Boris Johnson szerint nehéz támogatni Sunak brexit alkuját

Közel egy órás beszédet tartott Boris Johnson bukott brit miniszterelnök a Brand Finance idei rendezvényén. Ez volt Johnson első nagyobb beszéde, mióta tavaly júliusban lemondott miniszterelnöki pozíciójáról az egyre nagyobbra dagadó botrányai miatt.

Johnson ebben elég változatos témákról beszélt: beszédét a rendezvény alaptémáját adó szoft powerrel – ez a politikában az a képesség, amikor nem erővel, hanem puhább befolyással alakítják a politikát – kapcsolatos filozofálgatással kezdte, de beszélt a részben bukását okozó Partygate-ről, de kifejtette gondolatait a brexitről és a miniszterelnökségéről is.

A legnagyobb kijelentése az épp hétfőn letárgyalt EU–brit gazdasági kapcsolatokról szólt. E kapcsán elmondta

Mint fogalmazott, szerinte az alku nem arról szól, hogy az Egyesült Királyság visszaszerezze az irányítást, sokkal inkább arról, hogy az EU „kegyelmesen” megengedte a briteknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, de „nem a mi, hanem az ő törvényeik szerint”.

Ezzel kapcsolatosan hozzátette, szerinte a jövőben továbbra is problémákat fog okozni az alku, és ő jelenleg nem tudja támogatni azt.

Személy szerint nekem nehéz lesz azt megszavaznom, mert hiszek benne, hogy valami egészen mást kellett volna elérnünk. Nem számít, mennyi vakolat jött le a mennyezetről Brüsszelben

– fogalmazott.

Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Sunak megállapodása működni fog, de szinte azonnal hozzátette: ha a szükség úgy hozza, reméli a pártjának lesz ereje megint belebegtetni azt a törvényjavaslatát, amivel Johnsonék egyoldalúan, nemzeti szinten módosítottak volna az EU–brit kapcsolatokat részletező nemzetközi szerződésnek az északír protokollról szóló részét.

Helyezkedések a brit politika jobboldalán

Johnson ezzel egyébként nehéz helyzetbe hozta miniszterelnökét, Rishi Sunakot, akinek a beszéd alatt egyébként egyszer sem ejtette ki a nevét Johnson.

Sunaknak ennél nehezebb feladat lesz, hogy az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tagjaival is elfogadtassa az alkut, mivel a DUP már lényegében tavaly február óta akadályozza Észak-Írország működését a szerintük az északírekre nézve káros alku miatt.

Johnson – annak ellenére, hogy beszédében úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy valaha be fog tölteni még magas politikai pozíciót Nagy-Britanniában –

Beszédében elég élesen bírálta Sunak pártvezetését: elmondta, hogy amikor ő lemondott, még nem volt ekkora különbség a toryk és a Munkáspárt támogatottsága között, és többször is elhangzott, hogy szerinte az ő megoldása – azaz az EU–UK gazdasági kapcsolatokat szabályozó nemzetközi szerződés egyoldalú felülírása – jobb lett volna. Bár azt elismerte, hogy az északír protokoll teljesen az ő hibája.

Ugyanakkor Johnson arról már nem tett említést, hogy a toryk támogatottsága részben az ő folyamatos botrányai (félrekezelt koronavírus-járvány, partygate, kabinetjének egyik tagjának szexuális visszaélésének az eltussolása), illetve a brexit következtében csökkenő brit gazdasági kilátások miatt gyengültek.

A bukott miniszterelnök ugyan a leendő memoárjára utalva azt mondta, a jövőben a legfontosabb feladata az lesz, hogy a brexitet minél jobban tudja kommunikálni, de visszatérése egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen az őt követő Liz Truss bukása után is megpróbálkozott azzal, bár végül nem mérettette meg magát Sunakkal szemben. Ugyanakkor azt, hogy Johnson milyen kártyákat tart még a kezében, és még egyszer valaha megpróbál-e visszatérni a miniszterelnöki hivatalba, csak ő tudhatja.

De miről sikerült Rishi Sunaknak megállapodnia? Ezzel végetérhet a brexit-saga? Kielemeztük!

(Borítókép:  Frank Augstein / WPA Pool / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!