A továbbtanulni vágyó fiataloknak üzent a minisztérium: baja kerülhet, aki nem veszi komolyan
2024.02.14.Nagy bejelentést tett az IKEA: termékekre és ételekre vonatkozó kedvezményekről szólnak a hírek – Íme, a részletek
2024.02.14.Az érdi támogatást kérő levél csepp a tengerben, merthogy az egész magyar vízhálózat gyászos állapotban van: a 94 ezer kilométernyi gerincvezeték 40 %-a, mintegy 36 ezer km a 70-es években épült és azonnali felújításra szorul. Mindez azért nagy baj, mert egyre kevésbé van biztonságban ez a létfontosságú közszolgáltatás, nagyjából minden kitermelt víz literjéből 2 és fél deci elfolyik, 10 év alatt egy Balatonnyi ivóvíz ment pocsékba. Ezzel kapcsolatban szólaltatta meg a vészcsengőt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2017 és 2023 éveket átfogó vizsgálata, amely riasztó folyamatokra hívta fel a figyelmet.
A jelentés ugyan előrebocsátja, hogy az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvíz-ellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, ám leszögezi, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható. Arra is kitér a jelentés, hogy ellenőrzött időszakban Magyarországon az egészséges, biztonságos ivóvíz megfelelő mennyiségben és minőségben biztosított volt. De erről már nem sokáig beszélhetünk, mert ha minden igy marad, búcsút inthetünk a stabil ivóvízszolgáltatásnak.
Kijött a jelentés, nem tartható fenn Magyarországon az ivővíz ellátás a jelenlegi formában!
30 éves tervre lenne szükség
„Az elmúlt 11 évben az állam a vízszolgálatásból befolyt 27 százalékos áfa-bevételből nem tett vissza egyetlen fillért sem hálózat felújításába. A megtörtént rekonstrukciók szinte teljes költségét európai uniós forrásból finanszírozták a szolgáltatók tulajdonosai, döntően az önkormányzatok – fogalmazott Tüttő Kata, Budapest városüzemeltetéséért felelős főpolgármester-helyettese, akinek a tulajdonos képviseletében nagy rálátása van a kérdésre. Mai áron országosan 3775 milliárd forintra lenne szükség, hogy csak a csőhálózatot felújítsa az állam, ám az infrastruktúra specialitásai miatt ehhez mindenképpen egy 30 éves tervre lenne szükség, s evvel is csak csőrekonstrukció folyamata zajlana le. Ebben nincsenek benne a szükséges kapcsolódó és szükséges beruházások, mint például az út- és egyéb hálózatok felújítása, csatorna-építés stb, ami nagyjából ugyanennyi költséget jelentene – értelmezte a jelentést főpolgármester-helyettes. Ezért is nagy probléma, hogy az Orbán-kormány politikai játszmái miatt hosszú időre kimaradtak az EU kohéziós alapjának forrásai és várhatóan évek múltán kerülhet csak sor újabb pályázatok lehívására – kötötte össze a kérdést az EU-támogatásokkal.
Meglátása szerint csak kicsit javított a helyzeten, hogy a jövőben a nem lakossági fogyasztóknak piaci áron kell a vízért fizetniük, ám még nem látni pontosan, hogy ez a többletbevétel ténylegesen hova megy, ugyanis az egy közös kalapba kerül, az úgynevezett Vizalapba és egy kormányszerv dönti el, ki kaphat belőle. Tapasztalatai alapján abban sem biztos, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnál – amelynek a most elfogadott beruházási törvény szerint feladata a vizes beruházások menedzselése – hozzáértő kezekben lesz a Vizalap.
Lejárt a vízhálózat szavatossága
A nagyvárosok és az azokat körülölelő agglomerációk vízhelyzete igen vegyes képet mutat. Míg Miskolc vízhálózata nagyon leharcolt, az ott kitermelt víz nagyjából fele folyik el, Budapesten „csak” 15 %-os a vízveszteség.
Szeretnénk ezt mértéket 10 százalék alá szorítani, ám a csövek rossz állapota a fővárosi vízművek szolgáltatási területén is tény: a nagyjából 5000 km-es hálózatból 2000 km már a műszaki élettartama végén jár, volt olyan 130 éves csőszakasz, amelyet múlt héten kellett felújítani, nagyjából félezer a nyitott hibajavítások száma, lényegében ennyi munkagödröt kell kerülgetni – emel ki az előtte fekvő, hét közepi statisztikából egy riasztó adatot Tüttő, aki azt is elárulta, hogy 2020-ban olyannyira nem volt pénz a fővárosi rekonstrukciókra, hogy a Vízművek székház-eladásából fedeztek egy 1200 mm főnyomócső cserét és a kapcsolódó beruházásokat.
