Az amerikaiak ismét a két legöregebb elnökjelölt közül választhatnak, de ezt csak Biden esetében tartják zavarónak

Alkalmatlan. Nyilvánvalóan küzd azzal, hogy teljesítse a kötelezettségeit, és elérte azt a pontot, amikor már túl öreg a munkájához. De még mindig egy fokkal jobb, mint Trump.

Így indokolta meg a New York Timesnak egy Alabama államban élő választópolgár, hogy miért fog ismét Joe Bidenre szavazni az amerikai elnökválasztáson. Brian Wells beszélt arról is, zavarja, hogy nincs más elnökjelölt.

A szokásjog azt diktálja, hogyha az aktuális elnök bejelentkezik egy második elnöki ciklusra, akkor a pártja nem állít vele szemben esélyes ellenjelöltet. Wells azonban messze nem az egyetlen olyan demokrata párti szavazó, aki úgy látja, hogy a Fehér Ház jelenlegi lakójának, akiről egy ügyészi jelentés a minap azt állította, hogy kognitív problémákkal küzd, vissza kellene vonulnia.

Trump is öreg, de ő „fiatalos öreg”

A New York Times éppen a minap tett közzé egy közvélemény-kutatást, amely Wells álláspontját igazolja. Az összes megkérdezett 73 százaléka legalább részben egyetértett azzal az állítással, hogy a 81 éves Biden túl öreg ahhoz, hogy hatékony munkát tudjon végezni elnökként, míg a mindössze négy évvel fiatalabb Donald Trumpról csak 42 százalék gondolta ezt. Ez annak fényében is érdekes, hogy Biden mellett Trumpnak is több alkalommal okozott gondot az, hogy nevekre emlékezzen, egy alkalommal pedig azt mondta, hogy Orbán Viktor Törökország elnöke. Ugyanakkor Trump egyesek szerint mégis fiatalosabbnak tűnik, aki halad a korral.

A válaszadók 45 százaléka azt gondolja, hogy Biden nem tudja ellátni az elnöki feladatokat (Trumpról 19 százalék állította ezt), bár 26 százalék szerint a problémák ellenére is megfelelő munkát tud végezni, 25 százalék pedig azt mondta, hogy Biden nem túl öreg a feladathoz. Igaz, ez utóbbi kérdésben Trump már 56 százalékot kapott.

Ennél azonban még súlyosabb – legalábbis a Demokrata Párt számára –, hogy azon demokrata szavazók 19 százaléka, akik 2020-ban Bidenre szavaztak, úgy érzi, az elnök életkora már akkora gondot jelent, hogy nem tudja ellátni az államfői feladatait.

A felmérés szerint azoknak a demokrata szavazóknak, akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy idén is rá szavaznak, a 13 százaléka szintén szkeptikus abban a tekintetben, hogy a politikus mennyire képes ellátni elnöki teendőit.

Ugyanebben a kutatásban a megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy ha ma lennének a választások, akkor Bidenre szavaznának, míg 48 százalék inkább Trumpot preferálná. Ráadásul a trendek sem a mostani elnöknek kedveznek. Trump népszerűsége nem változott, mondhatni, pont ugyanannyira népszerűtlen most, mint 2020 októberében volt (43–44 százalékos az elfogadottsága), Biden azonban részben az egészségéről szóló hírek, részben a gazdasági nehézségek, részben a gázai helyzet miatt az 52 százalékos elfogadottság helyett már csak 38 százalékost tudhat magáénak az NYT mérései szerint.

Nincs idő változtatni

Hogy miért nem választanak Biden helyett más jelöltet a demokraták, annak több oka is van. Az augusztusi jelöltválasztó gyűlésen a 3936 demokrata párti delegáltból 1969 támogatását kell elnyernie annak, aki szeretne a párt elnökjelöltje lenni. A küldötteket az adott állam előválasztásán megszerzett szavazatok alapján arányosan választják ki, majd ők a küldöttgyűlési választás első fordulójában elkötelezik magukat egy jelölt mellett. Mivel az előválasztás elkezdődött, a szuperkedd során pedig több mint 2000 delegált érintett, a későn induló ellenjelölteknek nem sok esélye van.

