Budapest szerint értelmetlen lenne a közvilágítását államosítani
Ezért kedveli Ferenc pápa Magyarországot
2023.03.03.
Kilenc év fegyház szexuális erőszakért
2023.03.03.
Az önkormányzati vagyonelemek közül most a közvilágítás kerülhetett az államosításban gondolkodó kormányzat érdeklődésének fókuszába – legalábbis erről szóló hírek láttak napvilágot a közelmúltban. Mivel az áramtermelés és kereskedés is állami monopólium, volna abban logika, hogy a települések közvilágítása egy kézben összpontosuljon.
A Fővárosi Önkormányzat esetében még nem született döntés arról, hogy milyen feltételek mellett, milyen állami energia kompenzációban részesülhet – amit Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az Indexnek azzal magyarázott, hogy a megyei önkormányzatokhoz hasonlóan a kormányzat a fővárosra is területi önkormányzatként tekint, ezek pedig még nem kerültek sorra. A „menedzsmentterv” benyújtása óta nem volt újabb főváros-kormány egyeztetés, Budapest vezetéséhez pedig nem érkezett olyan megkeresés, mely a kompenzáció kifizetésének feltételéül a közvilágítás átadását szabná. Karácsony Gergely helyettese ezzel együtt úgy fogalmazott:
Az látható, hogy vannak kistelepülések, ahol méretgazdasági szempontból teljesen indokolatlan, hogy erre saját céget működtessenek. A nagyobb, megyei jogú városoknál azonban a városüzemeltetéssel foglalkozó saját szakcégük végzi általában ezt a tevékenységet. A Fővárosi Önkormányzat esetében ez egy vegyesvállalat, ahol fele részben az E-ON, fele részben a fővárosi tulajdonú BDK Budapesti Dísz és Közvilágítási Kft. intézi a világítást közszolgáltatási szerződés keretében.
A fővárosi közvilágítás önmagában súlyos költségterhet jelent a fővárosnak elsősorban az áram ár, másodsorban a közműadó fizetési kötelezettsége miatt. A „Budapest modell” részeként tavaly Budapest vezetése arról döntött, hogy (a kereskedői felárat is tartalmazó) piaci áron veszik az áramot, amire természetesen az euro-forint aktuális árfolyama is hatással van. Januárban 117,5 forint/kwh volt a képlet alapján fizetendő áramdíj, erre jön rá 40 forint/kwh-val számolt adó és a 42 Ft/kwh-val számolt ÁFA.
Kiss Ambrus arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a főváros a 2022 szeptemberi árat fogadta volna el, akkor ez az összeg a mostani 117,5 forint/kwh helyett nagyjából 450 forint/kwh lett volna, tehát az árkülönbözet a januári felhasznált mennyiség alapján 4 milliárd forint, ennyit spóroltak meg. 2022 decemberében az MVM Next 164,8 Ft/kwh áron adott ajánlatot azoknak az önkormányzatoknak, akiknek nem volt közvilágításra szerződésük, de a januári felhasznált mennyiség alapján a főváros még így is fél milliárd forinttal jobban járt.
Az állam egy árképlet alapján a közvilágítás támogatására kompenzációt fizet, ami arányait tekintve minden település esetében azonos mértékű. A főpolgármester-helyettes azonban azt mondta,
e normatíva nem emelkedett évek óta, így az összege töredéke annak, mint amit Budapest költségvetéséből közvilágításra elköltenek, nemhogy ilyen válságos gazdasági körülmények között, de még „békeévekben” is.
A főváros vezetése részéről ezzel együtt sem merül fel, hogy a közvilágítás feladatát önként átadja az államnak. Ha mégis kikerülne az önkormányzat feladatköréből, az azt jelentené, hogy megszűnne a ráhatása az energiahatékonysági fejlesztések ütemezésére, a világítás térbeni területének illetve idejének meghatározására és olyan – egyébként nem tervezett – szabályozásra is, mint amilyennel Tarlós István idején kísérleteztek, amikor az időjárásból adódó világossághoz igazították a közvilágítás fel- és lekapcsolását.
A főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta, hogy az állam és az önkormányzatok egy államháztartási rendszeren belül vannak, így nem látja értelmét annak, hogy az állam csak azért vegye át az önkormányzati közszolgáltatást, hogy azt ne lássa el és így spóroljon. Ha pedig ellátja, akkor ugyanúgy az államháztartáson belüli adóforintokat költ rá, mintha az önkormányzatoknak fizetne ugyanennek a feladatnak az ellátásáért normatívát.
(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!