Jó, ha tudjuk, milyen lencsét emelünk le a polcokról

Számtalan vizsgálat és kísérlet született a már a témában, és többször górcső alá vették a világ azon területeit, ahol az emberek hosszabb ideig és egészségesebben élnek, mint bárhol máshol a bolygón. A Netflixen látható “Kék Zónák titkai” filmjében  többek között bemutatják a Nicoya-félszigeten lakók életmódját, ahol például rendszeresen fogyasztanak babot.

Már több tanulmány is igazolja, hogy hüvelyeseket enni egészséges. Különösen, ha helyben termett hüvelyest – babot, borsót, lencsét – választunk. Tápláló, olcsó, sokoldalúan felhasználható, szinte mindenhol megterem, és nem utolsósorban bolygóbarát.

A száraz hüvelyesek közül hazánkban a sárgaborsó, a lencse és szárazbab a legkedveltebb zöldségféle. Ezek különösen a vegetáriánusok számára jelentenek fontos táplálékot, hiszen fehérje összetételük igen hasonló az állati eredetű komplett fehérjékéhez, így kiváló húspótló ételek készülhetnek belőlük. A sárgaborsó jelentős mennyiségű B1-, B2-, és E-vitamint, pantoténsavat, biotint és folsavat tartalmaz. Ezen kívül található benne kálium-, kalcium-, foszfor, magnézium, vas, cink és mangán. A szárazbab és a lencse pedig magas A- és B1-vitamin, valamint szeléntartalma miatt fontos táplálék.

A Tudatos Vásárlók oldala számolt be arról, hogy körülnéztek a legnépszerűbb boltokban, és kíváncsiak voltak arra, hogy honnan származik a magyar körében egyik legnépszerűbb hüvelyes, a lencse? Mennyire kell körültekintőnek lenni, ha Magyarországon, vagy legalább az Európai Unióban termesztett lencsét szeretnénk enni?

Körbenéztek a boltokban, mennyire van lehetőségünk helyi, vagy legalább magyar, vagy ha az nincs, legalább európai lencsét enni. Ezért a 9 legnépszerűbb hazai élelmiszeráruház-lánc boltjaiban – Aldi, Auchan, DM, Lidl, Müller, Penny, Príma, Spar, Tesco – nézték meg, honnan származik a szárított lencse – ha jelzik egyáltalán.

Jelölik vagy nem jelölik a származás helyét?

Az Európai Unóban az árukra egységesen ugyanazok a minőségi elvárások, szabályok vonatkoznak, ezért a gyártónak nem kell jelölnie az élelmiszer termékeken a származási helyet. Ez alól van néhány kivétel, de a lencse nem tartozik közéjük. A gyártók döntenek arról, hogy jelzik-e a származási helyet a csomagoláson.

Kanadai vagy török – melyiket válasszuk?

Bizton állítható, hogy a hazai lencsének a legkisebb a szállításból adódó karbonlábnyoma. Ha ilyen nincs, akkor nyúljunk az európai termékekért. Az Európai Unióban világviszonylatban kifejezetten szigorú és egységes szabályozás van érvényben az élelmiszerekre, ha viszont európait sem találunk, akkor már nehezebb a döntés.

Fontos szempont élelmiszervásárlásnál a növényvédőszer szennyezettsége. Ez ugye az Unióban világviszonylatban viszonylag szigorúan szabályozott. Mégsem eléggé szigorúan:

Ha egy termék vegyszertartalma nem is éri el a határértéket, nyugodtan lehet akár 12 féle vegyszer is a határérték közelében. Az Unión kívülről érkező lencsénél pedig ennél is bizonytalanabb a helyzet.

Legyünk körültekintőek!

• az EU-n kívülről származó minták jellemzően sokkal szennyezettebbek
• a legtöbbféle vegyszerrel szennyezett termék eddig egy kambodzsai eredetű paprika és egy török szőlő volt

Mi a helyzet a lencsével?

9 áruházlánc 32 cimkézését megvizsgálva kiderült, hogy több mint a fele Kanadából, 19 százaléka Törökországból és a Príma hagyományos étkezési lencséje Oroszországból érkezik. A 32 féle  lencséből egyetlen egy sem magyar, de még csak nem is uniós országból származik.

Megoldás, hogy ha többe is kerül, válasszunk bio lencsét, mert ezekben a vizsgálat szerint még mindig csak elhanyagolható a kimutatott tiltott vegyszertartalom.