Megérkeztek a friss GDP-adatok
Veszprém–Szeged párharcot játszanak a BL-negyeddöntőért
2023.03.02.
Egereken kimutatták: a kólafogyasztás javítja a tesztoszteronkiválasztást, de mégis káros a férfiakra
2023.03.02.
A GDP volumene a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölt IV. negyedévi adathoz viszonyítva nem változott, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex 0,1 százalékponttal mérséklődött.
Az ipar teljesítménye 2,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 3,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása járult hozzá az ipar növekedéséhez, míg a vegyi anyag és vegyi termék gyártása fékezte leginkább az ipar bővülését. Az építőipar hozzáadott értéke 0,9 százalékkal nőtt,
a mezőgazdaságé a súlyos aszály következtében 32,3 százalékkal csökkent az előző év azonosidőszakához mérten.
A szolgáltatások hozzáadott értéke
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,8 százalékkal nagyobb lett. A legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (egyaránt 8 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. Az ingatlanügyletek teljesítménye 5,9 százalékkal, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 5,3 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értékének volumene 3,6 százalékkal, a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatásé 2,9 százalékkal nőtt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2,4 százalékkal, az információ, kommunikáció 1,4 százalékkal, az oktatás 3,5 százalékkal bővült. A kereskedelem teljesítménye 1,3 százalékkal, a közigazgatásé 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A bruttó hazai termék 2022. negyedik negyedévi, 0,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,7 százalékponttal, az ipar 0,5 százalékponttal, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás (egyaránt 0,5 százalékponttal) növelte a GDP-t. A növekedést 1,0 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének, valamint 0,9 százalékponttal a termékadók és -támogatások egyenlegének csökkenése.
A háztartások fogyasztása
A háztartások tényleges fogyasztása 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,1 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 1,8 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál.
A hazai fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások esetén 5,0 százalékkal, a tartós és féltartós termékek körében 3,4–3,4 százalékkal bővült, a nem tartós termékek esetén viszont 2,2 százalékkal csökkent. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,2 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 4,5 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatásokvolumene 0,6 százalékkal mérséklődött.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,7 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 8,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene csökkent, az előbbi nagyobb mértékben. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban továbbra is emelkedett, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.
A bruttó felhalmozás 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 0,2 százalékkal mérséklődött.
Külkereskedelem
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 998 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (9,8 százalékkal) bővült, mint az importé (9,2 százalék).
A külkereskedelem mintegy 84 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 8,5, míg a behozatal 8,3 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 15,6, importja 15,4 százalékkal nőtt az előző évazonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2022. negyedik negyedévi, 0,4 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 0,5 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 0,6 százalékponttal lassította azt. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal bővítette a gazdaságiteljesítményt.
2022 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:
- A gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent.
- A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 6,6 százalékkal, az építőiparé 2,1 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal nőtt, az iparé 0,5 százalékkal mérséklődött.
- A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,3 százalékkal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás volumene nem változott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,8 százalékkal csökkent. A külkereskedelemben az export volumene 0,9 százalékkal, az importé 1,4 százalékkal csökkent.
Ilyen volt 2022
Az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 66 387 milliárd forint volt, volumene 4,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. (A naptárhatással kiigazított adatok alapján is 4,6 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.)
A termelési oldalon az ipar hozzáadott értékének volumene 5,4 százalékkal, az építőiparé 3 százalékkal, a szolgáltatásoké 7,2 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé 31,2 százalékkal kisebb lett.
A GDP növekedéséhez a szolgáltatások 4,1 százalékponttal, az ipar 1 százalékponttal, az építőipar 0,2 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 1,0 százalékponttal csökkentette a GDP növekedését.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 6 százalékkal emelkedett, a közösségifogyasztás 0,2 százalékkal mérséklődött, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 5 százalékkal magasabb lett. A bruttó felhalmozás 1,4 százalékkal, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal bővült. Az export volumene 10,3 százalékkal, az importé 9,5 százalékkal nőtt.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,5 százalékponttal, a bruttó felhalmozás 0,4 százalékponttal, míg a külkereskedelmiforgalom egyenlege összességében 0,7 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Forrás: https://index.hu/gazdasag/2023/03/02/ksh-brutto-hazai-termek-gdp-kulkereskedelem-fogyasztas/