EXIM-vezér: A hitelprogramunk mentőöv az energiaválságra

Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója az Indexnek többek között nyilatkozott 

• a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH) első tapasztalatairól, 
• a BGH miként illeszkedik a pénzintézet stratégiájába,
• a program lebonyolításának hátteréről, 
• a nemzetgazdaságot sújtó gazdasági kihívásokról
• és az exportban rejlő lehetőségekről. 

Milyen kihívásokkal szembesült az EXIM az elmúlt egy évben, és milyen feladatok hárultak rá?

Kisgergely Kornél: Nagyon sok pofont kaptak a vállalatok az elmúlt 2-3 évben. Egymás után a második olyan válságot éljük meg, amire azt szokták mondani, hogy generációnként csak egyszer fordul elő ilyen. Ennek ellenére a magyar vállalati szektor nagyon jól állta a sarat a járványkor is, amiben nyilván szerepe volt a moratóriumnak, és az állami támogatások is segítették a cégek életben maradását. A kormány gazdaságpolitikájának egyik eszköze az állami EXIM, ami azt jelenti, hogy nehéz gazdasági helyzetben, amikor mások visszafogják a hitelezésüket, szigorítják a feltételeiket, akkor nekünk aktívnak kell lennünk, és ki kell töltenünk az űrt, amelyet más bankok visszavonulása teremt. Ezt az anticiklikus szerepet a tavalyi évben sikerült betölteni, és az idei évben is ez a célunk. 

A 2022-es év elején még jelen voltak a piacon a koronavírus-járvány miatt fejlesztett hitelkonstrukcióink, amelyekre az év közepéig lehetett benyújtani kérelmet. Ezen termékeink a pandémiából való kilábalást voltak hivatottak szolgálni, az év második felében a háború, a szankciók és az energiaválság okozta gazdasági nehézségek kezelésére – például növekvő kamatkörnyezetre – törekedtünk reagálni. A kedvező kamatozású konstrukciók iránt erős volt a kereslet, így az évet rekord-hitelkihelyezéssel zártuk, amelynek értéke meghaladta az 560 milliárd forintot. 

A recesszió elkerülése érdekében még aktívabb feladat hárul az EXIM-re, azonban a megnövekedett költségek miatt inába száll a vállalkozások bátorsága, ha kölcsönökről van szó?

Sok elemző fél évvel ezelőtt komorabb képet vizionált, azonban az EXIM a vállalati nemfizetésekben nem tapasztalt jelentős megugrást. A munkaerőpiaci adatokból sem látható, hogy tömeges elbocsátások lennének, a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van. Ugyan valamelyest emelkedett a munkanélküliség, de ez még mindig historikus és nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony szinten van, mélyen az uniós átlag alatt. Úgy tűnik, hogy a magyar vállalkozásokban az akadályokkal szemben megvan a szükséges ellenálló képesség, amik a különböző állami támogatási programokkal együtt biztosítják a túlélésüket.

Ezen a ponton kiemelném, hogy a vállalati hitelkeresletnek a csökkenésében a makrogazdasági bizonytalanságok mellett elsősorban a nagyon magas forintkamatok játszanak szerepet, amit a januárban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram hivatott kezelni, amelyet a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal dolgoztunk ki.

A 700 milliárd forintos keretösszeg emellett mentőövet kínál a vállalkozások energiaválságból fakadó kihívásaira. Egyrészt a jelenlegi akut gazdasági problémáknak a kezelésére szolgál, hogy elkerüljük, hogy egy ciklikus lassulás maradandó károkat okozzon a gazdaságban. Másrészt van egy alprogram, amely az energiahatékonyság javítását hivatott szolgálni, és olyan korszerűsítéseket támogat, amelyek csökkentik, illetve zöldítik a vállalkozásoknak az energiafelhasználását, így egy strukturális alkalmazkodási folyamatot támogat. 

Lecsapnak a kedvező konstrukcióra a vállalkozások

Januárban hirdették meg a BGH-t, februárban már be lehetett nyújtani a hitelkérelmeket. Milyen tapasztalatokról tud beszámolni?

A program február elejétől elérhető, az első hitelkérelmek pedig a hónap közepén futottak be, a hónap végére pedig a forgóeszközhitelekre szánt keret kimerült, így február 26-ával ezen kérelmek befogadását felfüggesztettük. A konstrukció december 15-ig érhető el, azonban jelenleg csak a beruházási hiteleket lehet igényelni, és várhatóan ennek a kerete is hamarosan kifut. A gyors kihelyezés várakozásaink szerint nagy segítség lesz a magyar vállalatoknak, és hozzájárul a kormány által kitűzött 1,5 százalékos növekedési cél teljesítéséhez. Ne feledjük, ezzel munkahelyeket, végső soron családokat védünk meg.

Jelenleg mennyi olyan céggel állnak kapcsolatban, amelyek még nincsenek jelen az exportpiacokon, de megvan bennük a potenciál?

Programjainkkal mintegy háromezer vállalkozást értünk el, amelyek közül 1100 rendelkezik exportárbevétellel, a többiek éppen a külpiacokra való kilépést készítik elő. A mikro- és kisvállalkozások számára a Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukciói jelentenek megoldást, ezzel az EXIM szándékosan nem akart konkurálni. Az űr a közepes és nagyvállalkozásoknál tátongott, ezért a BGH elsősorban őket célozza.

Hitelcél tekintetében leginkább eddig a forgóeszköz típusú tételekre nyújtottak be kérelmeket, ami nem meglepő, mivel a beruházási hitelcélnak az előkészítése több időt vesz igénybe. Továbbá idén 3-400 milliárd forintos nagyságrendben járnak majd le olyan forgóeszközhitelek, amelyeket még a Növekedési Hitelprogramban, maximum 2,5 százalékos kamattal helyeztek ki a bankok. Refinanszírozásuk jelenleg 20 százalék körüli piaci kamatok mellett lenne lehetséges, amely rendkívül nagy terhet jelentene számukra. A vállalatok az ilyen, napi operatív működést támogató konstrukciók nélkül nehezen tudnak működni, mivel többek között ezek segítik a készlet és a vevők késleltetett fizetéseinek finanszírozását. Erre nagy igény van, több száz milliárd forintot csak erre a hitelcélra folyósítunk majd. 

Az operatív működést segítő kölcsönök mellett még milyen célok kerülnek előtérbe?

A másik fontos hitelcél általában a beruházás, amelyet nehéz környezetben, magas kamatok mellett elsőnek szoktak a vállalkozások elhalasztani, ezért fontos a kiszámítható és alacsony kamat mellett elérhető BGH beruházási hitel. Másrészt azt látjuk, hogy azért vannak olyan beruházások, amelyek egyszerűen szükségszerűek, hiszen felértékelődött napjainkban az energia, különösen a megújulók szerepe. Az idei enyhe tél nem okozott jelentősebb akadályt az energiaellátásban, azonban már az EU is gondolkodik azon, hogyan oldja meg a következő hideg évszakok ellátását, amihez jelentős beruházásokra lesz szükség. A vállalkozások energiahatékonysági fejlesztésekkel készülnek a jövőre. Vannak olyan szektorok, amelyeket kevésbé érint az energiaválság, azok továbbra is növekedési pályán vannak, így a kereslet jelen van a kedvező kamatozású kölcsönökre. 

Hogyan biztosítják a hitelkihelyezés forrásait?

Kötvényeket bocsátunk ki, amelyeket jellemzően hazai befektetési alapok, kereskedelmi bankok vásárolnak meg, nemzetközi beruházási intézményektől is veszünk fel kedvezményes feltételekkel hiteleket, illetve szükség esetén nemzetközi kötvénykibocsátást is el tudunk végezni. Tavaly jelentősen nőtt a mérlegfőösszeg, átlépte a 2000 milliárd forintot. Idén megújítjuk a lejáró forrásainkat, és azon felül még új források bevonására is szükség lesz az elkövetkezendő fél évben. Intenzív munka lesz a forrásoldal megteremtése. 

Exporthitelekre specializálódott az EXIM, így felvetődik, miért nem a Magyar Fejlesztési Bank végzi a BGH lebonyolítását?

Az EXIM már régóta végez refinanszírozási tevékenységet, tehát közösen szolgáljuk ki a vállalkozásokat a kereskedelmi bankokkal. A pandémia kedvezőtlen hatásainak kivédését a Kárenyhítő Hitelprogrammal támogattuk, amelynél szintén nem kifejezetten az exportösztönzés volt a cél. Ez egy jól bejáratott, hosszú évek óta működő rendszer, ami a pandémia idején is jól szerepelt, gyorsan el tudtunk vele indulni, vélhetően ezért esett most is ránk a választás. Nekünk – mint elsősorban exportösztönzéssel foglalkozó intézménynek – kitüntetett szerepünk lesz abban, hogy erősítsük a magyar vállalkozások külső jelenlétét az exporton, illetve a külföldi befektetéseken keresztül. 

Fókuszban az export 

Külkereskedelmi bankként mennyire tartják megvalósíthatónak a miniszterelnök célját, miszerint a magyar vállalatoknak ki kell lépniük a régiós piacokra? Milyen lehetőséget látnak ebben?

A hazai vállalatok számára az exportpiacokra való kilépés nemcsak hogy elképzelhető, hanem szükségszerű is, hiszen a legtöbb iparágban egy céget a hazai piac egyedül hosszú távon nem tud eltartani a méretgazdaságossági korlátok miatt. A nemzetközi versenyben való helytállás pedig a vállalati hatékonyság növekedését és új beruházásokat feltételez. Ha azt nézzük, hogy mekkora részben termelnek exportra a magyar vállalkozások, a GDP-nek mekkora része az, ami a külkereskedelemhez tartozik, akkor abból az látszik, hogy nagyon integráltak vagyunk már most is a nemzetközi piacokba. Ugyanakkor sok esetben ez azt jelenti, hogy egy ellátási láncban végeznek ezek a cégek egy adott feladatot. Ennél sokkal nagyobb értékű az, hogyha valaki egy saját céggel, saját branddel tud megjelenni a régióban, és van több komoly méretű cég, aminek a központja Magyarországon van, itt hozzák meg a legfontosabb döntéseket, itt vannak azok a pozíciók, amik az üzleti szempontból a legfontosabbak.

Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy kitörjünk a közepes fejlettségű ország csapdájából?

A magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottság állapotát, további növekedési lehetőség a beruházásokban és a vállalati hatékonyságban van. Ezt a fejlesztéseken túl a külföldi tőke (FDI) beáramlásának támogatása mellett a hazai cégek külföldi terjeszkedése biztosíthatja. Az utóbbihoz olyan vállalkozásokra van szükség, amelyek rendelkeznek a már említett nemzetközi jelenléttel és branddel, valamint magyarországi központtal. Habár a külföldi terjeszkedés most nem található a vállalkozások prioritásának élén, a gazdasági helyzet normalizálódásával a jövőben hangsúlyossá válik ez a terület, amelynek új lendületet adhat a vállalatvezetői generációváltás is. 

Az EXIM-nél az exportáló vállalkozások rendelkezésére állnak a klasszikus export- és vevőfinanszírozási konstrukciók, biztosítások. Az EXIM-nek megvannak az eszközei arra, hogy hozzájáruljon az ország folyó fizetési mérlegének a javításához. Hiszen egy krízisben még fontosabbá válik a külkereskedelem támogatása: a 2008-as válságot követően folyó fizetési mérleghiányunk többletbe fordult, amely az energiaválság miatt ismét veszteséget könyvelt el. Ebből kétféleképpen vezet kiút: csökkentjük az energiához kapcsolódó importot energiahatékonysági beruházásokkal, és itthon előállított zöldenergiával vagy atomenergiával, illetve növeljük az exportunkat. 

Vezérigazgatóként milyen mérföldköveket jelölt ki az EXIM-nek az elkövetkezendő időszakra?

Reményeink szerint a gazdasági helyzet és a kamatkörnyezet stabilizálódik, és visszatér a prioritás élére az exportfinanszírozás, a vevőbiztosítások további elterjesztése és a kifektetési politika a legfőbb irányok. Az erőinket idén a BGH-ra koncentráljuk, emellett célunk egy komoly szervezeti kultúraváltás elérése is. 

Mennyire jelent extra terhet a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram lebonyolítása szervezeti szempontból?

Extra erőfeszítést igényel, főként a termékfejlesztéssel, és a refinanszírozással foglalkozó részlegeinknek, folyamatosan követni kell az uniós állami jogszabályi keretrendszert annak érdekében, hogy a legtöbb lehetőséget kiaknázhassuk a magyar vállalkozásoknak. A bankokkal, piaci szereplőkkel kell egyeztetni, hogy nekik mik az igényeik, sok ilyen körös egyeztetés történt. A pár hete indult program a visszajelzések függvényében is alakulhat még, elképzelhetők változtatások, könnyítések annak érdekében, hogy még több vállalkozási sikercél megvalósuljon. A hitelprogram nemcsak kereskedelmi bankokon, hanem közvetlenül az EXIM-hez fordulva is elérhető. A növekvő igények miatt a kommunikáció hatékonyságán folyamatosan dolgozunk, nemcsak kereskedelmi pénzintézetekkel, hanem házon belül is. A nyáron indított IT-fejlesztéseink mostanra beérnek, amelyek támogatják a kommunikáció digitális alapokra helyezését. 

(Borítókép: Kisgergely Kornél 2012. február 15-én. Fotó: Németh Kata / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!