Így tette tönkre a háború a világ legjobb termőföldjeit Ukrajnában

A háború előtt Ukrajna volt a világ negyedik legnagyobb kukorica- és a világ ötödik legnagyobb gabonaexportálója. Egy sor afrikai és közel-keleti szegény állam élelmezése függött a gazdag ukrán gabonaterméstől, hiszen ezek az országok erősen kitettek voltak az ukrán gabonaimportnak. Az orosz invázió nyomán a globális gabonaárak kilőttek, annak eredményeként, hogy az oroszok lezárták az fekete-tengeri ukrán kikötőket és megtiltották a tárolókban álló több millió tonna gabona elszállítását. Ez a hónapokig tartó állapot a globális inflációt is meglökte.

Később ugyan török közvetítéssel megindultak a gabonaszállító teherhajók, de ez csak enyhített az egyre mélyülő élelmiszerválságon, viszont továbbra is rekordmagasan maradtak az élelmiszerárak.

A háborús pusztítás évi 10-20 millió tonnával, vagy a háború előtti termésszint akár harmadával is csökkentheti a megszokott ukrán éves 60-89 millió tonnás termést – mondja az ukrán mezőgazdasági szakértő, Szvjetoszlav Baliuk, aki megemlítette, emellett az is fontos, hogy mekkora területen tudnak gazdálkodni, milyen hatást gyakorol a területre a klímaválság, növekszik-e a műtrágyahasználat és változnak-e a mezőgazdasági technológiák.

A Reuters tucatnyi emberrel beszélt, köztük talajtani szakmérnökökkel, elemzőkkel, gabonakereskedő cégekkel és őstermelőkkel. 

Mekkora terület érintett?

Ha ezt lefordítjuk a számok nyelvére, akkor szakértők szerint eddig mintegy 10 és fél millió hektárnyi aktív termőföld szennyeződött, vagy vált termelésre alkalmatlanná.

Összehasonlításképpen: Ukrajna a második legnagyobb területű európai ország mintegy 600 ezer négyzetkilométerrel. Magyarország területe 93 ezer négyzetkilométer, tehát nálunk körülbelül hatszor nagyobb keleti szomszédunk. Ha tehát az ukrán mezőgazdasági terület mintegy 42 millió hektár, addig a KSH 2022 szeptemberi vetésterületet összesítő közleménye szerint a magyar mezőgazdasági terület nagysága 5 millió 81 ezer hektár, az ország területének majdnem 55 százaléka. Ennek 45 százaléka pedig szántó. 

Az ukrajnai mezőgazdasági terület azért nagyon értékes, mert feketeföld, más néven csernozjom. A világon található csernozjomnak, ennek a ritka gazdag földtípusnak a negyede pedig Ukrajnában van. A feketeföld nagyon termékeny talaj, és magas nedvességmegtartó képességével kiugróan jó mezőgazdasági hozamot tud produkálni, gazdag humuszban, foszforban és nitrogénben.

Az orosz gépesített támadás, amely ezeken a területeken keresztül zajlott, tehát a csapatszállítók, az önjáró lövegek, a harckocsik mozgása, együtt a térség kiterjedt ágyúzásával okozott hihetetlen károkat a termőföldnek. Nem beszélve a kilométereken át kiásott lövészárok rendszerekről és a megszámlálhatatlan ágyútölcsérről, aknavető gránát okozta sebekről a földfelszínen. 

1916-ban Franciaországban az emlékezetes verduni vérszivattyúban résztvevők is lövészárok rendszerekkel álltak szemben egymással. A verduni csata viszonylag kis területen zajlott a francia és a német hadsereg között és tíz hónap alatt 700 ezer (!) katona halt meg, tűnt el, vagy sebesült meg. 

A Verdun körüli területeken és legelőkön aktív mezőgazdasági termelés folyt az I. világháború előtt, azonban a háború befejezése óta eltelt több mint száz évben senki nem művelte az ott maradt rengeteg fel nem robbant bomba, gránát, lőszer miatt. Hasonlótól tartanak Ukrajna egyes részein is.

Aknamentesítés és a talajszennyezés megszüntetése

Az ukrán kormány által felkért mezőgazdasági szakértők szerint mintegy 15 milliárd dollárba kerülne a harcok sújtotta területek aknátlanítása és a termőterületek megtisztítása. A területek helyreállításának idejét 3 és 200 év közötti időre tették, a szennyezettség mértékétől függően. A higany felezési ideje például 700 év, vagyis ennyi idő kell, hogy koncentrációja a talajban felére csökkenjen. Ha higanyszennyezett területen vetnek, akkor az egészségre súlyosan káros fertőzött gabonához jutnak, tehát ezek a területek hosszú időre kiesnek a termelésből. 

Van azonban még egy kritikus terület az ukrán mezőgazdaság esetében, amely eddig az ukrán GDP jelentős részét adta. Ez pedig az utakban, vasútvonalakban és az alapvető infrastuktúrában keletkezett károk, illetve azok helyreállítása. Ezt a Kijev School of Economics már októberben 35 milliárdra tette, azonban 2022 decemberében, majd  2023 januárjában végrehajtott módszeres és pusztító orosz rakétatámadások a károkat megtöbbszörözték.

(Borítókép:  Becsapódott lövedékek nyoma a hólepte szántóföldön a frontvonalon, a Donyecki területen fekvő Bahmut közelében 2023. február 9-én. Fotó: MTI / AP / Libkos)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!