BRFK: 35 embert öltek meg tavaly Budapesten, 42-en haltak meg balesetben, és soha nem volt még ennyire kevés lakásbetörés

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés szerdán a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2023. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, amely szerint a fővárosban regisztrált bűncselekmények száma tavaly az előző évihez képest 1,9 százalékkal, 39 991-ről 40 754-re emelkedett. Az MTI azt írta, hogy a képviselők egyhangúlag fogadták el a tájékoztatót.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány a testület előtt elmondta: az emberölések száma markánsan csökkent, 2023-ban Budapesten 35 ilyen eset történt, és egy sem maradt felderítetlenül. A lopások esetében 3 százalékos emelkedés figyelhető meg, viszont az autólopások száma 8 százalékkal csökkent. A lakásbetörések száma 15 százalékkal volt kevesebb, a rablásoké pedig 8 százalékkal. Mint mondta, soha nem volt olyan kevés lakásbetörés Budapesten mint 2023-ban.

Terdik azt mondta, hogy átalakul a bűnözés, s a kibertérben elkövetett bűncselekmények száma emelkedik. A BRFK-hoz 2023-ban 201 ezer bejelentés érkezett, a rendőrök átlagosan 12 perc alatt érnek a helyszínre, így sikerült az ország egyik leggyorsabb kiérkezési idejét fenntartani. A rendőrfőnök szerint az év legfontosabb feladata a meglévő bizalom fenntartása, és hogy el elmondható legyen, hogy Budapest közbiztonsága szélsőségektől mentes és stabil.

Karácsony Gergely főpolgármester felszólalásában megköszönte a BRFK munkáját és az együttműködést. A BRFK beszámolója szerint a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 5,6 százalékkal csökkent: 2022-ben 13 798, míg 2023-ban 13 027 bűncselekményt regisztráltak.

Budapesten a regisztrált emberölések száma is csökkent: 2022-ben 45 emberölés történt, 2023-ban 35. A szándékos emberölések száma is csökkent, 2022-ben 15-öt, 2023-ben 13-at regisztráltak. A testi sértések száma 2,2 százalékos csökkenést mutat, 2022-ben 1351, 2023-ban 1321 ilyen eset történt.

Kiskorú veszélyeztetésénél 28,8 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2022-ben 194, 2023-ban 248 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A dokumentum szerint a garázdaságok száma – 2624 – stagnált, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma 21,4 százalékkal csökkent: 2022-ben 206, 2023-ban 162 ilyen jogsértést regisztráltak Budapesten.

Csökkent az embercsempészés bűncselekményének száma is: 2022-ben 43, 2023-ban 28 eset fordult elő Budapesten. A vagyon elleni bűncselekményeken belül 3,7 százalékos emelkedés volt a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2022-ben 12 941, míg 2023-ban 13 419 lopás történt. A vizsgált időszakban 8,8 százalékkal – 113-ról 103-ra – csökkent a személygépkocsi-lopások száma.

A tájékoztató szerint a nyomozáseredményességi mutató – 2023-ban a 2022. évi adatokhoz képest – 60,3-ról 58,2 százalékra csökkent. A közterületen elkövetett bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 72,3 százalékról 70,2 százalékra csökkent. Az emberölés nyomozáseredményességi mutatója mindkét évben egyaránt 100 százalék volt.

A főváros területén a személyi sérüléses balesetek számában 2023-ban 2022-höz képest 4,1 százalékkal csökkent: 3132-ről 3005-re.  A halálos kimenetelű balesetek száma 14,3 százalékos csökkenést mutat: 2022-ben 49, 2023-ban 42 halálos baleset történt Budapesten.

A főbb baleseti okok közül a sebességtúllépés miatt bekövetkezett balesetek száma 503-ról 685-re nőtt. A közgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy február 23-át a romák ellen rasszista indítékból elkövetetett sorozatgyilkosságok áldozatainak emléknapjává nyilvánítja, és támogatta, hogy ezt a napot az Országgyűlés is nyilvánítsa emléknappá.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes az előterjesztésében emlékeztetett: Tatárszentgyörgyön 2009. február 23-án hajnalban rasszista alapú gyilkosság áldozata lett egy 5 éves kisfiú és édesapja. A romák elleni támadássorozatban még négyen haltak meg. Kerpel-Fronius Gábor szerint bár a rasszista alapú gyilkosságsorozat egyetlen tette sem fővárosi helyszínhez kötődik, az áldozatok emlékének ápolása és a gyilkosságok tanulságainak megértése egyaránt fontos a főváros roma és többségi társadalmának.

Helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította a közgyűlés a II. kerületi Vár-hegy 4,6 hektáros erdőterületét, amely a tájképi adottságai mellett sok botanikai és zoológiai értéket őriz. A képviselők döntöttek a III. kerületi Mocsárosdűlő természetvédelmi területének 1,8 hektáros bővítéséről és arról, hogy a Mocsárosdűlő természetvédelmi védettség alá nem kerülő délnyugati, közparki besorolású részén egy 13 hektáros közparkot alakítsanak ki.

A napirend vitája közben a Fidelitas aktivistái két molinót is feltartottak, amelyeken az volt olvasható: “Elég a Kiss László-féle DK-s korrupcióból!”; “Nem akarunk lakóparkot a Mocsáros-dűlőn”. A testület elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ  és a BKV idei üzleti tervét is. A BKK mintegy kétmilliárd forint menetdíjbevétel-növekedéssel számol. A növekedést elősorban a repülőtéri vonaljegy 2023. április 1-jei, a vonaljegy, a 10 darabos gyűjtőjegy, és a helyszínen váltott vonaljegy 2023. szeptember 1-jei árváltozásának naptári évek között áthúzódó hatásával indokolják.

Ezenkívül a terv a teljes árú bérletek forgalmának javulásával is számol. Mint írták, a terv azon feltételezéssel készült, hogy a főváros és az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az állami közszolgáltatók és a BKK között március 1-től hatályos új megállapodás alapján a bevételek megosztásával, a menetdíj és a szociálpolitikai menetdíjtámogatás a társszolgáltatókon keresztül folyik be, ezért menetdíjbevétel-kieséssel nem számol.