Kijöttek a friss nyugdíjszámok, megvan mennyit kap a legtöbb nyugdíjas most

Közzétette idei nyugdíjjelentését a Központi Statisztikai Hivatal – figyelt fel rá a Bankmonitor. Az összegzés szerint 2024 elején Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 423 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban.

• A kétmillió öregségi nyugdíjas mellett
• 244 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást,
• 99 ezren hozzátartozói nyugellátást,
• 31 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást,
• 52 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként.

Az elmúlt évek tendenciájának megfelelően az ellátottak száma 2024-ben tovább csökkent, ugyanakkor az ellátottak népességen belüli aránya kissé emelkedett. Az öregségi nyugdíjasok száma nem változott számottevően. A fő ellátásként hozzátartozói nyugdíjban részesülők száma 13 év alatt feleződött, többek közt azért, mert az idő előrehaladtával egyre kevesebb olyan idős maradt a nyugdíjrendszerben, aki saját jogon nem tudott öregségi nyugdíjat szerezni. Életkoron alapuló ellátást 2012 óta csak kivételes esetekben állapítanak meg, a megváltozott munkaképességűek közül a rehabilitációs ellátásban részesülők száma járandóságuk átmeneti jellege miatt a töredékére esett vissza.

A portál kiemelte,

• a legtöbben jelenleg 160–180 ezer forint közötti járadékot kapnak, miközben
• a mediánnyugdíj (azaz a helyzeti középérték) 205 ezer forintra tehető,
• az átlagnyugdíj pedig 231 ezer forint.

A nyugdíjasok 22,2 százaléka kevesebbet kap havi 120 ezer forintnál, míg a 300 ezer forint feletti járandóságúak aránya 18,9%.

Érdekességnek nevezték, hogy most először a KSH az 500 ezer forint fölötti tartományt is 2 részre bontotta, így kiderült, hogy az ellátottak alig 1 százaléka kap 600 ezer forintnál nagyobb összegű járadékot.

A KSH adataiból kiderült még, hogy 2024 elején:

• A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 76 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 6,1 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült.
• Közel kétmillió 65 éves és annál idősebb ember élt. 91,5 százalékuknak öregségi nyugdíjat, 4,4 százalékuknak korbetöltött özvegyi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, illetve egyéb ellátást, járadékot folyósítottak belföldre fő ellátásként.
• Népességarányosan a legkevesebb ellátott Pest vármegyében, a legtöbb Tolna vármegyében volt. Az ellátotti arány alakulásában meghatározó az egyes területek korstruktúrája.
• Külföldre 49 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást 2024 elején, ezek 74 százaléka öregségi nyugdíj volt.
• A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 2024 januárjában, a nyugdíjemelést követően átlagosan 211 819 forintot kaptak teljes ellátásként (a fő és a kiegészítő ellátás együttes összege), 11%-kal többet, mint az előző évben.
• Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 275 667 forint. Ez az országos átlagot 45 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 70 ezer forinttal haladta meg.

A portál külön kitért a férfiak és nők nyugdíjai között jelentős különbségekre is. Mint írták, az alacsony nyugdíjszinteken a nők vannak nagy többségben, míg a 400 ezer forint fölötti tartományban már közel 60% a férfiak aránya. (Holott az összes nyugdíjas közül csak 38% férfi.) Ezekből adódik, hogy a nők átlagos öregségi nyugdíja idén januárban 217 800 forint volt, a férfiaké 254 100 forint, azaz a nemek között 14 százalékos szakadék volt.

A KSH jelentése szerint tavaly a nyugdíjak reálértéke 0,2 százalékkal emelkedett.