„A hozzáállása nem méltó egy profi sportolóhoz” – kiakasztotta a franciákat az Aston Villa argentin kapusa
2024.04.20.Drágább lesz az HBO Max utódja
2024.04.20.Mint tudjuk, egy maraton mindig 42,195 kilométer hosszú, amely táv egyetlen modern mérés szerint sem kerek szám. Ahhoz, hogy megértsük, miért ezt a hosszt alkalmazzák a versenyeken, az ókori Görögországba kell visszamenni, írja az IFLScience.
A maraton elnevezés egy görög legendából ered, amely egy Pheidippidész nevű katonáról szól, aki Marathón görög városából Athénba futott, hogy hírt adjon a marathóni csatáról az első perzsa invázió során, i.e. 490-ben. A monda szerint Pheidippidész miután megtette a 42 kilométeres utat a Penteli-hegy körül, bejelentette a görög győzelmet, majd összeesett és meghalt.
Pheidippidész történetét megidézve egy 40 kilométeres futóversenyt rendeztek. Pár évig nem volt rögzítve, hogy pontosan milyen hosszúnak is kell lennie a versenynek, így az 1900-as párizsi olimpiai maraton 40,2 kilométeres, míg az 1904-s St. Louis-i olimpiai maraton 39,9 kilométeres volt.
Az 1908-as olimpiát Londonban rendezték meg, amikor is VII. Eduárd brit király és Alexandra királyné sokak szerint el akarta érni, hogy gyermekeik a Windsori kastély ablakából láthassák a verseny kezdetét, ehhez pedig egy kicsit meg kellett toldani a pályát. Így a kezdetben 40 kilométeres verseny 42 kilométeresre nőtt. A királyi család a verseny kezdetét a Windsori kastélyból, míg a finist a White City Stadionon belüli királyi boxból nézhette meg.
Bár néhányan cáfolták, hogy a királyi családnak ilyen kérése lett volna, kétségtelen, hogy a londoni olimpia precedenst teremtett. 1921-ben végül a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség hivatalosan is 42,195 kilométeres standard távban határozta meg a maratont, az 1908-as londoni maratonra hivatkozva.