Bankkártya vagy készpénz? Itt az igazság: valójában ön is veszít, ha papírral fizet a boltban

Érint-e minket, és ha igen, hogyan, ha alkotmányos joggá válik a készpénzhasználat?

Alaptörvényben rögzíteni a készpénzhasználat jogát olyan, mintha húsz évvel ezelőtt alkotmányos joggá nyilvánítottuk volna a telefonfülkében való telefonálás lehetőségét.

Lehet, hogy azóta is állna az összes nyilvános fülke, de ki használná őket? – mondta Tóth Levente, a Bank360 szakértője a Mi Hazánk Mozgalom javaslatával kapcsolatban. Az indítvány lényege, hogy a kormány ne tegyen a jövőben olyan lépéseket, amelyek a készpénzhasználat korlátozására irányulnának, a készpénzhasználatot pedig tegyük alkotmányos joggá.

A szakértő szerint ezt a jogot igazából semmi sem veszélyezteti jelenleg. Más kérdés, hogy a bankkártyás és telefonos – vagyis elektronikus – fizetés rohamosan terjed, nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Míg 2015-ben 9 százalék volt a hazai aránya, 2022-ben már a tranzakciók egyharmada így valósult meg, és évről évre gyorsul az elterjedésének üteme.

Figyeljen oda, ez sokakat érint majd: február 1-jétől ezért már fizetnie kell majd az egyik magyar bankban

A bankjegyek és érmék előállítása, forgalomba hozatala, kezelése – kasszázása, számlálása, biztonságos szállítása – brutálisan költséges. Ezt a költséget a kereskedőknek be kell építeniük az árakba, a Magyar Nemzeti Banknak is sok-sok milliárd forintjába kerül évente a rendszer fenntartása, vagyis végső soron nekünk, vásárlóknak és adófizetőknek sincs ingyen a készpénz. Így van ez elektronikus fizetéssel is, azonban ennek a költségei sokkal jobban látszanak akár a tranzakciós adóban, akár a boltok által a pénzintézeteknek, illetve áttételesen a kártyatársaságoknak fizetett jutalékban.

Sokan elvi alapon idegenkednek a digitális pénzhasználattól, mivel attól tartanak, hogy mások majd visszaélnek az adataikkal. A Mi Hazánk szerint

a globalista pénzemberek és bankjaik bármikor elzárhatnak bárkit a pénzétől és totális ellenőrzést gyakorolhatnak felettünk.

Elegük van a készpénzből, bankolni akarnak a magyarok és mobillal fizetni

A megkérdezett pénzügyi szakértő szerint ilyesmire meglehetősen kicsi az esély, és ezzel az erővel a harmadik világháború kitörésétől is retteghetnénk annyira, hogy az hatással legyen a hétköznapi kényelmünkre, biztonságunkra. A bankrendszer még egy bank becsődölése esetén is meglehetősen magas összegig garantálja, hogy visszakapjuk a pénzünket, és a pénzforgalmi adataink is jóval nagyobb biztonságban vannak a bankoknál, mint sok más adatunk bárhol az interneten. Ha veszünk egy jégkrémet a boltban bankkártyával, nem fognak egy órán belül elárasztani a jégkrémreklámok, de azt gyakran tapasztalhatjuk, hogy ha valamire rákeresünk a neten, hamarosan kapjuk a kapcsolódó üzleti ajánlatokat, hirdetéseket, akár más szolgáltatótól is.

Egyértelmű, hogy okostelefonnal fizetni, amit adott esetben ujjlenyomat vagy arcfelismerő program véd, sokkal biztonságosabb és kényelmesebb, mint 100 ezer forinttal a pénztárcánkban mászkálni, arról már nem is beszélve, mennyit veszíthet, aki a megtakarítását is készpénzben tartja. Az elmúlt két évben több mint 30 százalékot vesztett a vásárlóerejéből a forint, és ez a veszteség éppen a legszegényebbeket érte, akik készpénzben tartották az esetleges tartalékjukat.

Tóth Levente szerint nem kell alkotmányt módosítani ahhoz, hogy megmaradjon a készpénzfizetés lehetősége azok számára, akik ragaszkodnak hozzá, és erre méltányos is tekintettel lenni. De sokkal fontosabb állami feladatnak tartaná, hogy mindenki hozzáférjen azokhoz az ismeretekhez, amelyek birtokában kényelmesen és biztonságosan tudja használni a korszerű fizetési lehetőségeket, élvezve azok előnyeit.

Bár az egyes bankjegyek és érmék egységára üzleti titoknak minősül, a Magyar Nemzeti Bank 2022-ben összesen 13,2 milliárd forintot költött bankjegy- és érmegyártásra, amely 0,8 milliárd forinttal haladta meg az előző évi szintet – tájékoztatott a pénzintézet.

Mivel az elektronikus tranzakciók arányának emelkedése számos előnnyel járhat társadalmi szinten, az MNB egyik legfontosabb célja, hogy az 2030-ra elérje a 60 százalékot, sőt, akár a kétharmadot is. A különböző országok jegybankjaihoz hasonlóan folyamatosan fejleszt és kutatásokat végez, hogy minél több ember számára és minél több helyzetben legyen érdemi választási lehetőség a készpénz és az elektronikus fizetési megoldások között.