországba. Az út tervezett időpontjáról azonban nem beszélt.
Az amerikai kormány múlt kedden jelentette be, hogy a legkorszerűbb harckocsikból, M1 Abrams-tankokból 31-et szállít Ukrajnának a következő időszakban.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági bizottságának koordinátora pénteken egy sajtóbeszélgetésen az F-16-osok esetleges szállítására vonatkozó kérdésre azt mondta, ebben a témában nincs bejelentenivalója, de megjegyezte, hogy nem meglepő az ukrán fél F-16-osokra vonatkozó kérése.

A fehér házi illetékes hozzátette, hogy az ukránokkal szinte minden nap tárgyalnak és konzultálnak a katonai képességeket érintő kérdésekről, amelyekhez az Egyesült Államok „a lehetséges mértékig együttműködő hangnemben áll hozzá”.

Magyarországnak legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát ahhoz, hogy hozzáférjen a helyreállítási alap támogatási forrásaihoz – írja a 24.hu.
Ahogy azt mi is megírtuk, tavaly októberben jelent meg a rendelet arról, hogy az új lakossági napelemes rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba, vagyis így nem kaphatnak cserébe olcsóbb áramot. Október 31-ig lehetett csatlakozási kérelmet beadni,

A kormány szerint erre azért volt szükség, mert a meglévő villamoshálózat nem bírja el a visszatáplálást. A szakma szerint viszont nem igaz, hogy az ország teljes áramhálózatával gond lenne, csak körülbelül 10-15 százaléka tartalmazhat problémás hálózati pontokat.
Az Európai Bizottság javaslata az, hogy ezt

Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke szerint bár a Bizottság nem írta elő, hogy pontosan mit várnak el március 31-ig, a szakma bízik benne, hogy valamilyen tervet vagy intézkedéssorozatot jelentenek be, hogy látható legyen, mire számíthat a napelemes szektor, ahol jelenleg hatalmas a bizonytalanság. Egyelőre csak 2023 első feléig látnak el a szereplők, de ha 2-3 hónapon belül nem látható semmilyen jövőkép, akkor a kivitelezőcégeknél első körben megkezdődhet az értékesítők leépítése.

A helyreállítási alapból 201 milliárd menne a lakossági napelemes pályázatok finanszírozására. Mivel ezeket a támogatási pénzeket még nem oldotta fel az unió, ezért a kabinet a költségvetés terhére előfinanszírozza a pályázatokat. Ez eddig viszont nehezen halad: január végéig a 43 379 nyertes pályázatból mindössze 2545 esetében történtek kifizetések.

Az ilyen jellegű beruházásokra azért van szükség, mert

Losonczi Gergely, az E.ON kommunikációs vezetője szerint tavaly csaknem másfélszer annyi (130 ezer) igény érkezett lakossági napelemes rendszer csatlakoztatására, mint amennyi az elmúlt évtizedben (90 ezer) összesen megvalósult.

source