A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője börtönnel fenyegeti Magyar Pétert

Magyar Péter a mai napon tegeződve megszólított, holott én nem ismerem személyesen, soha nem találkoztam vele – kezdte tegnapi bejegyzését Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője. Ezt követően arról értekezett, hogy aki tiltott külföldi támogatást kap, azt három év börtön fenyegeti:

Szeretném ugyanakkor felhívni a figyelmét, hogy a magyar törvények mindenkire vonatkoznak, azok pedig világosan kimondják, hogy amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Lánczi a Magyar Nemzetnek is nyilatkozott, és kijelentette, hogy a Magyar Péter-féle Talpra, magyarok! esetében „vélhetően ugyanaz a kör igyekszik majd befolyásolni a júniusi önkormányzati képviselő-választás, valamint az európai parlamenti választás eredményét, amely a 2022-es országgyűlési voksolással összefüggésben is tett ilyen kísérletet”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Magyar Nemzet április 18-án megjelent cikke alapján jutott erre a következtetésre, ugyanis a lap arról számolt be, hogy a Magyar Péter-féle Talpra, magyarok! nevű mozgalom mögött is a Bajnai Gordon-féle datadatos csoport áll. – Nem véletlen, hogy Magyar Péter a nyilvánosságra került információkat nem cáfolta – jelentette ki Lánczi. Apró bökkenő, hogy a Datadat ügyvezetője, Szigetvári Viktor reagált a lap cikkére: „Szemben a Magyar Nemzet megjelent hazug állításával, sem a Datadat Professional Kft., sem a korábbi Datadat GmbH jogutódja nem áll üzleti kapcsolatban sem Magyar Péterrel, sem pedig más, hozzá kapcsolható párttal vagy egyesülettel. Minden más ezzel ellentétes állítás hazugság.”

Lánczi Tamás ennek ellenére azt is közölte, hogy a külföldi finanszírozási kísérlet gyanúja alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított.

A hivatal vezetője korábban kijelentette, szervezete nem hatóság, nem végez nyomozást és nem alkalmaz szankciókat, feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, tevékenységében pedig a nyilvánosság lesz a legfontosabb eszköze. „Vizsgálatokat folytat le, együttműködik más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi ezt az illetékes szervnek”, tette hozzá.