Keményen nekimentek a kínai és orosz külügyminiszternek a G20-csúcson

A német kancellár óva intette Kínát attól, hogy fegyverrel lássa el Oroszországot, miközben a nyugati külügyminiszterek többször is összecsaptak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a G20-ak nem túl kedélyes találkozóján az indiai Újdelhiben.

Az üzenetem Pekingnek világos: használja a befolyását Moszkvában, hogy szorgalmazza az orosz csapatok kivonását, és ne szállítsanak fegyvereket az agresszor Oroszországnak

– mondta Olaf Scholz a német parlamentben.

Kína többször is tagadta, hogy Moszkvát felfegyverezné, de az amerikai kormányzat nemrég azt mondta, hogy a Kína és Oroszország közötti együttműködés hamarosan halálos fegyverek szállítására is kiterjedhet.

A Bundestagban – miközben a külügyminiszterek Indiában gyűltek össze – Scholz védelmébe vette Németország Ukrajnának nyújtott támogatását. Így fogalmazott: „Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem! Egy diktált béke az áldozatok akarata ellenére szóba sem jöhet”.

Szergej Lavrov megkapta a magáét

A G20-ak idei elnöki tisztségét betöltő India erőfeszítései, hogy az ukrán kérdés lekerüljön a napirendről, nagyrészt kudarcot vallottak, mivel a nyugati politikusok Lavrov jelenlétét a konferencián arra használták ki, hogy követeljék az egy éve tartó háború azonnali befejezését – írta meg a The Guardian.

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere 2022 júniusa óta először találkozott személyesen Lavrovval.

Továbbra is fel kell szólítanunk Oroszországot, hogy a nemzetközi béke és a gazdasági stabilitás érdekében vessen véget agressziós háborújának és vonuljon ki Ukrajnából

– fogalmazott az Egyesült Államok külügyminisztere.

Egyúttal felszólította Kínát, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak: „Nem állíthatja be magát nyilvánosan a béke erejeként, miközben így vagy úgy, de továbbra is szítja a Vlagyimir Putyin által meggyújtott tűz lángjait”.

Lavrov az orosz média beszámolói szerint azt állította, hogy a Nyugat „bohózattá” változtatja a G20-ak napirendjén folyó munkát, és azt mondta, hogy a nyugati delegációk Moszkvára akarják hárítani a gazdasági kudarcok felelősségét. Azzal vádolta a nyugati országokat, el akarják temetni a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, azt a megállapodást, amelynek köszönhetően az ukrán gabona a fekete-tengeri kikötőkből gyakran az akut élelmiszerhiánnyal és inflációval küzdő fejlődő országokba áramlik. 

India próbál békíteni

Narendra Modi, az indiai miniszterelnök egy videóbeszédben sürgette a feleket, hogy a lehetséges megegyezés pontjaira összpontosítsanak. 

A pénzügyi válság, az éghajlatváltozás, a világjárvány, a terrorizmus és a háborúk egyértelműen azt mutatják, hogy a globális kormányzás megbukott

– fogalmazott.

Azt javasolta, hogy a G20-ak inkább azokra a kérdésekre összpontosítsanak, amelyekben meg tudnak egyezni, mint azokra, amelyekben nem értenek egyet. Elismerte, hogy a külügyminiszterek mély globális megosztottság idején találkoznak, de „nem szabad hagynunk, hogy azok a kérdések, amelyeket nem tudunk közösen megoldani, a megoldható kérdések útjába álljanak” – mondta.

India nem volt hajlandó elítélni Oroszországot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és növelte az orosz olajimportját. Modi potenciális béketeremtőnek ajánlotta magát a konfliktusban.

A G20-aknak szóló felhívását, hogy a G20-ak összpontosítsanak az olyan kérdések kezelésére, mint az éghajlatváltozás, nagyrészt figyelmen kívül hagyták, mivel a Nyugat és Lavrov folyamatosan vitatkoztak.

Folyamatosan beszámolunk az orosz-ukrán háború eseményeiről, az erről szóló tudósítást itt találja.

(Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Csin Gang kínai külügyminiszter a G20-ak indiai miniszteri találkozója előtt 2023. március 2-án. Fotó: Russian Foreign Ministry Press / Handout / Anadolu Agency / Getty Image)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!