MOK: néhol extrém orvoshiány van, máshol egyszerűen csak hiány

Sajtótájékoztatót tartott szerdán a Magyar Orvosi Kamara, amelynek főtitkára, Svéd Tamás azt mondta a Telex tudósítása szerint, hogy

Érdemben nincsenek tartalékok a rendszerben, jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben.

A lap azt írja, a  MOK február közepén tett közzé egy közel száz oldalas munkaanyagot. A dokumentum célja az volt, hogy az elnökség visszajelzést adjon a tárcáért felelős miniszternek az egészségügyi átalakítás hatásairól. A közel ötezer orvos által kitöltött munkaanyagban felmérték, hogyan érzik magukat a dolgozók. A dokumentumban javaslatokat is megfogalmaztak, amikről február végén a kamara vezetése közel három órán keresztül egyeztetett Pintér Sándorral és a Belügyminisztérium egészségügyi vezetésével.

A MOK azt az ígéretet kapta, hogy az egészségügy átalakításánál figyelembe veszik a kamara által megküldött javaslatokat.

A szerdai sajtótájékoztatón ismertetett felmérésből kiderül, a hazai állami egészségügyben dolgozó orvosok 26 százaléka a következő három évben csökkentené az óraszámát, részben átmenne a magánszektorba.

Orvoshiány, bizalomhiány, motivációhiány

Arról Álmos Péter MOK-elnök beszélt, hogy az orvoshiány mértéke eltérő az országban: van, ahol extrém orvoshiány van, máshol egyszerűen csak hiány. Extrém hiány szerinte például az érsebészeti területen vagy a szájsebészeten van, és leginkább vidéken.

Az orvoshiány enyhítésének legolcsóbb és leggyorsabb módja az alapellátás számbeli és szakmai megerősítése lenne. Viszont ehhez kevés a háziorvos, és a háziorvosi rendelők 30 százaléka nincs megfelelően felszerelve. A MOK ígéretet kapott arra, hogy egy külön munkacsoport fogja felmérni a háziorvosi rendelők hiányosságait.

A felmérés arra is rámutatott, hogy az orvosok motivációja leromlott: a válaszolók több mint fele csak közepes mértékben, vagy annál kevésbé motivált, aminek egyik oka lehet, hogy csökken a bizalom érzése. A MOK szerint a pandémia után az egészségügyi dolgozók 82 százaléka orvosellenes hangulatot érzékel. Ez a kommunikáció megbontja az orvos és beteg közti bizalmat.

A MOK felméréséből kiderült, hogy  a válaszolók 83 százaléka érzékel orvosellenes hangulatkeltést a hazai médiában.

A motivációvesztés másik oka lehet, hogy nem jók a munkakörülmények, sok a beteg, emiatt nagy a terhelés, ez pedig az ellátás minőségének romlásához vezet. Az orvosok 38,2 százaléka inkább nem, 36,8 százaléka egyáltalán nem elégedett a munkakörülményeivel.

A MOK felmérésében az orvosok 45,2 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi betegszám ugyan kis mértékben, de negatív irányba befolyásolja a munkáját. Majdnem minden ötödik orvos (19,2 százalék) munkáját erősen negatív irányba befolyásolja.

Az orvosok több mint a fele (51,7 százaléka) ritkán tud annyi időt szánni a betegeire, mint amennyit szakmailag indokoltnak tartana.

Álmos Péter szerint az orvostársadalom motivációvesztését nem a hálapénz kivezetése okozza, és nem emiatt nőnek a kórházi várólisták, amelyek a koronavírus-járvány alatt nyúltak meg.