Dániában több szobor ábrázol mitikus lényeket, mint nőket, ezen változtatna a kulturális miniszter

Tényleg olyan városokban nőjön fel a következő generáció, ahol több szobor van mitikus szörnyekről és lovakról, mint nőkről? Nem!

– posztolta közösségi oldalára Jakob Engel-Schmidt kulturális miniszter, és úgy fest, nem csak egy jól csengő Facebook-poszt volt a felvetés.

A kulturális minisztérium szerint

a Dániában található 321 nyilvántartott szobor és mellszobor közül mindössze 31 készült nőkről. Koppenhágában még ennél is rosszabb az arány: a 101 szoborból 70 ábrázol férfiakat, 26 állatokat és mindössze öt nőket.

A miniszter javaslata szerint 50 millió dán koronát, azaz több mint 2,6 milliárd forintot költene a kormány arra, hogy az egyenlőtlenségeket orvosolják. Emellett egy olyan bizottságot állítanának fel, amely eldöntené, mely nőalakok előtt tisztelegjenek szoboremeléssel.

Annak fényében őrült dolog ez, hogy tudjuk, mennyi sorsfordító eredmény fűződik a nők nevéhez. Mindannyiunknak kellenek a példaképek, akikre felnézhetünk, és akik segítségével megérthetük közös múltunkat

Az utóbbi időben egyébként több ismert dán nőalak is kapott szobrot Koppenhágában illetve Roskildében: Betty Nansen, a dánok egyik színészlegendája és a tavaly elhunyt dán író, Lise Nørgaard.

Engel-Schmidt egyúttal megosztott néhány ötletet arról, kik lehetnek a következők, akiket szoborformában őriznének meg az utókor számára: Karen Volf cukrász, Nielsine Nielsen, az első női orvos Dániában, és Bodil Begtrup, aki nagy szerepet játszott abban, hogy az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megvalósult 1948-ban.