Mostantól ráfázhatnak azok a cégek, akik jól ismert márkajelzés alatt, de silányabb minőségben próbálják eladni élelmiszereiket a magyar piacon

Nem szabad elhitetni a vásárlókkal, hogy azok a termékek, amiket azonos márkajelzés alatt, hasonló csomagolással forgalmaznak, mindenben azonosak az Unió egységes piacán abban az esetben, ha ez nem igaz. Az Economx számolt be arról az európai parlamenti döntésről, ami magyar kezdeményezésre született meg.

Ennek értelmében tiltanák, hogy a cégek Nyugat-Európában jobb minőségű élelmiszereket áruljanak, mint Kelet-Európában. A törvény szerint akkor lehet beszélni kettős minőségről, ha egy Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer és legalább egy másik tagállamban forgalomba hozott élelmiszer bár megegyeznek (azonosak), de összetételük, vagy jellemzőik jelentősen eltérnek egymástól és ezeket a jelentős eltéréseket jogszerű és objektív okok nem indokolják.

Ne dőljön be feltétlenül az influenszereknek: csak a negyedük tartja be a szabályokat

Fontos megemlíteni az energiaitalokat, ugyanis hazánkban a taurin felhasználása adóköteles, ám ez a külföldi forgalmazású termékek fő összetevője. A magyar forgalmazású energiaitalok azonban nem tartalmaznak taurint. A Nébih szakértői kifejtették, hogy ez az összetételi eltérés a külföldi és a hazai forgalmazású energiaitalok között jogszerű, valamint objektív ok következménye.

Mikor beszélünk kettős minőségről?

A kettős minőség akkor áll fenn, ha a megegyezés (azonosság) látszólagos, elsősorban a termékek külső, vizuális jellemzői miatt, azonban fontos, hogy jelentős, továbbá jogszerű és objektív okokkal nem indokolható eltérés áll fenn a termékek belső, tartalmi jellemzőiben, így legfőképpen azok összetételében (például az alapanyag, a receptúra, az egyes összetevők különbségében).

A januári döntés értelmében pedig megszavazták a fogyasztók hitelesebb tájékoztatását, valamint a környezetbarát jelleget alaptalanul állító címkézés tilalmát előíró jogszabályjavaslatot.