Kiderült, hány magyar élhet most a Kárpát-medencében
Olyan magas a maginfláció, hogy az Európai Központi Banknak nincs sok választása
2023.03.06.
Uniós szinten szabályoznák a vezetői engedélyeket, de mennyien halnak meg balesetben az Unióban?
2023.03.06.
Magyarországon tavaly ősszel tartottak népszámlálást, amelyből kiderült, hogy az utóbbi 10 évben mennyivel csökkenti belföldön a népességszám.
Az év elején írtunk arról is, hogy Romániában népszámlálást tartottak, amely arra világított rá, hogy jelentősen csökkent az ott élő magyarok száma – bár a szakértők később azt is felvetették, hogy a romániai népszámlálás adatai valamelyest félrevezetőek lehetnek.
Most a Válasz Online összesítette azt, hogy a legutóbbi magyarországi népszámlálás, a szomszédos országokban végzett népszámlálások (és az azok hiányos adatait kiegészítő szakértői becslések) alapján hány magyar élhet a Kárpát-Medencében. A portál arra a következtetésre jutott, hogy
mára egész biztosan 11,5 millió fő alá csökkent a kárpát-medencei Magyarság száma.
Mint írták, Magyarországon egyelőre nincs rendelkezésre álló adat arról, hogy milyen most a népesség etnikai megoszlása, ezért jobb híján csak a 9,6 milliós összelakossággal lehet számítolni (amelyből alsó hangon néhány tízezer fő egész biztos, hogy nem magyarnak vallja magát). Mindeközben a határon túlon, kisebbségben élő magyarok száma körülbelül 1,8 millióra tehető.
Mindez azt jelenti, hogy 2011 óta a belföldi népesség 340 ezerrel, a határon túli pedig 270 ezerrel csökkenhetett. Vagyis arányosan nézve a határon túli népesség gyorsabban csökkent, amit az magyaráz, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség felől van egy állandó népességbeáramlás Magyarországra (bár az utóbbi években már a határon túliak egy része is inkább Nyugatra vándorol).
Beszédes számok
A Válasz Online szerint a határon túli magyarság számarányai így alakultak:
- Romániában körülbelül 1 millióra becsülhető a magyarok létszáma. Ez 200 ezres fogyást jelenthet a 2011-es adatokhoz képest, és a csökkenés leginkább a partiumi szórványban volt érzékelhető.
- Szlovákiában szinte alig változott a magukat magyarnak vallók száma: ott a 2021-es adat csak ezerrel maradt el a tíz évvel korábbitól, tehát továbbra is körülbelül félmillió magyar él ott.
- Mindeközben Szerbiában, a Vajdaságban jelentős népességfogyás ment végbe, és már kevesebb, mint 200 ezer magyar él ott.
- Ukrajnában, Kárpátalján háború előtt is csak 130 ezerre becsülték a magyarság létszámát, azóta pedig rengetegen Magyarországra menekültek.
- Horvátországban körülbelül 10 ezerre csökkenhetett a magyarság létszáma a 2011-es 14 ezerről.
- Szlovéniában egy szakértői becslés alapján 3800 és 4000 fő közé tehető a magyarság létszáma (a 2011-es 4800 fővel szemben).
- Ausztriában pedig néhány ezer fő lehet az őshonos, a határ menti településeken élő magyarság száma.
A Válasz Online szerint mindez azt is jelenti, hogy az 1991-es adatokhoz mérve a belföldi magyarság létszáma 10 millió 375 ezerről lecsökkent 9 millió 604 ezerre. Eközben ugyanezen idő alatt a határon túli magyarság 2 millió 706 ezer főről nagyjából 1 millió 821 ezer fogyott. A két számot összesítve az látszik, hogy
30 év alatt 13 millió 81 ezerről körülbelül 11 millió 425 ezerre fogyott a kárpát-medencei magyarság száma.
Mindezt valamelyest kompenzálja azt, hogy százezres nagyságrendűre tehető a Nyugatra vándorolt magyarok száma. A határon túli területeken a magyarság fogyása ahhoz is vezethet, hogy a szórványban még jobban felgyorsul a magyar népesség beolvadása, és ezáltal tovább csökken a magyarok által lakott területek nagysága – írta a Válasz Online.
(Borítókép: Parajd. Fotó: Molnár-Bernáth László / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!