Kövesse az Indexet Facebookon is!
Az energiaválság kirobbanása óta forr a napelempiac, záporozik a kérdések sorozata. A legnagyobb horderejű kihívás abban gyökerezik, hogy az európai országok általában, így Magyarország energiaellátásának alappillére is egy nagy erőművi rendszerre volt kalibrálva: az elektromos hálózatunk belföldön a Paksi Atomerőmű által előállított energiát osztotta szét – természetesen jelen voltak más áramtermelők is a rendszerben. Ugyanakkor a napelemek robbanásszerű terjedése túlterhelte a hálózatot. A lakosság által betáplált extra energia kezelése egy teljesen új struktúrát követel, amely a hálózat átalakítása és fejlesztése nélkül kivitelezhetetlen.
ÖSSZTELJESÍTMÉNYÜK ELÉRTE A négyEZER MEGAWATTOT, AMI KÉTSZERESEN HALADJA MEG A PAKSI ATOMERŐMŰ által előállított áramot.
Ezért a kormány döntött a részleges betáplálási moratórium bevezetéséről a szükséges hálózatfejlesztések megvalósulásáig, vagyis addig, amíg a rendszer nem válik képessé a megnövekedett igények kezelésére.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hétfőn úgy nyilatkozott, hogy fokozatosan megszűnhet a betáplálási moratórium a fejlesztések ütemében, ugyanakkor vizsgálni szükséges, hol indokolt a beruházás. A politikus ezzel nem számolt be újdonságról, csak megerősítette azt, amit Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Indexnek korábban is nyilatkozott: „finomhangolás, átalakítás várható.”
A napokban felmerült sajtóhírek szerint a magyar kormánynak legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát, azért, hogy hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz. Az Európai Bizottság javaslata alapján március 31-ig valamilyen úton el kell indulnia a fejlesztéseknek.
A dokumentum szerint „a lehető leghamarabb, és legkésőbb 2024. december 31-ig hatályát veszíti az a nemrég bevezetett intézkedés, amely ideiglenesen megszüntette azt a lehetőséget, hogy az újonnan épített (legfeljebb 50 kVA kapacitású) lakossági fotovoltaikus rendszerek áramot tápláljanak be a hálózatba”. Az viszont kiemelten fontos, hogy ez a dokumentum 2022. november 30-ai keltezésű, tehát nem most derült ki ez, erről a magyar kormány feltehetően tud és számol is.
A kormány korábbi döntésével 2022. október 31-től megszüntette a visszatáplálás lehetőségét, de a szaldóelszámolásnak nem vetett véget. A visszatáplálás ideiglenes megszüntetése a szaldóelszámolásra is hatással volt, ugyanakkor fontos különbség van a két elszámolási mód között: a szaldóelszámolás szerint amennyit betápláltunk a rendszerbe, annyit ki is vehetünk a hálózatból. Az, hogy az elszámolási időintervallum havi vagy éves, annak fontosságát a lenti grafikon jól mutatja.
Nyáron, amikor termel a napelemmel, nincs akkora igény elektromos áramra, mint télen, amikor nem állítják elő megfelelő mennyiségben a napelemek. Ez a dilemma addig biztosan lesz, amíg az elektromos áram tárolásában valamilyen technológiai újítás nem következik be.
Amit mostanában nyilatkoztak a kormányzati szereplők, az egy irányvonalba illeszkedik az ideiglenes betáplálási moratóriummal. Aki az utolsó rohamban leadta október 31-ig és idén beüzemeli a rendszerét, az szaldóelszámolásba fog kerülni, kérdés, hogy haviban vagy évesben. Az pedig a rendelet értelmezési kérdése, hogy aki ezelőtt csatlakozott, velük mi lesz, feltehetően ez a közel jövőben ki fog derülni, de szaldóelszámolásban lesznek
– mondta az Indexnek Kovács István Péter, az A1 Solar műszaki igazgatója, ismertetve: aki október 31-ig benyújtotta az igényét és üzembe is helyezte a rendszerét, havi vagy éves szaldóelszámolásba kerül – ez utóbbi még tisztázásra fog kerülni a kormányzat részéről. Ez azokra is igaz, akik 2022. október 31-ig leadták a regisztrációjukat és 2023. év végéig üzembe is helyezik a rendszerüket. A másik csoport, aki nem tudott igényt leadni, vagy később jelentkezik, nem tudja végre hajtani a kivitelezést, tehát akik valamiért átcsúsznak 2024-re, ők biztosan csak a bruttó elszámolást választhatják.
Jelenleg a bruttó elszámolásról sem lehet tudni semmit biztosan és pontosan, de az nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy ebben az esetben az elszámolás alapja nem az áram lesz, hanem forintban fog megtörténni. Tehát a betáplálásért a rendszer üzemeltetője kap majd valamennyi pénzt, és az áram kivételezésnél pedig fizetni fog. Ennek az egésznek pedig lesz egy összegző elszámolása. Itt, ebben a rendszerben a legnagyobb kérdés, hogy mennyit kaphat a termelő azért az áramért.
Lantos Csaba az Indexnek azt is nyilatkozta, hogy „2024. január 1-től csak 10 évig lehet ebben a szaldóelszámolásban részt venni, itt nem sérül senki, mindenkinek van 10 esztendeje, hogy megtérüljön a beruházása”. A szaldóelszámolás gyakorlatilag egy támogatás, hiszen korábban ezt az – Európában egyébként gyakorlatilag egyedülálló – elszámolási rendszert azért találták ki, hogy ösztönözzék a napelem-beruházásokat a megtérülés idejének mérséklésével.
De ez abban a formában, ahogy volt, fenntarthatatlan. Nemcsak áramot nem fizet ilyenkor az ember, hanem gyakorlatilag rendszerhasználati díjat sem. Tehát amikor kitermelek az utcára, majd azt később valamikor visszaveszem, akkor duplán terhelem a hálózatot, és nem fizetek
– magyarázta az A1 Solar műszaki igazgatója.
Tehát a szaldóelszámolás nem egy alanyi jog, hanem egy támogatás volt, amit a kezdetektől fogva lehetett tudni, hogy el fognak egyszer venni.
Az pedig, amit Lantos Csaba is említett, a nemzetközi példákban is megtalálható: ha valaki 2023. év végéig megcsinálja a rendszerét, akkor 10 évig szaldóelszámolásban van, utána pedig bruttó elszámolásba fog kerülni – de ez még változhat, feltehetően ezt külön mérlegelni fogja a hivatal. Ami viszont biztos, hogy 2022. október 31. egy fordulópont volt, aki addig leadta az igényét, és 2023. év végéig meg is csinálja a rendszerét, az biztos szaldóelszámolásba kerül legalább 10 évig. Aki 2024 után csatlakozik, az biztos, hogy bruttó elszámolásba kerül, de annak a feltételeit még nem tudni pontosan. Ennek a tisztázására várunk jelenleg.
(Borítókép: Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |