Börtönbüntetést kapott a nő, aki levelek ezreivel bombázta Harry Styles-t
2024.04.20.
Óriási újítást kap a Facebook és a Messenger
2024.04.20.
A Pilisi Parkerdő 2020-ban indította a Városierdő-fejlesztési Programot a klímaváltozás és a nagyvárosi környezet negatív hatásaival szemben ellenállóbb, egészségesebb budapesti erdők kialakítása érdekében. A program keretében a széles körű szakmai konzultáción alapuló szakmai-tudományos munka mellett a Parkerdő folyamatosan végez gyakorlati munkát is: 2024 első felében a főváros hat kerületében, több helyszínen, írta honlapján a Pilisi Parkerdő.
A városi erdők kezelése nem új keletű szakmai irányzat: a Pilisi Parkerdő évtizedek óta speciális elvek alapján és speciális gyakorlat szerint tartja fenn és fejleszti a főváros mintegy 5700 hektáros erdőterületének a Parkerdő kezelésébe tartozó 3600 hektáros hányadát.
Azonban a klímaváltozás az utóbbi években mindinkább szemmel látható negatív hatást gyakorolt a városi környezet miatt amúgy is terhelt erdőkre.
A pesti és a budai oldal erdői minden szempontból eltérőek. A pesti oldali erdők jellemzően a második világháborút követő években, nem a legkedvezőbb termőhelyekre telepített, mára többnyire hatvan-hetven éves, egykorú erdők, amelyek elöregedtek. Sújtja őket a talajvízszint drasztikus csökkenése, és az őket körülvevő városi környezet terhelése
– nyilatkozta Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője, és kiemelte, hogy a pesti oldalon a pusztuló akácosokat, fenyveseket újítják meg a folyamatos erdőborítás biztosítása mellett, kisebb-nagyobb lékekben a szárazságtűrőbb, lehetőség szerint őshonos lombos fa- és cserjefajok megjelenését támogatva.
A budai oldali erdők természetességi állapota sokkal magasabb, általában idősebbek és őshonos fafajokból állnak.
Azonban a klímaváltozás itt is érzékelhető, a tavalyelőtti aszály következményeként például a bükk fafaj esetében egyértelműen megnövekedett a száradó, pusztuló egyedek aránya. A budai erdőkben szintén az állomány megújítását végezzük, előnyben részesítve a bükk helyén a hazai tölgyfajokat és más őshonos lombos elegyfafajokat
– részletezte Rittling István.
A Városierdő-fejlesztési Program keretében idén tavasszal a IX., X. és XVIII. kerületi önkormányzat mellett a gazdasági élet számos szereplőjének támogatásával összesen hat kerületben, több helyszínen történnek munkálatok.
A Fővárosban 3600, az agglomerációban további, több mint 35 000 hektár állami tulajdonú erdőt kezelünk, ma ezt a zöldvagyont Budapest klímavédelmének legjelentősebb biológiai infrastruktúrájaként lehet meghatározni. A klímavédelem közügy, így ezeknek az erdőknek a megőrzéséhez is partnereket keresünk és találunk. Ma már elmondható, hogy vállalatok, civil szervezetek és önkormányzatok is sajátjuknak érzik Budapest zöldvagyonának megőrzését és klímavédelmét. Ebben a munkában fontos szakmai támogatónk az Agrárminisztérium.
– foglalta össze Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, és hozzátette, miszerint az erdőkezelés Magyarországon nem állami finanszírozású feladatkör, hanem az állami tulajdonú erdőgazdaságok ezt saját bevételeikből végzik, ezért is van nagy szükség a partnerségre és támogatásra.
