Fodor T. Gábor munkajogász ezzel kapcsolatban arról beszélt a HR Portálnak, hogy módosítani kellene A munka törvénykönyvét, hogy megfeleljünk az uniós jognak, az állami szektorban dolgozó munkavállalók pedig túlóraigényekkel állhatnak elő.
A portál arról ír, hogy az ügy egy miskolci mozdonyvezetőtől indult, aki pert indított a MÁV-Start ellen, amiért munkáltatója nem adta ki számára külön a napi 11 órás pihenőidőt. A MÁV-START azt állítja, hogy mivel a jelen ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő, a döntése a munkavállalóját egyáltalán nem érinti hátrányosan, összességében többet pihen a munkavállaló, csak a napi 11 órás pihenőidős jogcím sérül.
A Miskolci Törvényszék az Európai Unió Bíróságához fordult azzal a kérdéssel, hogy az irányelv értelmében a heti pihenőidővel egybefüggően kiadott napi pihenőidő a heti pihenőidő részét képezi-e.
A Bíróság ítélete szerint a napi és a heti pihenőidőhöz való jog két önálló jogot képez, amelyek eltérő célokat követnek, „a napi pihenőidő lehetővé teszi, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak hogy összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra eltávolodhasson munkakörnyezetétől”.
A heti pihenőidő pedig azt teszi lehetővé a munkavállalónak, hogy „minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát”, tehát mindkét jog tényleges gyakorlását biztosítani kell a munkavállalók számára.
Fodor T. Gábor munkajogász kifejtette, hogy
az átlagos hétfőtől péntekig terjedő munkarendet figyelembe véve, a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap, mint naptári nap, ez a heti pihenőidő. A pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombaton 00.00 óra előtt be kell fejeződnie – tehát péntek 13 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat. Amennyiben a jelenlegi törvényi szabályozás változatlan marad, ez lényegében azt jelenti, hogy búcsút kell intsünk az eddigi klasszikus munkarendnek. A pénteki munkanapnak vagy rövidebbnek kell lennie úgy, hogy 13 órakor befejeződik, vagy át kell állni a négynapos munkarendre.
A munkajogász hozzátette – bár nincs erről információja –, de meglepné, ha a magyar jogalkotó az ítéletet követően nem módosítaná A munka törvénykönyve munka és pihenőidőre vonatkozó fejezetét. Kézenfekvő lehet, ha például a törvényi munka- és pihenőnap kezdetét nem éjfélre, hanem reggel hatra időzítik, így a pénteki munkavégzés nem 13, hanem 19 óráig lenne lehetséges.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |