„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”

Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem, így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.

Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre: „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.

A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet az Országos Bírósági Hivatal elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.

A jobbikos Lukács László György nemrég az kérdezte Tuzson Bence igazságügyi minisztertől, hogy mikor fogják rendezni a bírák és az ügyészek fizetését, mire a helyette válaszoló Répássy Róbert azt ecsetelte, hogy milyen magasak a bírói fizetések: a járásbíróságokon 821 ezer forint a legalacsonyabb és 1,3 millió forint a legmagasabb bírói illetmény a vezetői pótlékok nélkül. „Ezzel együtt, az Igazságügyi Minisztérium továbbra is támogatja az igazságügyi alkalmazottak bérfelzárkózását, és büszkék vagyunk arra, hogy 2019 decemberétől három lépésben, mintegy 60 százalékkal nőtt a bírák átlagos illetménye” – zárta válaszát Répássy, ami igencsak felháborította a bírói kar egy részét.

„Nehéz indulatok nélkül megszólalni Répássy államtitkár válasza kapcsán. A 2019-től három lépcsőben történt illetményemelés az elmúlt tizenpár év elmaradt illetményemelésének kompenzálására sem volt elég. Az elmúlt két évben bekövetkezett csaknem 40 százalékos infláció pedig ismételten megalázó helyzetbe hozta a bírói kart, a bírósági személyzetet pedig szó szerint egzisztenciális válságba taszította. A bíróságok működése gyakorlatilag ellehetetlenült, ahogyan ezt már az Országos Bírósági Hivatal elnöke is többször jelezte” – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő törvényszéki bíró a 24.hu-nak. Szerinte érdemes egy pillantást vetni a kormánytisztviselői bértáblára és azzal összehasonlítani a „mára szinte szánalmassá vált bíró illetményeket”. Már egy osztályvezetői szint alatti besorolással rendelkező kormánytisztviselő is többet kereshet, mint az a bíró, aki első fokon felülbírálja a kormányhivatali határozatok törvényességét – hívta fel a figyelmet.

A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) főtitkára nem kívánta minősíteni Répássy válaszát. „Kifogáskeresés van folyamatosan, bármely béremeléssel kapcsolatos előterjesztésünk kapcsán az Igazságügyi Minisztérium részéről, és már két hónapja érdemi megbeszélést sem lehet folytatni velük, noha egységes álláspontot képvisel a bírói oldal minden résztvevője. Egyszerűen elzárkóznak” – kifogásolta Szabó Sándor a 24.hu-nak, aki szerint már a bíróságon szolgálatot teljesítő vagyonőröket is jobban megfizetik, mint a kezdő bírákat.

Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak. Egy húszéves, nyolc osztályt végzett vagyonőrnek 3869 forint kötelező nettó órabért kell fizetni a jogszabály szerint, ez alá nem mehetünk. Kiszámoltuk: egy kezdő járásbírósági bíró nettó órabére 3338 forint, a törvényszéken pedig 3798 forint

– jelentette ki.

Szerinte a bírák és a bírósági dolgozók elmaradt béremelései miatt bekövetkezett helyzet az állampolgároknak okoz komoly károkat, mert az ügyeiket nem tudják naprakészen intézni az elvándorlás és a működőképesség veszélyeztetettsége miatt.

A helyzetet már olyan súlyosnak élik meg a bírósági rendszer szereplői, hogy az egymással sokszor szemben álló szervezetek is együtt kongatják a vészharangot. Az Országos Bírói Tanács (OBT) február végi ülésén, amelyen ott volt a Kúria elnöke, Varga Zs. András, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Senyei György, a Magyar Bírósági Egyesület vezetői, a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének képviselői, az ügyvédi kamara elnöke és a legfőbb ügyész közjogi helyettese is, egyöntetűen beszéltek a helyzet tarthatatlanságáról.

Varga Zs. András saját bevallása szerint 2023 februárjában, látva az akkori inflációs adatokat, jelezte, hogy baj lesz.

Azt, hogy itt valamit tenni kell, nem azért támogatom, mert támogatni kell, hanem azért támogatom, mert baj van

– jelentette ki a Kúria vezetője, aki arról is beszélt, hogy a probléma egyre jelentősebb, ahogy haladunk lefelé az illetménylépcsőn.

Senyei szerint is akut a helyzet, az alacsonyabb jövedelmi kategóriában levőknél, elsősorban az igazságügyi alkalmazottaknál pedig „hiperakut”. Az OBH elnöke szerint a bíróságok működőképességet veszélyezteti az alacsony bérezés miatti elvándorlás.

Az ülésen egyhangúlag fogadtak el egy javaslatot, amelyben kezdeményezik a jogalkotónál, hogy idén januártól visszamenőleges hatállyal 35 százalékkal emeljék meg az illetményalapot, jövő márciustól pedig a bruttó átlagkereset 150 százalékához kössék a bírói illetményalapot, hogy még egyszer ne fordulhasson elő ez a méltatlan helyzet. A labda a kormánynál pattog, de a bírósági dolgozók esélyeit rontja, hogy mostanra teljesen elszállt a költségvetési hiány, spórolni kell.

„A 35 százalékos illetményemelés költsége egész évre vetítve összesen 33,4 milliárd forintot tesz ki. Ez nem lehet tétel, a kormány minden ülésén 30–50 milliárdokat csoportosít át a tárcák között” – mondta ugyanakkor a Mabie főtitkára.

A jövő évi illetményalap meghatározása azonban Senyei György OBH-elnökön múlik, az ő indítványa kerül be a költségvetési törvényjavaslatba.

Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslat részeként az illetményalap 35 százalékos emelésére tett javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosult szervnél

– írta a 24.hu megkeresésére az Országos Bírósági Hivatal, azaz a jelenlegi, több mint két éve változatlan 566 660 forintos illetményalapot 765 ezer forintra emelnék 2025-től.

Ez azonban nincs kőbe vésve, mert hiába tesz ígéretet a kormány, hogy a bírói függetlenség fenntartása érdekében nem módosítják a javaslatot, egyéni képviselői indítvánnyal átírhatják.

Kérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, hogy elfogadják-e az OBH-elnök által javasolt emelést, számolhatnak-e idén illetményrendezésre a bírósági dolgozók, illetve vannak-e terveik a különösen nehéz helyzetben levő, rendkívül alacsony keresettel rendelkező igazságügyi alkalmazottak helyzetének rendezésére, de megkeresésünkre nem reagáltak.

Az igazságügyi tárca két hónappal korábban, a 24.hu-nak küldött levelében gyakorlatilag Senyei Györgyöt tette felelőssé, hogy az idén nem emelkedett a bírósági dolgozók fizetése, mivel tavaly ő terjesztett elő változatlan mértékű bírói illetményalapot. Az OBH elnöke eredetileg 15 százalékos emelésre tett volna javaslatot, végül azért állt el ettől, mert bízott abban, hogy a kormányzat a költségvetési tartalék terhére rendezi a bírák és bírósági dolgozók helyzetét. Ez azonban máig nem történt meg.