Helyi védettséget kap Szegeden egy neonfelirat

Az épület, amin a felirat található, 1972-ben épült annak apropóján, hogy olajat találtak Szeged határában. A házat az ide érkező olajbányászoknak építtették, Borvendég Béla Ybl-díjas építész tervei alapján – olvastuk a szeged.hu cikkében.

A reklámfelirat eredeti funkciója az Égő arany presszó bezárása után megszűnt, ma már inkább szimbolikus jelentőségű: az épület történetét, a közbeszédben kialakult nevét, az Égő arany-házat jelöli.

Azért helyezzük védelem alá az Égő arany feliratát, mert ez egy iparművészeti jelentőségű neonreklám, amiből Budapesten még akad néhány akár az eredeti helyén, akár a múzeumokban, vidéken viszont párját ritkítja egy ilyen felirat. A felirat az idők során eléggé tönkrement, korrodálódott. Egyes részeit újra kell gyártani, de a tartószerkezet erős és stabil, úgyhogy az csak korrózióvédelmet kap

– mondta a szeged.hu-nak Binszki József várospolitikai alpolgármester.

A felújítás tartalmazza a neonfelirat teljes körű cseréjét, újonnan gyártják le a hajlított fémlemez betűket és kiépítik a világító felirat áramellátását. A beruházás során minden elemet lebontanak a konzolokról, és korrózióvédelemmel látják el, majd visszaépítik őket. Megoldják a madárvédelmet és a csapadékvíz-elvezetést is. Az új lemezburkolatok színét és az új neonbetűk fényerejét a műemlékvédelmi hatóság és a városi főépítész hagyja jóvá.

Az Oskola utca 4. szám alatt található épület történetéről Mihály Illés, idegenvezető mesélt.

1965-ben Tápé község határában a tápéi Tiszatáj TSZ termálvizet keresett és gázt talált, majd nem sokkal később egy tápéi olajkutató fúrás júniusban olajat talált. Az olajbányászok először barakk épületekben laktak 1965-től Algyőn, utána kezdett el fejlődni a város és kiépülni Tarján városrész. Akkor keletkezett például az Olajos utca, a Csörlő utca és az Olajbányász tér is, mert ott laktak elsősorban az olajbányászok. Akkor már családdal költöztek ide Zalából, és így igény lett egy extrább építményre is. Ezt is olajos háznak szánták és az is lett belőle. Olajipari mérnökök és vezető beosztású emberek költöztek ide.

A társasház gyakorlatilag már az építést megelőzően nagyon-nagy port kavart, mert az akkori vezetés eredetileg 20 emeletes épületet szeretett volna, hogy aki a Stefánia felől közeledik, az ne lássa a Fogadalmi templomot. Az építésznek, Borvendég Bélának köszönhető az, hogy először 15 emeletesre, aztán 9 emeletesre csökkentették. Emellett úgy tervezte az épületet, hogy az megjelenésében is hasonlít a Dómra klinkertéglái miatt, tehát az építész nem osztotta az akkori politikai vezetés nézetét.