Milliárdos állami támogatás után köddé váltak az egykori kormányüdülő tulajdonosai

223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai.

Így foglalható össze az egykori lovasberényi kormányüdülő elmúlt néhány éves története, amit Pintér Sándor belügyminiszter köre szerzett meg azelőtt, hogy az ingatlan tulajdonosi köre eltűnt volna a radarról.

A korábbi kormányüdülőről a 24.hu írta meg, hogy csaknem 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott, hogy vadászati központként éledjen újjá, wellness-részleggel és helikopterleszállóval. Az egykor hotelként is üzemelő ingatlant a Pintér volt beosztottja, Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár által irányított Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szerezte meg 2018-ban egy másik társaság megvásárlásával. Ezután pedig a 223 millió forintos vételár majdnem hatszorosát ítélték meg állami támogatásként az üdülő felújítására. A pénzt egy másik Pintérhez közeli cég, az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. kapta, melynek vezérigazgatója és tulajdonosa Lajtár József István volt, aki az Orbán-kormányok idején rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási vezető volt, és a belügyminiszter ki is tüntette őt a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával.

Öt évvel azután, hogy a Tasnádi vezette részvénytársaság megszerezte a volt kormányüdülőt, tavaly augusztusban ismét gazdát cserélt az ingatlan, és Pintér másik korábbi beosztottja, a már említett Lajtár József vezette Ingatlan Gyám 2019 Zrt. lett a tulajdonos, tehát az a társaság, amely korábban az állami támogatást kapta az üdülő felújítására.

Néhány hónappal az adásvétel után aztán ismét változott a tulajdonosi szerkezet. Azonban a cégbíróságra leadott dokumentumokból immár nem lehet megtudni, hogy kik a tulajdonosai annak a cégnek, amely az egykori kormányüdülőt birtokolja. A részvények ugyanis tavaly novemberben közös tulajdonba kerültek, a részvényesek pedig egy közös képviselőt hatalmaztak meg, Ormai János ügyvédet.

Rajta kívül viszont egyetlen valós tulajdonos neve sem szerepel a társaság hatályos alapító okiratában vagy más hivatalos iratában.

A társaság részvénykönyvében is csak a közös képviselő nevét tüntetik fel a tulajdonosok meghatalmazottjaként. Hiába próbáltuk megtudni Ormaitól, hogy kik a valós tulajdonosai cégnek, erre nem kaptunk választ tőle.

Az ügyben megkerestük kérdéseinkkel a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát is, ahol a valós tulajdonosok feltűntetésére vonatkozó általános szabályokról érdeklődtünk. A bíróság közölte:

A részvények közös tulajdona esetén csupán a közös képviselőt kell feltüntetni a részvénykönyvben, mást a Polgári törvénykönyv nem ír elő.

Mint írták, a valós részvényesek adatait csupán 50 százalék feletti tulajdoni hányad vagy minősített (75 százalék feletti) befolyás esetében írja elő a törvény a zártkörűen működő részvénytársaság vonatkozásában. Ez utóbbi esetben a tényleges tulajdonosok kerülnek be a cégjegyzékbe. Idézték továbbá a cégnyilvánosságról szóló törvényt is, amely a részvénytársaságokra vonatkozóan szintén csak akkor ír elő kötelezettségeket, amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja. Ez esetben a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén a székhelyét és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát is tartalmazza a cégjegyzék.

Tehát a lovasberényi hotel esetében ahhoz, hogy a tulajdonosok el tudjanak rejtőzni a nyilvánosság elől, mindössze annyit kellett tenniük, hogy úgy alakítsák ki a tulajdonviszonyokat, hogy egyikük tulajdonosi hányada se haladja meg az 50 százalékot.

Nem ez az első eset, amikor a részvénykönyvbe betekintést követően sem tudtuk meg egy részvénytársaságról, hogy kik a tényleges tulajdonosai. Hasonló volt a helyzet a Lázár János építési és közlekedési miniszter résztulajdonában álló társaság esetében is, mely azt a vadászházat birtokolja, amit a miniszter és családjának földjei vesznek körbe. A Grosswiese Zrt. és vele együtt a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan esetében a részvénykönyv sem tisztázta a tényleges tulajdonosok kilétét, ugyanis az egyes részvényesek tulajdoni hányada nem haladta meg az 50 százalékot, így nem volt kötelező feltűntetni őket a részvényesek közt. Akkoriban Lázár azt közölte vagyonnyilatkozatában, hogy 8 százalékos tulajdonosa a cégnek, a legutóbbi bevallásában viszont már több mint 40 százalékos tulajdonról vallott.