Budapest a vállalkozók Mekkája, de mi a helyzet a vidékkel?

Tavaly 20 540 új lakás épült, 3,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint 2021-ben – derül ki a Központi Statisztikai hivatal adataiból (KSH).

Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén nőtt (11 százalék), a többi városban csökkent (mínusz 3,9 százalék), a községekben pedig közel negyedével nőtt (24 százalék) az előző évhez képest.

A tavalyi utolsó negyedévben Magyarországon 4,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, míg 2022-ben összességében 3,5 százalékkal emelkedett az épített lakások száma a háború és az energiaválság okozta nehézségek ellenére is. Az így épült több mint 20 ezer lakás 2011 óta a harmadik legmagasabb adat.

• A KSH adataiból kiolvasható, hogy Budapesten jelentős ugrás tapasztalható a kiadott új lakásépítési engedélyek számában 2022-ben az azt megelőző évhez képest, míg a megyei jogú városok, az egyéb városok, valamint a községek tekintetében csökkenő tendencia figyelhető meg.
• Ugyanakkor a használatba vett lakások tekintetében épp ellenkező képet kapunk. Tavaly Budapest kivételével a többi szektorban – megyei jogú városok, egyéb városok, községek – emelkedő számokat láthatunk.

Forrás: KSH

Korántsem biztos, hogy meg is épül

Az építési engedélyek száma jóval hektikusabban alakult, mint a lakásépítéseké. Egy családi ház felépítése általában 1-2 évet vesz igénybe a szándéktól a megvalósításig. A társasházi projektek azonban több időt, általában 3-4 évet vesznek igénybe, a nagyobb több száz lakások projekteknél még hosszabb időre van szükség.

Egy építési engedélyből jellemzően 2-3 vagy több év múlva lesz megépített lakás, de egyáltalán nem biztos, hogy az engedélyt kapott ház el is készül. A statisztikában szereplő átadott lakások engedélyei évekkel ezelőtt keletkeztek – mondták az Indexnek az Otthon Centrum (OC) szakértői.

Az engedélyek számában látható felfutás nem újkeletű, kedvező feltételek esetén általában növekszik a lakásépítési kedv.

Ennek oka, hogy a jogszabályban határidőhöz kötik az engedély megszerzését, ezért aki teheti, igyekszik legalább a lehetőséget fenntartani (és engedélyt szerezni) a projektjére még akkor is, ha nem kezdi meg azonnal a beruházást – mutatott rá az ingatlaniroda.

Társasházak kontra családi házak

De vajon miért koncentrálódnak az építési engedélyek ennyire a fővárosra? A budapesti lakásépítések legnagyobb súlyát a vállalkozói beruházások adják, míg vidéken – a régióközpontokat és megyeszékhelyeket leszámítva – jóval kisebb arányban épülnek társasházak, a családi ház a meghatározó típus.

A falusi csok hatott az egyéni építtetői aktivitásra, valamint az agglomerációkba költözés felerősödése, amit a pandémia nyomán már megfigyelhettünk.

A családtámogatások összege az elmúlt években nem változott, miközben a lakásszektorban már évek óta magas az infláció – évről évre akár kétszámjegyű volt az árnövekedés. A vidéki lakásárak – az új lakások ára is – jellemzően a fővárosi árszint alatt maradtak, ezért a támogatásoknak jóval nagyobb a vásárlóértéke vidéken – ez is közrejátszhat a számok alakulásában

– emelte ki az iroda.

Kérdés, hány lakás épül meg

Bár a kiadott engedélyek száma nagyobb mértékben nőtt az új lakások számánál, nem várható, hogy a piaci keresletet meghaladó számú új lakás épüljön. „Várhatóan a most megszerzett építési engedélyek egy része nem épül meg a következő évek során, hogy milyen mértékben az függ a gazdasági helyzet alakulásától” – mutat rá az ingatlaniroda.

Az engedélyezett és épített lakások száma sem kiugró, a kétezres évek elejéhez képest, amikor 35-40 ezer lakás épült egy év alatt. Ugyanakkor a szakemberek véleménye az, hogy továbbra is kevés lakás épül az országban és azok is koncentráltan a nagyvárosokban.

Nagyot téved, aki árcsökkenésre számít

A vásárlási kedv egzisztenciális okokból történő visszaesésének hatására a beruházók tartanak attól, hogy a „nyakukon maradnak” a lakások, ezért csökken az újonnan indított projektek száma és az épített lakásszám is: 2022 negyedik negyedévében a fővárosban 33 projekt értékesítése indult el, az egy évvel korábbi 46-hoz képest, ami 1300 lakást jelentett 2022 negyedik negyedévében az előző év azonos időszaki 2500 lakáshoz képest.

Aki ebből kiindulva árcsökkenésre számít, nagyot téved. A kivitelezési költségek – az építőanyagok és a munkabérek – növekedése miatt ugyanis nem tudott érdemben csökkenni az új lakások ára, sőt az átlagos négyzetméterár több, mint negyedével nőtt egy év alatt

– közölte az OC.

A tizenhárom viszi a prímet

A területi különbségeket érzékelteti, hogy az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon emelkedett, az előző évhez képest 14 százalékkal. Az Otthon Centrum adatbázisa szerint a legtöbb lakás a főváros a XIII. kerületében épült tavaly, közel négyezer, melyet a XI. kerület nagyjából fele ennyi lakással követ, míg a IX. kerület kicsit lemaradva a harmadik. A megyei jogú városok közül Nyíregyházán a XIII. kerülethez képest negyedannyi lakás épült, a dobogós Debrecen és Székesfehérvár ettől 30-40 százalékkal elmaradva a második és harmadik a sorrendben.

(Borítókép:   Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!