Nagy Márton: Kell még félmillió ember

Csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Gazdasági Évnyitó 2023 című gazdaságpolitikai fórumon felszólalt – amelyen Orbán Viktor is beszédet mond – Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy számos nehézséggel szembesülnek most a magyar vállalkozások. Egyre sűrűbben érkeznek a váratlan gazdasági helyzetek. A geopolitikai nehézségek mellett számos más nehézséggel is lehet most találkozni, és uniós belső feszültségek is tapasztalhatók a kamara elnöke szerint.

Ez azt jelenti, hogy meg kell találni a vállalati felelősség és az állami szerepvállalás egyensúlyát

– fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki hozzátette, 2017-től jelezték, hogy inflációs nehézségek vannak kilátásban. Szerinte a járvány megbontotta a kereslet-kínálat viszonyát, és ezt fejelte meg az orosz–ukrán háború. Nehézségnek látja azt is, hogy az uniós források akadoznak, valamint a volatilis forintárfolyamot is.

Azt, hogy helyesek voltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) reakciói, azt mindenki megítélheti magának. Egy magyar gazdaság mértékű ország folytathat unortodox gazdaságpolitikát, de tartósan nem lehet sikeres az unortodox monetáris politika

– fejtette ki Parragh László, aki szerint túlfűtött lett a gazdaság, és ezt rendre jelezték az MNB-nek az inflációs nehézségek mellett.

Béke kell

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kamatszintek mellett üzleti profitokat „nagyon nehezen lehet kitermelni”. Ehhez érkezett most meg a napokban az emelkedő tartalékráta, amelynek hatásaira még várni kell. Hangsúlyozta, hogy együttműködésre kész a kamara, majd felhívta a figyelmet, a belső és a külső keresletnek felbomlott az egyensúlya. De szerinte „a keleti tőkebefektetés az ország számára helyes és fontos irány” – emelte ki.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban kifejtette, egyre inkább nem működnek, és ez „láthatóan politikai zsarolás” terméke. Hangsúlyozta, ez akadályozza a beruházásokat és fűti a meglévő különbségeket. „Ukrajna újjáépítése előbb-utóbb megkezdődik, de az unió kasszája is véges”, ezért elképzelhetőnek találja Parragh László, hogy az ehhez szükséges források miatt a kárvallott a magyar gazdaság lesz.

Szimplán gazdasági logikával elemi érdek, hogy béke legyen

– emelte ki, majd kitért arra is, hogy a háború megroppantotta azt a gazdasági ívet és növekedést, amit a felzárkózó országok felvettek korábban. „Nagyvállalatok nélkül nincsen sikeres gazdaság, ezért egészséges gazdasági szerkezeteket kell teremteni” – fogalmazott.

Nagy Márton: Az FDI a kulcs

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal kezdte beszédét a kamarában, hogy szívesen beszélne és tudna is beszélni a jegybankról, „de ezt most hagyjuk”, hiszen jelenleg gazdasági miniszter. A kiszólását követően kifejtette, hogy a magyar gazdasági növekedésnek a beruházás az alapja.

„Törekedni kell a magas hozzáadott értékre”, de ezt nem lehet általánosan kijelenteni, hiszen számos területen ez nem lehetséges. Felhívta a figyelmet, hogy a prognózisok szerint nagyon magas energiaigényű ország lesz Magyarország, de ezt ki kell majd tudni szolgálni. Emlékeztett arra, hogy „2030-ra 68 TWh energiára lesz szüksége az országnak, ez 2022-ben 43 TWh volt”. Felhívta a figyelmet öt területet amire oda kell figyelni: magasabb munkatermelékenység, okos és zöld beruházások, digitalizáció és robotizáció, magas hazai hozzáadott érték, valamint digitalizáció.

Kiemelte, nem igaz, hogy az országba érkező külföldi finanszírozásoknak a nagy része az unióból érkezne, szerinte az FDI, vagyis a külföldi működőtőke-befektetések által van finanszírozva. Az FDI szerkezeténél felhívta a figyelmet, hogy erősen az ipari szektor dominál.

Mára az ipar dominál. Ez erős szerkezeti változás volt. A keleti nyitást nem az exporton, hanem az FDI-on belül kell keresni

– összegezte, majd hozzátette, a keleti nyitás már megvalósult, ahogy a „szerkezeti átállás is. És azért beszélünk FDI-ról, mert 10 százalékos hozamot hoz” – emelte ki.

Nagy Márton aláhúzta, a magyar gazdaság nagyon nyitott és a negyedik az OECD-rangsorban, továbbá a beruházásokra is kimagaslóan nyitott az ország. Ugyanakkor a miniszter szerint az „FDI-állomány tekintetében ahhoz képest, hogy milyen nyitottak vagyunk, van hova fejlődni”, hiszen a hazai tulajdonú vállalatok egyértelműen megerősödtek, „összességében erősebbek, de exporton belül javulniuk kell”.

Ugyanakkor Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az árbevételek kapcsán nem tudtak a magyar tulajdonú vállalatok emelkedni. Javítottak, de vannak ágazatok, ahol bőven van még mit javítani a versenyképességen. A miniszter kritikával illette, hogy az „exporton belül sem tudunk teret szerezni. Ez sokat növekedett, de az arány tekintetében a hazai tulajdonú vállalatok ebben nagyon le vannak maradva” – mérlegelte.

Összességében azt tudom elmondani, hogy az FDI egyre nagyobb szerepet kap, és ezt mi is tudjuk támogatni. Erre a költségvetésnek áldoznia kell

– fogalmazott Nagy Márton, aki hozzátette, hogy 4000 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre.

Varga Mihály: Stabil lábak kellenek

A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a veszélyek korában vagyunk, és a makrogazdasági pályák megborultak. „A finanszírozást a stabil lábakra akarjuk helyezni” – emelte ki. Varga Mihály kiemelte, 9000 milliárd indult el a fiskális oldalról a gazdaságba. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy 2020-ban 3 százalékos gazdasági visszaesés volt a világon. Szerinte egy ilyen makrogazdasági helyzetben csökkenteni kell a költségvetési hiányt. 

A költségvetési deficit 7,5 százalékról 3 százalék alá csökken. 2024-ben 2,5 százalék lesz

– húzta alá a pénzügyminiszter. Varga Mihály kiemelte, hogy a háborús konfliktus komoly költségek terheket jelentenek az országnak. Az idei évben további konszolidáció lesz a költségvetésben, 3,9 százalék lesz a hiány idén, „jövőre pedig 2,5 százalékkal tervezünk”.

Varga Mihály ezt követően kitért arra is, hogy a gazdasági kilátások fokozatosan javulnak, szerinte jövőre a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék alatt lehet, a növekedés pedig 4 százalék felett. A pénzügyminiszter szintén kiemelte a beszédében a demográfiai kihívásokat, továbbá azt is, hogy „2030-ra 2,2 millió fő lehet a 65 év feletti korosztály” létszáma. A beszéde végén sorolta az adóváltozásban várható terveket: jelentős adminisztrációs terhektől kívánják mentesíteni a vállalatokat.

(Borítókép: Parragh László 2021. június 9-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!