Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen

Az Európai Bizottság három ügyben is  kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az egyik eljárás megindításának keretében Spanyolország mellett Magyarországot is arra szólítja fel a brüsszeli testület, hogy tartsák be az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság szerint

Magyarország 35 évre szóló koncessziója nem volt átlátható a becsült érték tekintetében, nem hárította át a megfelelő működési kockázatot, és uniós jogot sértve indokolatlanul hosszú időre meghosszabbította.

Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottságnak, amely dönthet úgy, hogy indokolással ellátott véleményt küld, ami az eljárás folytatását jelenti – írja a hvg.hu.

A másik ügy a menekültügy. A Bizottság felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának (EUB) azt a döntését, ami kimondta, hogy Magyarország azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet. Azt kifogásolták, hogy a magyar szabályok szerint a harmadik országbeli állampolgárok csak az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kérhetnek menedékjogot.

A harmadik eljárást pedig azért indította az EB, mert a Bizottság továbbra sem tartja összeegyeztethetőnek az uniós szabályokkal a Lex CEU-t. Előírták, hogy nemzetközi szerződésnek kell meglennie a székhelyük szerinti országgal, valamint az Egyesült Államokban is oktatási tevékenységet kellett volna folytatniuk.

A Bizottság ezért felszólító levelet küldött Magyarországnak, a válaszra két hónapot biztosítottak. Megfelelő válasz hiányban ebben az ügyben is per indulhat Magyarország ellen, amelynek a végén pénzügyi szankciókkal lehet számolni. Ez a gyakorlatban napi kötbért jelent 2020 október 20-ától az ítéletnek való megfelelés napjáig.

A hvg megjegyzi, a Lex CEU és a menekültügyi törvény miatt Magyarország nem csak az esetleges bírói döntés miatt kerülhet pénzügyi szankciók hatálya alá. A hétéves uniós költségvetésből éppen azért tart vissza az Európai Bizottság több mint másfél milliárd eurót, mert a kormány nem igazítja saját jogrendjét az európai unióshoz.