Érd és környéke sem bírja tovább
A vízhálózat problémáinak egyik állatorvosi lova a hirtelen akcelerálódó agglomerációs település Érd. A település 2006-ban lett megyei jogú város, népessége az elmúlt negyven évben több, mint háromszorosára nőtt, ám vízcsőrendszere a hetvenes évek 30 ezres lakosságszámához lett kialakítva. Az egyre szárazabb nyarak valamint, az ide települők számának ugrásszerű számának növekedésével nem tudott lépést tartani a fejlesztés, a túlterheltség miatt szinte évente jelentkeznek nagyobb csőtörések és nyomukban az ellátási zavarok. Kisebb léptékben, de ugyanez a helyzet az Érd és Térsége Vizközmű kft. (ÉTV) szolgáltatási területén, amely magában foglalja a városon kívül Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint településeket.
A karácsony előtt meghibásodott és részleges ellátási gondokat okozó 600 mm-es vezeték leginkább problémás részének- mintegy 160 méteres szakasznak kiváltása a frissen elkészült jelentés szerint megközelítheti a nettó 130-150 millió forintot. A teljes 1,4 km-es bélelt szakasz kiváltásának értékét nettó 1,2 milliárd forintra becsülik az ÉTV szakemberei. Ekkora forrás sem az önkormányzatok, sem pedig az ÉTV számára nem áll rendelkezésre jelenleg – közölte lapunkkal az érdi önkormányzat kommunikációs vezetője, aki hozzátette: Érden a kisebb átmérőjű kb. 300 km hosszú csőhálózaton most már évek óta átlagosan napi szintű a csőtörés.
Az ÉTV-nek tehercsökkenést jelenthet majd a közműadó tervezett kivezetése, de 300 kilométernyi cső cseréje több tízmilliárd forint, ami külső támogatás, pályázati forrás nélkül esélytelen megvalósítani. A nagyobb útépítések és csomópontfejlesztésék esetén – ilyenből több is történt az elmúlt egy-két évben Érden – cserélték a régi csővezetékeket, de városnak 920 utcája van, ezek nagyrésze alatt vezeték fut, így könnyen belátható, hogy hatalmas beruházás lenne a hálózat teljes korszerűsítése, ami külső segítség nélkül nem megy.
„A növekvő lakosság miatt az utóbbi években a kapacitásbővítésre helyeztük a prioritást: a magasabban lévő városrészben 2020-ban új víztornyot adtunk át, Duna-parti vízműtelepen többek között újabb tároló medencéket alakítottunk ki, új szivattyúkat állítottunk be, új kutakat helyeztünk üzembe, egy újabb becsatlakozási vontunk be a Százhalombatta felőli vízátadó vezetéken – sorolja a fejlesztéseket. Mindez javította a város és térsége vízellátását, részben ennek – és annak, hogy felhívásunkra a lakosság takarékoskodott a vízzel – is köszönhető, hogy amikor karácsony előtt kiesett a 600 mm-es nagy vezeték, Érden nem apadtak el teljesen a csapok. Illetve e fejlesztéseknek köszönhetően nem állt elő olyan helyzet Érden, mint 2022-ben Solymáron, amikor is a 37 fokos kánikulában a kapacitásproblémák miatt nem folyt víz a csőből. A betelepülés fékezése érdekében tavaly nyáron bevezette a városi önkormányzat az társas-házépítéseket leállító változtatási tilalmat, illetve több mint egy éve az ÉTV a város magasabban fekvő részein nem ad ki rácsatlakozási engedélyt. De ez a tilalom csak ideiglenes, csak addig tartható fenn – maximum 3 évig -, amíg az új Helyi Építési Szabályzatot el nem fogadja az önkormányzat Közgyűlése – foglalta össze a helyzetet László Ferenc.
A kormányhoz fordultak
Folyamatos az egyeztetés a térség (Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Érd, Diósd, Törökbálint) polgármestereivel, akikkel közösen épp a napokban fordulnak a kormány illetékes államtitkárához – tette hozzá a sajtós. A legfontosabb javításokra, beruházásokra az ÉTV számításai szerint összesen 12 milliárd forint kellene költeni.
Nem mindegy, hol vesz fel személyi kölcsönt, hiszen a bankok ajánlatai között jelentős különbségek lehetnek. A Bank360 hitelkalkulátorával
könnyen összehasonlíthatja pénzintézetek ajánlatait! Egymillió forint 72 hónapra akár 15,43 százalékos THM-mel is elérhető, egy jó döntéssel a teljes futamidő alatt százezreket spórolhat.