Két napon át harcoltak a magyarok a kápolnai csatában

Henryk Dembiñski magyar fővezér és Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy seregei 175 éve, 1849. február 26-27-én vívták meg a kápolnai csatát. A két napon át tartó ütközetben több tízezer katona szállt szembe egymással – derül ki a Rubicon cikkéből.

A csata első napja

Windisch-Grätz február 18-19-én kapott hírt arról, hogy a magyar fősereg Eger környékén tartózkodik, ezért elhatározta, hogy felkeresi őket. A tábornagy 30 000 fővel és 165 löveggel indult meg, a magyarok ezzel szemben 43 000 katonával és 150 ágyúval rendelkeztek. A két sereg február 26-án ütközött egymásba, az első ágyúlövést délután 2 óra környékén lehetett hallani.

Dembiñski fővezér éppen Egerben ebédelt Görgeivel, amikor az első ágyúszót hallotta. Ezután egyből Kápolnára siettek, ahová valamivel sötétedés előtt értek oda.

A magyar csapatok az első napon sikeresen vették fel a harcot a császáriak ellen, az éjszaka folyamán viszont Windisch-Grätz emberei sok fontos területet foglaltak el, amellyel kedvező helyzetbe kerültek.

A csata második napja

Az ütközet második napján az osztrák tábornagy célja Kápolna elfoglalása volt, hogy ezzel átszakítsa a magyar arcvonalat. A nehezen védhető községet pillanatok alatt sikerült is bevennie a császári csapatoknak.

A magyarok több alkalommal is megpróbálták visszahódítani a települést, azonban nem jártak sikerrel. Dembiñski ezután nem kívánta folytatni a harcot, elrendelte a visszavonulást Mezőkövesdre.

A kétnapos csata során 140 magyar hunyt el, 5-600 sebesült meg és nagyjából 1000 esett fogságba. Császári oldalon 60-an haltak meg, 259 szenvedtek sérülést és 32-en lettek hadifoglyok.