Emberillatú parfümöt fejlesztettek ki teheneknek: nem hiszi el, miért

Dr. Mafra-Neto, hogyan jutott eszébe ez az ötlet?

Elképesztőnek tartottam, hogy mennyire válogatósak a maláriaszúnyogok. Egy véres lakoma felkutatása során egyes fajok teljesen figyelmen kívül hagynak bizonyos gerinceseket, pedig elméletileg alkalmasak lennének áldozatnak. Nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy a szúnyogokat az állatokra felvitt „emberszaggal” el lehet téríteni, így ki lehetne iktatni az emberre veszélyes vírushordozót.

Valóban le lehet így küzdeni a járványokat?

Vélhetőleg, hiszen egy maláriaszúnyog csak mintegy 20 napig él, és ezalatt legfeljebb kétszer vagy háromszor fogyaszt emberi vért. A kórokozó átadásához először egy fertőzött, majd egy egészséges embert kell megszúrnia. Ha egy szúnyog egyetlen alkalommal tehénből fogyaszt, erősen csökken a valószínűsége, hogy még egy embert is megfertőzzön.

Milyen is az ön „emberillatú” parfümje?

Az ember sajátossága például az erős tejsavillat. A vegyületet mesterségesen állítottuk elő. Nagy dózisban kicsit hasonlít a csirkeleves illatára. Úgy tűnik, a teheneket és a kecskéket nem zavarja, de a szúnyogok azonnal felismerik ezt a szagot.

A szúnyogok nem ártanak a teheneknek?

A szarvasmarha mindenesetre nem lesz maláriás. És számos rovart, amelyek az állatokat amúgy is kínozzák, inkább elriasztja az „ember” illata. Ideális lenne a receptúránkat rovarölővel kombinálni. Ha a tehenet például féregtelenítővel kezelték, a szúnyog elpusztul a csípés után.

További részleteket dr. Agenor Mafra-Neto munkásságával kapcsolatban itt olvashat.