Nagy Márton kitálalt, hatalmas volt a tavalyi államháztartási hiány: a GDP 6,5 százaléka

Van hová visszazárkózni a magyar gazdaságnak, erről Orbán Viktor kormányfő beszélt szombati évértékelőjében: „képzeljék újra maguk elé a 2019-es utolsó békeévet, amikor az infláció 3 százalék volt, a gazdaság 5 százalékkal nőtt, a költségvetési hiány 2 százalék alatt volt…” – sorolta az imponáló számokat, ám arról nem beszélt, hogy a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az EU-val vívott jogi csatákat követő támogatásmegvonás, valamint a választási év osztogató politikája 2023-ra milyen elképesztő költségvetési hiányt produkált.

A rossz hír hozója Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt, aki a Portfolio tudósítása szerint a Gazdasági Versenyhivatal hétfőn nyilvánosságra került, de már múlt csütörtökön felvett podcastjében árulta el, hogy a magas infláció és a reálbérek csökkenése miatt jelentős fogyasztáscsökkenés alakult ki Magyarországon, ami az áfa-bevételeken keresztül a költségvetés bevételi oldalán is lyukat ütött, ez pedig nagyrészt oda vezetett, hogy a költségvetési hiányunk a tavalyi évben 6,5%-ra emelkedett GDP-arányosan.

Riasztó a legfrissebb GDP-adat: durván visszaesett a magyar gazdaság – Nagy Márton szerint átmeneti a megtorpanás

A tavalyi magas infláció egyik fő okaként – 70%-ban – a miniszter a kínálati tényezőket jelölte meg, úgy mint a magas energiaárak, a gyengülő árfolyam és az ún. ár-profit spirál, azaz a költségeket meghaladó mértékű vállalati áremelés.

Kiemelte viszont, hogy az energiaárak idén már sokat csökkentek, ami a vállalatok költségoldali nyomását is enyhítette az energiaszerződésekbe való kormányzati beavatkozáson túl (magas árszinten beragadt szerződéseknél segítség), illetve az ország külső egyensúlyi pozícióját is javította, ami pedig az árfolyamot is erősítette.

Az ár-profit spirál enyhülését pedig a verseny élénkülése okozta, amiben a miniszter kiemelte a GVH szerepét is (online árfigyelő rendszer, kötelező akciózás rendszere) a fogyasztói tudatosság erősödése mellett. Nagy Márton három pontban foglalta gazdaság helyreállításának feladatait.

Három fő beavatkozási pont

• A lakossági fogyasztást kell helyreállítani. Vélekedése szerint az újbóli reálbéremelkedés nyomán épül vissza a fogyasztás mértéke és gyengül a lakosság óvatossága. A fogyasztás visszaemelkedése az áfabevételek visszaugrásával járhat, azaz „a költségvetés is profitálhat belőle.”
• A belgazdaságra épülő, a belső fogyasztástól függő szektorokat (élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem, logisztika) a hitelpiacok helyreállításával akarják erősíteni.
• Munkaerőhiány van, ezért a munkaerőtartalékokat kell aktiválni, főleg a 25 év alatti, illetve az 55 év feletti korosztályban, s majd csak ezután lehet kacsintgatni a vendégmunkások felé.

A gazdaságpolitikai stratégia fő pillérei:

• Az egyensúly és a növekedés egyidejűsége.

„Úgy kell a növekedést helyreállítani, hogy közben az egyensúly megmaradjon, ez főleg a költségvetés egyensúlyát jelenti, tehát idén 4,5%-os GDP-arányos hiányra, majd jövőre 3,7, majd 2,9%-ra kell szorítani a költségvetési hiányt, ami semleges, tehát zéró elsődleges egyenleget jelent.”

• „emellett viszont a növekedést támogatni kell, ezt a költségvetés melletti forrásokból, mint például az uniós forrás, mint például a banki piacon, vagy a tőkepiacok, kell segítségül hívni.” Megerősítette: „idén cél a 4%-os növekedés, még ha sokan ezt optimistának is tartják.”

A gazdaság struktúrája továbbra is beruházás- és exportorientált kell legyen, így a beruházási ráta a GDP 25%-a felett maradj, 2030-ra pedig „simán el fogjuk érni, hogy az export/GDP rátánk 100% fölé emelkedik” a mostani 85% körüli szintről. Ehhez szükséges a belföldi tulajdonosú vállalkozások további erősítése kormányzati lépésekkel is, mert az hatékonyságot szül. A külföldi tulajdonosi körhöz (járműszektor, elektronika, akkumulátorgyártás) pedig a beszállítói láncok erősítésén keresztül kell eljutni.