A Karinthy igazgatója még az államtitkárnál is lobbizott a kirúgott tanárok visszafoglalkoztatásáért

A Fővárosi Törvényszéken tanú-meghallgatásokkal folytatódott annak a hat tanárnak a tárgyalása, akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ tavaly november 30-án bocsátott el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a polgári engedetlenségben való részvételük miatt – tudósít a 444.hu.

Tanúként idézték az iskola igazgatóját is, de Rábel Krisztina, a tankerület vezetője is megjelent a tárgyaláson. Mint írják, a tárgyalás tisztázó kérdésekkel indult, melyben a tanárok állítása az volt, hogy nem a munkajogi szabályok miatt rúgták ki a őket, hanem azért, mert ők voltak a polgári engedetlenség arcai, akiket csak nem vagy minőségromlás nélkül nehezen tud pótolni az iskola. Szerintük a tankerület azzal akart odaütni egyet az iskolának, hogy abbahagyják a polgári engedetlenkedést, hogy a legjobb tanárokat küldték el.

Ugyanakkor Rábel Krisztina szerint az elmaradt óraszámok döntöttek, nem különböztette meg negatívan a Karinthy-t a többi iskolától az alapján, hogy itt voltak a polgári engedetlenség arcai.

Szerinte a pedagógusok pótolhatatlansága sem igaz, ugyanis szerinte pótolva lettek a tanárok. Rábel Krisztina azonban óraszámokról beszélt és nem arról a tudásról, minőségi munkaerőről, amit az iskola vesztett az említett tanárok kirúgásával. Szerinte a felperesi állítással ellentétben osztálymegszüntetés sem történt a kirúgások miatt, mert már egy korábbi tanévben döntött arról, hogy nem indul kéttannyelvű osztály.

A felperesek a Karinthy megkülönböztetésében példaként hozták azt is, hogy a tankerület azzal sem foglalkozott, hogy iskola igazgatója többször jelezte a tankerületnek, hogy életveszélyes beázási problémák vannak. Rábel Krisztina szerint vizsgálták ezeket a problémákat és nem voltak életveszélyesek. Hozzátette, hogy a 18. kerületben ez az iskola kapta a legtöbb karbantartási támogatást, de azt Rábel nem állította, hogy „ne lehetne minden iskolára tízszer többet költeni”.

Első tanúként hallgatták meg a Karinthy igazgatóját, Hutai Lászlót. Ő bírói kérdésre elmondta, a tanárok döntését nem akarta befolyásolni, mert felnőtt, diplomás emberek. Ugyanakkor a tankerületi vezető kérésére tájékoztatta őket, hogy a sztrájk jogszerű tiltakozás, míg a polgári engedetlenség következményekkel is járhat. Erről a tankerületi vezető egy külön értekezleten tájékoztatta az iskolaigazgatókat. Hutai mindig próbálta a kollégáknak jelezni, hogy ez egy veszélyes tiltakozási forma, de elfogadta a döntésüket.

Az igazgató elmondása szerint sok esetben a polgári engedetlenségi bejelentések többnyire olyan órára estek, amikor a tanárnak lyukas órája volt vagy kirándulni mentek. Azokat az órákat, amiket meg kellett tartani, azokat megtartották.

Hutai szerint a legdurvább sztrájk napokon is körülbelül annyi óra maradt el, mint egy influenzajárvány idején, de megugorható volt a helyettesítés az iskolában. Az igazgató bírói kérdésre azt is elmondja, hogy a kirúgások előtt nem volt tanárhiány az iskolában.

A 444.hu szerint Hutai beszélt arról is, hogy nehezen ment a kirúgott tanárok pótlása. Elsősorban nyugdíjazott tanárokat keresett meg, hogy jöjjenek vissza tanítani. Volt olyan is, aki már egyetemen tanított, de az igazgató kérésére visszament a Karinthyba. A tantárgyfelosztást és az órarendet is kellett módosítani többször, ez pedig nagyon sok munkával járt.

Az igazgató elmeséli, hogy németül biológiát tanító tanárt például egyáltalán nem talált, pedig Hutai még az államtitkárt is kérte, hogy azokat a tanárokat legalább óraadóként vissza lehessen foglalkoztatni, akik valamilyen kritikus tantárgyat tanítanak. Mivel ez nem jött össze, ezért a német szakon magyarul tartják a biológiát. A kényszermegoldások, nem szakszerű pótlások viszont nem látszanak a KRÉTÁ-ban a tankerület részére.