És, ahogy a Vox rámutat, ott van a politikai indok is. A demokrata establishment nagy része már felsorakozott Biden mögött, ráadásul sem a Demokrata Párt vezetőségének nincs felhatalmazása arra, hogy Biden újraindulását megakadályozza, és nincs semmilyen más testület sem, amelyik ezt megtehetné. Erről csakis Biden dönthet, aki legjobb tudomásunk szerint nem gondolkodik ezen. Ha mégis visszalépne, azt a legkisebb politikai arcvesztéssel Kamala Harris alelnök javára tehetné meg, azonban ő sem szerepel túl jól a közvélemény-kutatásokban. Úgy tűnik tehát, hogy ha csak nem történik valami rendkívüli esemény, akkor

novemberben újra Biden mérkőzik meg Trumppal, és bármelyikük győz, ő lesz az Egyesült Államok legidősebb elnöke: Trumpot a 79. életévében iktatnák be a második ciklusára, Bident pedig a 83.-ban.

Biden nagyot nyert, de…

Az idei szuperkedd tulajdonképpen papírforma szerint végződött: Trump és Biden nagyot nyert. A regisztrált republikánus szavazók a részt vevő 15 állam többségében látványosan nagyobb arányban választották a korábbi elnököt, mint egyetlen talpon maradt ellenfelét, Nikki Haleyt. Alaszkában Trump 76 százalékponttal több szavazatot kapott, mint az egykori ENSZ-nagykövet, ugyanakkor utóbbi meglepetésre Vermontban győzelmet aratott Trump felett, igaz, a különbség mindössze 4 százalékpont volt a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál.

A nyári jelölőgyűlésen voksoló republikánus küldöttek több mint egyharmadát lehetett megnyerni a szuperkedden, és mivel Trumpnak ez nagyjából sikerült is, a kampánystábja úgy számolt, hogy legkésőbb március 19-éig megnyeri a küldöttek többségét, de úgy tűnik, Haley előbb oda fogja adni neki ezt a lehetőséget. A Wall Street Journal ugyanis magyar idő szerint szerda délben megszellőztette, hogy a volt dél-karolinai kormányzó befejezi a kampányát, majd az értesülést több nagy amerikai sajtótermék forrásai is megerősítették.

Bidennek más dolga nem volt, mint regnáló elnökként besöpörni a szavazatok többségét a demokrata előválasztáson és ez sikerült is. Vannak azonban jelek, amelyekre érdemes odafigyelnie a demokrata politikusnak, ha nem akarja tovább erodálni a támogatottságát.

Nemrégiben ugyanis indult egy mozgalom, amely arra biztatja az előválasztókat, hogy Biden neve helyett a „nem elkötelezett” rubrikába húzzák be az ikszet,

így tiltakozva a Fehér Háznak az izraeli háborúval kapcsolatos álláspontja ellen, mert úgy vélik, hogy az USA-nak keményebben kellene elleneznie Izrael megtorló katonai műveleteit, elégedetlenségüket pedig fokozzák a magas benzinárak, a megfelelő munkahelyek hiánya és a növekvő migrációs nyomás a déli határon.

A mozgalomhoz kedden több mint 45 ezer szavazó csatlakozott Minnesotában, ahol így a „nem elkötelezett” lehetőség 19 százalékos támogatottságot kapott, szemben 2020-szal, amikor ezt az opciót alig több mint 2600-an választották. Ez azt is jelzi a New York Times szerint, hogy Biden Gázával kapcsolatos álláspontja nemcsak az amerikai muszlimok, hanem a fiatal és progresszív választók között is ellenérzéseket vált ki.

Észak-Karolinában a semleges álláspont 12 százalékos, Massachusettsben (80 százalékos feldolgozottságnál) 9 százalékos támogatottságot nyert el. Múlt héten Michiganben a demokrata szavazók 13 százaléka, 101 ezer ember döntött úgy, hogy Biden helyett nem köteleződik el, ami azt is jelenti, hogy két olyan delegált küldhetnek az államból a demokrata jelölőgyűlésbe, akiknek nem a jelenlegi elnök támogatására vonatkozó mandátumuk van.