Még az eget is átvilágítják

Azt nyilatkozta Sully Erna, a Godsmack énekese a minnesotai 93X rádiónak, hogy az új, Lighting Up the Sky című albumukat az univerzum írta. Erre utalhat egy különös kék bolygóra emlékeztető borító is? Maradjunk inkább annyiban, hogy a Godsmack készítette a felvételeket, még 2022-ben. Bizonyára lennének néhányan, akiknek a borítóról egy disztópikus prog-rock album jutna eszébe, de milyen meglepő, a lemez az intim tereket járja be, amelyek ugyanolyan kiismerhetetlenek, mint a fényékekre lévő galaxisok. Szóval, az album főleg a megbocsátásról, a szeretetről, a másikra figyelésről, a párkapcsolatok buktatóiról szól. Szóval, hiába világítjuk át az égboltok, valójában a titok az étkezőben és a hálószobában van. És akkor máris itt az első kérdés: hogy lehetnek egy ennyire erős, atmoszférikus, univerzális groove-okkal teli, poszt-hard-rock albumnak ilyen érzelmesek a szövegei?

 Itt van például a What About Me című dal… Egy szerelmes nap, egy bűnös éjszaka, egy összetört szív, egy hazugság belül. Egymillió módon próbáltam, és mindigl elszúrtam mindent. Ráadásul ezúttal sem nehéz az Alice In Chains, a Led Zeppelin hatásait lokalizálnunk, ugyanakkor a Godsackek mégis erős saját hangja van, segíti az elfogadásukat az is, hogy elképesztően professzionális a zenekar.Miközben az egészben van valami parancsolóm erejű, teremtő megszólalás, miközben ritkám fordul elő, hogy egy lemez az első hangtól az utolsóig melodikus, kreatív, bámulatosan kidolgozott legyen. Persze, mit is mondhatnánk, már egy ideje készült rá a zenekar, Lighting Up the Sky a Godsmack búcsúlemeze.

Fény az éjszakában

Nem oszlanak fel, csak úgy érzik, írtak már annyi jó dalt, hogy ha újakat szereznek, akkor hátrányba hozzák a setlist összeállításakor a régi kedvenceket, így csak azok rovására játszhatják az újakat. Zenélni, koncertezni szeretnek, azt nem hagyják abba, csak úgy érzik, hogy már megvan a corpus. Bizonyára ez is védhető álláspont, ugyanakkor, akik ilyen remekül hangszerelt, hibátlan poszt-grunge dalokat írnak, azok miért élvezik az alkotást?

Miért jó nosztalgia zenekarrá válni, amikor egy új lemez is lehet olyan jó, mint egy best of? A Lighting Up the Sky a zenekar nyolcadik albuma, tele nagyfeszültségű, rádióbarát rockslágerekkel, és olyan gitárszólólkal, amelyek önálló kompozícióként is megállják a helyüket, miközben problémamentesen simulnak a dalstruktúrákba. És az is biztos, hogy a 2023-as búcsúalbum a bostoni kvartett fő műve, az év kiemelkedő rockeseménye, így aztán csak remélni tudjuk, hogy „az utolsó lemez” belengetése inkább csak afféle marketingfogás. Többször jelölték a zenekart Grammy-díjra, most igazán megérdemelnék.

A bolygó neve: hard-rock

Bizonyára lesznek olyanok, akik szerint fémesebbre kellett volna állítani az album hangképét, de ezt a bizonyos ősrobbanást, ezt az organikus hangzást jobban hozza az album klasszikus rock-esztétikája, a felpörgetett blues-rock, és a savas grunge, mintsem valami modern metál hangzás. Best of Times középső zenekar részében hallgató egy izgalmas gitártéma, amit a Led Zeppelin Achilles Last Standjából kölcsönzött, de ez inkább csak távoli inspirációs forrás. A dalok relatíve hosszúak, így Tony Rombola szólógitáros mindent szépen fel tud építeni, a daloknak van terük, kiterjedésük. És hogy mennyire más egy amerikai hard-rock zenekar helyzete, összehasonlítva a magyar kollégák lehetőségeivel?

 Nos, a Godsmack tavaly szeptemberben zártkörű bulit tartott Las Vegasban a Circa Resort & Casino-ban, ahol hatvan médiaszemélyiség előtt eljátszottak öt új dalt, miközben a frontember, Sully Erna mindegyik dalnál beszélt az írás és a felvételek folyamatáról. Nem, a pokol nem halott / Ez az, amiben élek – énekli Erna a Hell’s Not Dead című számban. Szerencsére, tudja a problémáira a megoldást, ahogy a lemez címe is sugallja, meg kell világítani az égboltot.

Godsmack: Lighting Up the Sky

BMG

11 szám 49 perc

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!