Még nagyon fogja a kötelet, de lassan ereszkedhet az infláció

Szerdán látnak napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációra vonatkozó legfrissebb adatai. Januárban 25,7 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet, ami az Indexnek nyilatkozó elemzők szerint a csúcsot jelenti a fogyasztói árindex hónapok óta tartó hegymenetében.

„Várakozásunk szerint januárban tetőzött az infláció, a februári adat azonban még csak árnyalatnyi csökkenést hozhat. Számításaink szerint az év/év árindex 25,3-25,5 százalék között alakulhatott” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Hasonlóan látja az Equilor senior elemzője. Varga Zoltán szerint jó esély van rá, hogy a januárihoz képest februárban már alacsonyabb lesz az éves bázison számított infláció, „ez azonban a bázishatásnak tudható be, havi bázison még nem számítok csökkenésre” – mondta. Várakozása szerint az infláció 25,5, a maginfláció 25,2 százalékon alakulhat.

Élelmiszerárak

A magas infláció legnagyobb indikátora az elszálló élelmiszerárak. Magyarország két Európa-bajnoki (Eb)-serleget is magasba emelt, ám egyiket sem teszi ki a vitrinbe. Nálunk mérték a kontinens legmagasabb általános inflációját, és bár szinte minden országban emelkedett az élelmiszerek ára, nem olyan drasztikus mértékben, mint Magyarországon.

Varga Zoltán úgy látja, hogy februárban is folytatódhatott az élelmiszerárak emelkedésének lassulása, az üzemanyagok árának alakulása is lefelé húzta a havi árindexet. Az Equilor elemzője szerint több tényező húzódik meg hazánk inflációs Eb-címei mögött.

„A forint tavalyi, jelentős gyengülése növelte az importált inflációt, az élelmiszerek esetében az árstopok rövid távon ugyan csökkentették a kimutatott inflációt, hosszú távon azonban növelték. Egyrészt kereskedők az árstopos termékeken elszenvedett veszteségüket beépítették a helyettesítő termékek árába, másrészt a kormányzati beavatkozások miatt bizonytalanabbá váló gazdasági környezet is növelte a szektorban az áremelési hajlandóságot. Fontos tényező a kiskereskedelmi különadó emelése is, amely szintén azonnal beépült a fogyasztói árakba” – vázolta.

Trippon Mariann ugyanakkor rámutat, hogy egyes élelmiszertípusok tekintetében már megindult az árcsökkenés, főként a tejtermékeknél – vaj, sajt. „Ez a reklámértéken kívül a forint erősödésének, illetve a kereslet visszaesésének tudható be” – mondta. Néhány élelmiszertípusnál azonban folytatódhat az áremelkedés, „de a drámai időszakon minden bizonnyal túl vagyunk” – tette hozzá.

Hosszú platózás után egyszámjegyű infláció

Mindkét elemző egyetértett abban, hogy hosszú platózás indulhat. „Márciustól hónapról-hónapra mérsékelt csökkenéseket láthatunk majd” – mondta Varga Zoltán, míg Trippon Mariann szerint a következő hónapokban még extrém magas szinten ragad a pénzromlás üteme, hosszú platózást követően a második félév elején láthatunk először 20 százalék alatti év/év alapú indexet.

A CIB elemzője szerint ugyanakkor a második félév már intenzívebb dezinflációt hozhat: „a globális inflációs nyomás enyhülése, a stabilabb forint árfolyam, a belső kereslet mérséklődésének inflációt visszafogó hatása a magas bázissal egyetemben év végére kényelmesen 10 százalék alá tolja a pénzromlási ütemet”.

Varga Zoltán szerint egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy az év végére 10 százalék alá sikerül szorítani az inflációt, ez nagyon sok tényezőtől függ.

Globálisan is azt látjuk, hogy megtorpant az infláció mérséklődése, mely csökkentheti a külső dezinflációs hatást. Az erős forint viszont segíti a folyamatot. Az látszik, hogy a jegybank a lehetőségekhez képest mindent megtesz az infláció visszaszorítása érdekében, és kommunikáció szintjén a kormány is igyekszik leszorítani az inflációt, ugyanakkor a gazdasági növekedést támogató intézkedései ezzel ellentétes irányba hatnak. Az élelmiszer-árstop kivezetése a későbbiekben 1,5-2,0 százalékkal növelheti az inflációt, az ebből származó inflációs többlet 1 éven keresztül velünk marad

– vázolta prognózisát az Equilor szakértője.

2024-től jöhet a „visszábbrendeződés”

Trippon Mariann 17,5-19,5 százalék közötti átlagos árszínvonal emelkedéssel kalkulál, míg Varga Zoltán 18 százalékos inflációra számít 2023-ban. „A hamarosan induló platózást követően a második félévben lehet dinamikusabb csökkenés, melyhez jelentős mértékben hozzájárulhat a magas bázis hatása. Jövőre 7 százalékra mérséklődhet az éves átlagos infláció” – vetítette előre az Equilor elemzője.

A Pénzügyminisztérium 15 százalékos éves általános fogyasztói áremelkedést prognosztizál, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 15 és 19,5 százalék között várja a 2023-as éves inflációt.

(Borítókép: Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!